Emberi erőforrás menedzsment:

A menedzsment azon része, amely az emberekkel, mint a szervezet alapvető erőforrásával foglalkozik annak érdekében, hogy biztosítsa az alkalmazottak leghatékonyabb felhasználását, a szervezeti és az egyéni célok megvalósítását.
Megfelelő helyen, megfelelő időben, létszámban és szaktudással.

Mit jelent a menedzsment?
Az a tevékenység, amelyet egy vagy több személy végez a szervezet tevékenységeinek összehangolása vagy koordinálása céljából A legértékesebb vagyon az emberi állomány, az emberi tőke a siker tényezője.

Célja:
A szervezeti hatékonyság biztosítása úgy, hogy

  • segíti a szervezetet a céljainak megvalósításában   
  • megfelelő létszámban biztosítja a jól képzett, jól motivált alkalmazottakat
  • hatékonyan alkalmazza a munkaerő szaktudását és képességeit
  • biztosítja az alkalmazottak elégedettségét, a munkaéletük minőségét és önmegvalósítását
  • közvetíti a személyzeti irányelveket az alkalmazottak felé
  • segíti az etikus elvek és gyakorlati magatartás fenntartását   
  • a változásokat oly módon menedzseli, hogy az egyének és a tágabb közösség számára is kölcsönösen előnyös legyen
  • a munkavégzés minőségének fenntartása és fejlesztése.

EEM tevékenységei, funkciói/eszközei:

  1. emberi erőforrás stratégia,
  2. emberi erőforrás tervezés, ( toborzás, kiválasztás )
  3. munkakör-elemzés, tervezés (kialakítás),
  4. munkakör-értékelés,
  5. ösztönzés (bérezés, jutalmazások),
  6. munkaerő-ellátás (erőforrás-biztosítás),
  7. teljesítményértékelés,
  8. emberi erőforrás-fejlesztés,
  9. munkaügyi kapcsolatok, érdekegyeztetés,
  10. változásmenedzselés – kultúraváltás,
  11. kommunikáció,
  12. EE információs rendszer

A képességek kiteljesítése érdekében olyan munkaköröket kell tervezni, mely lehetőséget ad az egyéni képességek kibontakoztatására. Ez a munkavállalónak és a munkáltatónak egyaránt érdeke. A szervezetek organikus voltából fakadóan a munkakör-tervezés nem egyszeri tevékenység, hanem egy állandó folyamat.

A munkaköröket bizonyos időszakonként át kell tervezni. Ennek több oka is van:

  • A gazdasági szervezet környezete állandó változásban van. A fogyasztási szokások változnak, újabb versenytársak jelennek meg. Ennek következtében a vállalat szervezeti és technológiai változtatásokra kényszerül.
  •  A dolgozók egy idő eltelte után rutinszerűen végzik a munkafeladatokat. A begyakorlottság egy ideig növeli a termelékenységet, de később a teljesítmény visszaeshet. Az egyén számára a feladat már nem jelent kihívást, unalmassá válik, nem ösztönöz újabb erőfeszítésekre.
  • Ahhoz, hogy a dolgozó képességeit ki tudjuk aknázni, meg kell győződjünk arról, hogy a képességeit, milyen munkakörben, milyen szinten képes kamatoztatni.
  • Az egyén munkahelyi elégedettsége alapvetően befolyásolja a teljesítményét, lojalitását a munkáltató szervezet iránt. Egy-egy munkakör-áttervezés után olyan rejtett teljesítmény tartalékok is felszabadulhatnak, melyeket egyéb vizsgálat nem tudott volna kimutatni.
  • A képzés akkor hatékony, ha a megszerzett tudásanyag a munkavégzés során értékesül.
  • A munkavállalók munkavégző képessége idővel változik, de generációnként változnak az igények is.

