Információtartalom vázlata
- Hogyan építi fel az előadást?
- Milyen szempontokat vesz figyelembe egy szóbeli beszámoló összeállításánál?
- A mellékelt fényképből/idézetből milyen következtetés(eke)t tud levonni?
Az üzleti életben dolgozó emberek fontos munkaeszköze a nyelv. Az e területen tevékenykedők több esetben kerülnek olyan helyzetbe, hogy egy adott témából, egy elért eredményről, megvalósítandó célról, feladatról nagyobb hallgatóság előtt előadást, beszámolót kell tartaniuk. Az előadásra mindig fel kell készülni.
A felkészülés a következő tényezők átgondolását jelenti:
1. Milyen minőségben, kihez szólunk?
Minden esetben szükséges tisztázni, hogy milyen minőségben és kinek tartjuk az előadást. Ha szakmai közönség elé állunk ki, akkor nyugodtan használhatunk szakszavakat, nem kell mindent megmagyaráznunk. Azonban ha a témához nem értők a hallgatók, akkor kerüljük a szakkifejezéseket, vagy ha használjuk őket, akkor magyarázzuk is meg jelentésüket.
Meghatározza az előadást szakismeretünk, szaktudásunk. Minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezünk egy témáról, annál könnyebb abból előadást tartanunk. Igyekezzünk főleg olyan témában előadást vállalni, amelyben jártasak vagyunk.
2. Miről fogunk beszélni?
Az előadás szorítkozhat tények ismertetésére, közlésére, bemutathat új eredményeket, adhat egy témáról általános összefoglalót, vagy éppen célja lehet a különlegességek felsorolása. Másképpen kell a tényanyagot válogatni, csoportosítani akkor, ha az előadás feladata problémák felvetése, vitás kérdések elővezetése, megoldási javaslatok kidolgoztatása.
- Legelső teendőnk az előadás anyagának összegyűjtése. Az anyaggyűjtésnek több módja, forrása lehet (pl. számítógépes adatok, szakkönyvek, folyóiratok, megfigyelés stb.).
- Az összegyűjtött anyagot ezután el kell rendeznünk. Célszerű, ha az anyag rendezését az előadás vázlatának elkészítése előzi meg. Ennek több haszna van: elősegíti, hogy tartsuk magunkat az alapgondolathoz, így körvonalazódik, hogy miről fog szólni, hogyan fog felépülni az előadásunk.
- A következő lépés az előadás kidolgozása. Az előadás megírása után nézzük meg, hogy milyen hosszúra sikerült a mondandónk, kitöltjük-e a meghatározott időt, vagy éppen jóval meghaladjuk azt.
- Ha időben megfelelő a terjedelem, akkor következhet a szöveg megtanulása, az előadás formájának a megtervezése, gyakorlása. Át kell gondolnunk, hogy milyen hangerővel, milyen gesztusokkal, testtartásban fogunk előadni. Célszerű az előadást otthon elmondani. Jó, ha valaki ilyenkor meghallgatja azt, s az előforduló hibánkra figyelmeztet bennünket.
3. Hogyan adjunk elő?
Nem lehet sikeres egy olyan előadás, ahol az előadó papírjaiba merülve olvassa fel mondanivalóját. Ez nem azt jelenti, hogy ne legyen előttünk az előadás vázlata, szövege. Erre szükség is van, hiszen ez segít abban, hogy ne kalandozzunk el, vagy ha elakadnánk, akkor ott legyen a segítség. Az idézeteket, adatokat pedig nyugodtan fel lehet olvasni.
Egy előadás általános vázlata
Bevezetés: Az előadás témájának és vázlatának ismertetése.
Tárgyalás: A témakör kifejtése (adatok, érvek felsorakoztatása, indoklása; magyarázat, okfejtés, következtetés, bemutatás stb.)
Befejezés: Összefoglalás, következtetés, esetleges továbbgondolandó, megoldandó kérdések felvetése.
Mit vegyünk még figyelembe?
- Figyeljük, hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre. Ezt az időt töltsük ki, de ne lépjük túl, ne vegyük igénybe a hallgatóság türelmét.
- Kövessük a hallgatók figyelmét, értik-e azt, amiről beszélünk. Erről a hallgatók nem verbális jelei jól informálnak az előadás során.
- Hagyjunk időt az előadás után a hallgatóság kérdéseinek, véleményének elmondására.
Feltétlen fordítsunk figyelmet külső megjelenésünkre. - Előadásunkat kísérjük nem verbális jelekkel, de ügyeljünk arra, hogy ezek legyenek mindig összhangban mondandónkkal.
- Ha olyan a témánk, és lehetőségünk van rá, akkor jó, ha előadásunkat valamilyen ábrával, rajzzal, modellel szemléltetjük is. Sokat segíthet a hallgatók kezébe adható rövid összefoglalás, előadásvázlat, adatokat tartalmazó táblázat stb.
- Az sem mindegy, hogy mikor van az előadás, melyik napon, mikor hangzik el. Az előadásra legalkalmasabb időpont a délelőtt (10-13 óráig) vagy a kora délután (15-17 óra).