A termék, szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összessége. Kielégítés, élvezet, amely a fogyasztó a jószág vagy szolgáltatás elfogyasztásakor nyer.

Mérése: mértékegysége nincs, nagysága az egyéni haszonérzetektől függ, amelyet objektív módon nem lehet mérni.

Teljes haszon (TU): összes haszon, az elfogyasztott jószág mennyiségének növekedésével együtt nő, de nem a végtelenségig, csak a telítettségi ponttig.

Határhaszon (MU): az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összes haszna, ha növeli fogyasztását valamely termékből.

MU = ∆TU / ∆Q
MU = a teljes haszon változása / x termék fogyasztásában történt változás

Jellemzői

  • a teljes haszon a telítettségi ponttig nő (csökkenő ütemben)
  • a határhaszon értéke csökkenő tendenciát mutat = csökkenő határhaszon (élvezetek) elve: az egymást követő pótlólagos jószágegységek fogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő = Gossen I. törvénye

Kivétel Gossen I. törvénye alól

  • szabad javakra nem érvényesül, mert ezek korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre – határhasznuk 0
  • szűkösen rendelkezésre álló javak – határhasznuk nagyon magas
  • gyűjtő szenvedély: bélyeggyűjtő, akinek a sokadik bélyeg ugyanolyan hasznos, mint az előtte lévők
  • szenvedély fogyasztók: alkohol, cigaretta, kábítószer

Gossen II. törvénye: a fogyasztó maximális haszna több termék esetén. A fogyasztó döntésekor azt mérlegeli, hogy a feláldozott haszna kisebb-e, mint a nyerhető haszna.

Előnykiegyenlítődés elve

A fogyasztó mindaddig növelheti összes hasznát (a fogyasztás szerkezetének átrendezésével) ameddig a nyert haszna meghaladja a feláldozott haszon mértékét – optimális helyzetben a nyert és a feláldozott hasznok kiegyenlítődnek.

A növekvő mennyiségű jószág határhaszna fokozatosan csökken, míg a csökkenő mennyiségű jószág határhaszna fokozatosan nő.
Az egyes jószágokat összehasonlíthatóvá teszi a pénz, illetve a jószágok ára – a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos.
Az egyes termékek egységárára jutó haszon kiegyenlítődik, tehát bármire költi a pénzét ugyanazt a határhasznot éri el.