A monopólium profitmaximalizálása
Feltételezzük, hogy a piacon az adott terméket csak egy vállalat termeli = tiszta monopólium – a termelt mennyiséget, azaz a kínálatot és a piaci árat is ő határozza meg.
A profitmaximalizáló vállalat ábrájának elkészítése
- ismerjük a vizsgált termék keresleti függvényét (D)
- a D függvény ismeretében meghatározzuk a monopólium határbevételét (MR). A D-hez képest kétszeres meredekségű
- berajzoljuk az ismert költségfüggvényeket, az AC-t, (AVC-t) és MC-t
- az optimális kibocsátás meghatározásához megkeressük a cournot-pontot (c) – MC=MR
- meghatározzuk a c-ponthoz tartozó optimális kibocsátást (Q)
- meghatározzuk az optimális kibocsátáshoz tartozó árat a D függvény segítségével
- meghatározzuk, hogy a bevételen belül mennyi a költség és mennyi a profit
Veszteséges monopólium
Tökéletes verseny és monopólium összehasonlítása (hosszú távon)
Tökéletesen versenyző vállalat magatartása hosszú távon
A tökéletes verseny piacra belép a monopólium
- berajzoljuk a D függvényt és a hozzá tartozó monopolista MR-t
- meghatározzuk az MR=MC pontot (c pont)
- a c pontból kiindulva meghatározzuk a monopólium optimális kibocsátását (Q mon) és a monopolista árat (P mon)
- azt tapasztaljuk, hogy a tökéletes verseny piacán kialakult fogyasztói többlet három részre oszlik
- monopol profit
- fogyasztói többlet maradéka
- holtteher veszteség: olyan veszteség, amely a monopólium belépése miatt meg sem termelődik
- leolvashatjuk, hogy az ár megnőtt, Ptv – Pmon, a kibocsátás csökken, Qtv – Qmon
Következtetés
- a tökéletes verseny biztosítja a minimális árat és a legnagyobb termelési mennyiséget, azaz az erőforrások legjobb elosztását
- a monopólium magasabb árat és alacsonyabb fogyasztást nyújt, tehát az erőforrások társadalmi elosztása nem optimális