Emberi erőforrás menedzsment:

A menedzsment azon része, amely az emberekkel, mint a szervezet alapvető erőforrásával foglalkozik annak érdekében, hogy biztosítsa az alkalmazottak leghatékonyabb felhasználását, a szervezeti és az egyéni célok megvalósítását
Megfelelő helyen, megfelelő időben, létszámban és szaktudással.

Mit jelent a menedzsment?

Az a tevékenység, amelyet egy vagy több személy végez a szervezet tevékenységeinek összehangolása vagy koordinálása céljából A legértékesebb vagyon az emberi állomány, az emberi tőke a siker tényezője.

Célja:
a szervezeti hatékonyság biztosítása úgy, hogy

  • segíti a szervezetet a céljainak megvalósításában   
  • megfelelő létszámban biztosítja a jól képzett, jól motivált alkalmazottakat
  • hatékonyan alkalmazza a munkaerő szaktudását és képességeit
  • biztosítja az alkalmazottak elégedettségét, a munkaéletük minőségét és önmegvalósítását
  • közvetíti a személyzeti irányelveket az alkalmazottak felé
  • segíti az etikus elvek és gyakorlati magatartás fenntartását   
  • a változásokat oly módon menedzseli, hogy az egyének és a tágabb közösség számára is kölcsönösen előnyös legyen
  • a munkavégzés minőségének fenntartása és fejlesztése.

EEM tevékenységei, funkciói/eszközei:

  •  emberi erőforrás stratégia,
  •  emberi erőforrás tervezés, ( toborzás, kiválasztás )
  •  munkakör-elemzés, tervezés (kialakítás),
  •  munkakör-értékelés,
  •  ösztönzés (bérezés, jutalmazások),
  •  munkaerő-ellátás (erőforrás-biztosítás),
  •  teljesítményértékelés,
  •  emberi erőforrás-fejlesztés,
  •  munkaügyi kapcsolatok, érdekegyeztetés,
  •  változásmenedzselés – kultúraváltás,
  •  kommunikáció,
  •  EE információs rendszer

A szervezeti kultúra:

A szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett ismeretek, értékek, meggyőződések, szokások, hiedelmek rendszere. Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el, követik és az új tagoknak is átadják, mint a problémák megoldásának követendő mintáit, és mint kívánatos gondolkodási és magatartásmódot.

A kultúra a kommunikáció egyik hordozója, információ halmaz.
Alapvetően befolyásolja a szervezetben dolgozó munkastílusát, morálját, munkavégzését, ezért úgy kell kialakítani, hogy azonosuljon a szervezeti stratégiával.
Valahova tartozás érzését, szervezeti identitást ad a dolgozó számára.
Segíti, hogy a dolgozó tudja hova tart a cég, mit akar elérni, milyen célkitűzései vannak.
Az új dolgozónak is meg kell ismerni a kultúrát, ennek ismertetése a menedzser feladata.

A szervezeti kultúra kialakulásának meghatározó tényezői:

  • külső hatások:– pl. természeti környezet, történelmi események, kulturális feltételek – ezeket a szervezeteknek nincs módjuk befolyásolni
  • a szervezet történelme:  főleg az alapítóknak van lehetőségük arra, hogy meghatározzák a feladatokkal és a problémákkal szembeni hozzáállás módját; az általuk képviselt értékek válnak a szervezeti folklór részévé, személyes példáik, történeteik válnak a későbbi generációk gondolkodásmódját is meghatározó legendákká, mítoszokká

A szervezeti kultúra definíciója:

A szervezeti kultúrán olyan szokások, hagyományok, normák rendszerét értjük, amelyek meghatározzák, orientálják a szervezetnél dolgozók viselkedését. Ez megnyilvánul a szervezet értékrendszerében, a vezetői stílusban és a problémákhoz való hozzáállásban.

Mitől meghatározó a szervezeti kultúrája?
Egy szervezet legfontosabb értékei lehetnek:

  • minden munkavállaló fontos,
  • esélyegyenlőség biztosítása,
  • elismerés alkalmazása,
  • valamennyi munkatárs tisztelete,
  • menedzseri magatartás,
  • etika,
  • munkahelyi tapasztalatok közös elemzése.

Hogyan mutatná be a legfontosabb értékeket, melyek jellemzőek az Önök szervezeti kultúrájára?

  • szervezet múltja
  • szervezet legfontosabb eredményei
  • arculati kézikönyv

A tanulást támogató szervezeti kultúra jellemzői:

  • „kísérletezés”
  • a hibák/problémák tanulási lehetőségként való felfogása
  • felelősségvállalásra alapozott működés
  • bizalom
  • a változás természetes jelenségként való kezelése
  • hosszú távú szemlélet, rendszerelmélet
  • jutalmazó kultúra (motiváció a sikerekre)
  • az egyénbe vetett hit

Szervezeti tanulás. A tanulást segítő egyéni (személyes) jellemzők

  • nyitottság az új iránt,
  • problémamegoldó szemlélet,
  • világos személyes jövőkép és célok,
  • magas növekedési- fejlődési igény,
  • a kontroll átadásának képessége,
  • bizalom,
  • törekvés a nyertes-nyertes megoldásokra,
  • belső harmónia,
  • érzékenység (mások érzéseire való odafigyelés)

A szervezeti kultúra a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere. Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el, követik és az új tagoknak is átadják, mint a problémák megoldásának követendő mintáit, és mint kívánatos gondolkodási és magatartásmódot.

A szervezet építőkövéül szolgáló értékek:

  • munkakörrel vagy a szervezettel való azonosulás: a szervezettel vagy a szakmával, szakterülettel való azonosulás
  • egyén- vagy csoportközpontúság: (individualizmus – kollektivizmus) – mennyire helyezi az egyén a saját céljait a csoporté elé, vagy az egyéni célok a csoportcélok alá rendelődnek
  • humán orientáció: (feladat – kapcsolat) – mennyire veszi figyelembe a vezetés a szervezeti feladatok megoldásának emberekre gyakorolt következményeit
  • belső függés – függetlenség: mennyire elfogadott az egyes szervezeti egységek önállósága, vagy mennyire elvárt a koordinált cselekvés
  • erős vagy gyenge kontroll: mennyire kontrollált a szervezet tagjainak viselkedése előírások, szabályok, felügyelet révén
  • kockázatvállalás – kockázatkerülés: (bizonytalanság tűrése vagy kerülése) – mennyire elvárt a tagoktól az innovatív, kockázatkereső, rámenős magatartás
  • teljesítményorientáció: a szervezeti jutalmak mennyire kötöttek a teljesítményhez és mennyire múlnak más tényezőkön (pl. protekció, szenioritás)
  • konfliktustűrés – konfliktuskeresés: milyen mértékben nyilváníthatók ki nyíltan a konfliktusok, nézeteltérések, kritikák
  • cél (eredmény) – eszköz (folyamat) orientáció: mennyire koncentrál a vezetés a végső eredményre, vagy inkább az azokhoz vezető folyamatokra, technikákra
  • nyílt rendszer (külső) – zárt rendszer (belső) orientáltáság: mennyire reagál a szervezet a külső változásokra, vagy csak a saját belső működésére koncentrál
  • rövid vs. hosszú távú időorientáció: a szervezet rövid vagy hosszú távra tekint előre, milyen időhorizonton tervezi jövőjét