Emberi erőforrás menedzsment:

A menedzsment azon része, amely az emberekkel, mint a szervezet alapvető erőforrásával foglalkozik annak érdekében, hogy biztosítsa az alkalmazottak leghatékonyabb felhasználását, a szervezeti és az egyéni célok megvalósítását.
Megfelelő helyen, megfelelő időben, létszámban és szaktudással.

Mit jelent a menedzsment?
Az a tevékenység, amelyet egy vagy több személy végez a szervezet tevékenységeinek összehangolása vagy koordinálása céljából A legértékesebb vagyon az emberi állomány, az emberi tőke a siker tényezője.

Célja:
A szervezeti hatékonyság biztosítása úgy, hogy

  • segíti a szervezetet a céljainak megvalósításában   
  • megfelelő létszámban biztosítja a jól képzett, jól motivált alkalmazottakat
  • hatékonyan alkalmazza a munkaerő szaktudását és képességeit
  • biztosítja az alkalmazottak elégedettségét, a munkaéletük minőségét és önmegvalósítását
  • közvetíti a személyzeti irányelveket az alkalmazottak felé
  • segíti az etikus elvek és gyakorlati magatartás fenntartását   
  • a változásokat oly módon menedzseli, hogy az egyének és a tágabb közösség számára is kölcsönösen előnyös legyen
  • a munkavégzés minőségének fenntartása és fejlesztése.

EEM tevékenységei, funkciói/eszközei:

  1. emberi erőforrás stratégia,
  2. emberi erőforrás tervezés, ( toborzás, kiválasztás )
  3. munkakör-elemzés, tervezés (kialakítás),
  4. munkakör-értékelés,
  5. ösztönzés (bérezés, jutalmazások),
  6. munkaerő-ellátás (erőforrás-biztosítás),
  7. teljesítményértékelés,
  8. emberi erőforrás-fejlesztés,
  9. munkaügyi kapcsolatok, érdekegyeztetés,
  10. változásmenedzselés – kultúraváltás,
  11. kommunikáció,
  12. EE információs rendszer

Munkahelyi ösztönzés:

A versenyképes jövedelemnek kiemelt jelentősége van a dolgozók motiválásában, ugyanakkor más tényezők is fontos szerepet játszanak az ösztönzésben.

  • jó munkahelyi légkör,
  • az erkölcsi elismerés
  • és a munkáltatók által garantált továbbképzési lehetőség, stb

Az ösztönzési rendszer elemei:

  • Alapbér: az ösztönzési csomag domináns eleme, formái: időbér, teljesítménybér, ill. ezek kombinációja
  • Változó bér: teljesítményalapú ösztönző bérezés, formái: jutalék, bonusz, nyereségrészesedés
  • Juttatások: pénzbeli és nem pénzbeli kiegészítők, sokféle formában használják: biztosítás, pénzügyi támogatás, személyes szükségletek kielégítése, vállalati autó stb.
  • Nem anyagi juttatások: pénzben nem mérhető, de magas ösztönző erejű javadalmazási formák

A juttatások fajtái

  • Nyugdíjbiztosítás: önkéntes- vagy magánnyugdíjpénztár
  • Személyi biztonság növelése: életbiztosítás, balesetbiztosítás, utazási biztosítás, egyéni egészségügyi biztosítása, outplacement stb.
  • Pénzügyi támogatás: kedvezményes hitelek, kedvezményes áruvásárlás, utazási hozzájárulás, albérleti hozzájárulás, stb.
  • Személyes szükségletek kielégítése: pótszabadság, szabadnapok, tanulmányi szabadság, vállalati bölcsőde, óvoda, pénzügyi tanácsadás, sport és szabadidős tevékenységek, stb.
  • Vállalati gépkocsi: status gépkocsi, munkavégzéshez szükséges gépkocsi, gépkocsi-költségtérítés saját gépjármű használatakor, stb.
  • Egyéb juttatások: étkezési hozzájárulás, ruhapénz, telefonszámla térítés, hitelkártya, tandíjak átvállalása, stb.

