A monopólium profitmaximalizálása

Feltételezzük, hogy a piacon az adott terméket csak egy vállalat termeli = tiszta monopólium – a termelt mennyiséget, azaz a kínálatot és a piaci árat is ő határozza meg.

A monopólium profitmaximalizálása

A profitmaximalizáló vállalat ábrájának elkészítése

  1. ismerjük a vizsgált termék keresleti függvényét (D)
  2. a D függvény ismeretében meghatározzuk a monopólium határbevételét (MR). A D-hez képest kétszeres meredekségű
  3. berajzoljuk az ismert költségfüggvényeket, az AC-t, (AVC-t) és MC-t
  4. az optimális kibocsátás meghatározásához megkeressük a cournot-pontot (c) – MC=MR
  5. meghatározzuk a c-ponthoz tartozó optimális kibocsátást (Q)
  6. meghatározzuk az optimális kibocsátáshoz tartozó árat a D függvény segítségével
  7. meghatározzuk, hogy a bevételen belül mennyi a költség és mennyi a profit

Veszteséges monopólium

Veszteséges monopólium

Tökéletes verseny és monopólium összehasonlítása (hosszú távon)

Tökéletesen versenyző vállalat magatartása hosszú távon

Tökéletesen versenyző vállalat magatartása hosszú távon

A tökéletes verseny piacra belép a monopólium

  1. berajzoljuk a D függvényt és a hozzá tartozó monopolista MR-t
  2. meghatározzuk az MR=MC pontot (c pont)
  3. a c pontból kiindulva meghatározzuk a monopólium optimális kibocsátását (Q mon) és a monopolista árat (P mon)
  4. azt tapasztaljuk, hogy a tökéletes verseny piacán kialakult fogyasztói többlet három részre oszlik
    • monopol profit
    • fogyasztói többlet maradéka
    • holtteher veszteség: olyan veszteség, amely a monopólium belépése miatt meg sem termelődik
  5. leolvashatjuk, hogy az ár megnőtt, Ptv – Pmon, a kibocsátás csökken, Qtv – Qmon
A tökéletes verseny piacra belép a monopólium

Következtetés

  • a tökéletes verseny biztosítja a minimális árat és a legnagyobb termelési mennyiséget, azaz az erőforrások legjobb elosztását
  • a monopólium magasabb árat és alacsonyabb fogyasztást nyújt, tehát az erőforrások társadalmi elosztása nem optimális