Cafeteria rendszer

  • Nem anyagi juttatások
  • Pénzben nem mérhető, mégis a legnagyobb ösztönző erejű formák:
  • Státusz
  • Hatalom
  • Elismerés
  • Különböző képzési lehetőségek
  • Előmenetel
  • A munka és a magánélet összeegyeztethetőségének segítése
  • Rugalmasság

Külső feltételek:

  • kultúra, értékrend (kulturális környezet, értékrend, munkaerő-piaci struktúra)
  • gazdasági feltételek, munkaerő-piaci viszonyok (az adott ágazat és vállalat gazdasági helyzete, dinamikája, kereslet-kínálat viszonya)
  • munkaügyi kapcsolatok színvonala, ereje (szakszervezetek léte és ereje, érdekegyeztetési mechanizmus)

Az ösztönzés az emberi erőforrás menedzsment nagyon fontos részterülete.

Célja: 
Olyan ösztönzési politikának, stratégiának, gyakorlatnak és rendszereknek a kifejlesztése és alkalmazása, amelyek elősegítik az adott szervezet céljainak elérését a megfelelő emberek megszerzése, megtartása és motiválása által.

További célok az ösztönzés terén:
Ösztönözze a dolgozókat

  • a munkaidő ledolgozására,
  • a szaktudás és a képességek fejlesztésére,
  • a rugalmas munkavégzésre,
  • az előléptetésre való törekvésre,
  • a szervezet eredményességéhez való minél nagyobb hozzájárulásra.

Az ösztönzésmenedzsment nemcsak bérezést jelent, hanem annál tágabb fogalom, hiszen bele tartozik a külső és belső motiváció, a nem pénzbeli és a pénzbeli ösztönzés minden fajtája.

Nem pénzbeli ösztönzés:

  • dicséret,
  • előléptetés,
  • munkakör-gazdagítás.

Az ösztönzésmenedzsment alkotóelemei:

  • ösztönzési politika,
  • stratégia
  • ösztönzési gyakorlat.

Az ösztönzési rendszerek funkciójukat csak abban az esetben tudják betölteni, ha

  • hatékonyak,
  • rugalmasak,
  • differenciálni képesek,
  • nem túl költségesek.

Az ösztönzési rendszer fő elemei

  • Alapbér (a szokásos kiegészítésekkel, pl. 13. havi bér),
  • Változó bér (teljesítménybér, ösztönző bérezés → pl. jutalék, bónusz, nyereségrészesedés)
  • Juttatások (pénzbeli és nem pénzbeli kiegészítők → pl. étkezési hozzájárulás, szolgálati gépkocsi, céges telefon)

Az ösztönzést meghatározó legfontosabb tényezők:

Külső feltételek:

  • kultúra, értékrend (kulturális környezet, értékrend, munkaerő-piaci struktúra)
  • gazdasági feltételek, munkaerő-piaci viszonyok (az adott ágazat és vállalat gazdasági helyzete, dinamikája, kereslet-kínálat viszonya)
  • munkaügyi kapcsolatok színvonala, ereje (szakszervezetek léte és ereje, érdekegyeztetési mechanizmus)

Elvárások munkáltatói oldalról:

  • az ösztönzési rendszer a stratégia megvalósítására irányuljon (a követelményrendszert úgy kell kialakítani, hogy az egyéni érdekeltség iránya összhangban legyen a vállalati célokkal)
  • EEM feladatokhoz igazítás – kapcsolódás más EEM területekhez
  • Feleljen meg a hatékonysági, gazdaságossági szempontoknak (hatékonyság: minőségjavulás, fogyasztói elégedettség, munkavállalók elégedettsége, gazdaságosság: a költségek megtérülése)
  • A teljesítményelv érvényesítése
  • Legyen egyértelmű és közérthető (átláthatóság, kiszámíthatósági elvek, hatékony kommunikáció, folyamatos nyomon követés)

Elvárások munkavállalói oldalról:

  • tegye lehetővé a munkavállalói érdekek érvényesítését – az elégedettség kialakítását
  • igazodás a differenciált egyéni és csoportcélokhoz (egyes csoportok értékrendje, konkrét szükségletei alapján)

Az eredményes ösztönzés feltételei

  • mások tevékenységétől elkülönülő, jól elhatárolható feladatkörök, amelyekben kellően értelmezhető az egyéni hozzájárulás;
  • lehetővé kell tenni, hogy az ösztönzött egyénnek kellő ráhatása, kontrollja legyen a teljesítményre;
  • az egyéneknek világosan kell látniuk a kitűzött és reálisan teljesíthető célokat;
  • a célok mellett az elérhető jutalmaknak is világosaknak és kellő mértékűeknek kell lenniük;
  • valamennyi teljesítménydimenziót alkalmassá kell tenni a mérésre;a szervezet kultúrájába be kell építeni a teljesítményorientáltságot mint értéket.