A dolgozók munkakörrel szembeni elvárásai:

  • legyen változatos,
  • adjon lehetőséget arra, hogy a munkavégzés során az ember fejlődhessen,
  • biztosítson döntési szabadságot a szakmai kompetencián belül,
  • tegye lehetővé, hogy a munkavégzés során kollektíva alakulhasson ki,
  • biztosítsa az anyagi és erkölcsi megbecsülést,
  • „értelmes legyen” dolgozó lássa munkája célját, eredményét, és azt hogyan járul hozzá a szervezet működéséhez,
  • vezessen valamilyen szervezet és az egyén által kívánatosnak tartott jövőhöz.

A munkakör gazdagítás lényege, hogy a dolgozó feladatait sokrétűbbé, érdekesebbé téve, megváltoztatjuk a munka természetét.

A munkaköri leírás rögzíti a munkakör feladatait, jellemzőit, a munkakör ellátásához szükséges követelményeket. A munkaadó és munkavállaló számára világossá teszi mit várnak el egymástól.
Több követelménynek kell megfelelnie, időszerűség, teljesség, áttekinthetőség, érthetőség.

Munkaköri leírás tartalma:

  • személyes azonosítók, szervezet megnevezése, munkakör megnevezése FEOR száma
  • függelmi kapcsolatok: munkáltatói jogkör gyakorlója, közvetlen felettes, vannak e beosztottai
  • helyettesítési jog: ő kit helyettesít, és őt ki helyettesíti.
  • Munkakör célja
  • Meg kell határozni. Hogy milyen konkrét szerepet tölt be az adott munkakör az általános vállalti célok megvalósításában. Kapcsolatot kell kimutatni a munkakört alkotó feladatkörök és a szervezet, mint egész célkitűzései között.

Követelmények, szakképzettségek, tulajdonságok

  • Részletes feladat felsorolás
  • Rögzíteni kell, hogy a munkavállalónak melyek a munkakörhöz kapcsolódó feladatai. Fel kell tüntetni ezt is, hogy van a munkavállalónak olyan megbízatása ahol a vállalt képviselőjeként szerepel
  • Hatáskör felsorolás
  • Az adott munkaköri tevékenység kifejtésének környezetét kell rögzíteni.
  • Felelősség felsorolás
  • Fontossági sorrendbe szedve be kell mutatni az adott munkakör fontosabb felelősségi köreit, dimenzióit.
  • Munkakapcsolatok
  • Ismertetni kell a fontosabb felső és külső kapcsolatokat, jellegüket. 
  • a záró információk (a leírás kidolgozója, hatályba lépés, érvényesség időtartama)

A munkakörelemzés segítheti a vezetést például egy méltányos fizetési rendszer kidolgozásában is.
Szinte valamennyi sikeres vállalat a fizetési rendszerét a vállalat részére végzett munka valós értékére szeretné alapozni.

A cégnél több dolgozó is folyamatosan fejleszti tudását felsőfokú szakképzés keretében, mivel a munkájuk elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy bizonyos ismeretekre szert tegyenek. Ezért a vezetés úgy döntött, hogy a munkakör elemzés alkalmazásával új képet szeretne kapni arról, hogy az egyes munkakörökhöz tartozó tevékenységek elvégzéséhez szükséges tapasztalat, gyakorlati idő, végzettség, terén mely munkakörök azok ahol a dolgozók képzettsége, tudása, gyakorlata, szakmai ismerete magasabb szintűvé vált és, kik azok akik esetleg már nem felelnek meg az elvárt szakmai kihívásnak.
A munkakör elemzés alkalmazásával a vezetés képet kaphat arról, hogy az egyes munkakörökhöz milyen tevékenységek tartoznak és összevetheti az egyes munkákat a vállalaton belül hasonló munkaterületekkel. Ennek ismeretében a hasonló munkaterülteken és végzettséggel bíró dogozók részére kidolgozhat egy munkakör értékelésén alapuló méltányos fizetési rendszert, mely ösztönzőleg hat a dolgozói teljesítményre

Munkaköri leírás

  • Feladatok megismertetése
  • Szervezeten belüli szerep kijelölése
  • Munkamegosztásban kijelölt hely megjelenítése

Célja:

  • Rendszeresen végzendő tevékenységek, tevékenységelemek rögzítése, rendszerezése,
  • Munkakörök egymástól való elhatárolása
  • Munkakör jellemzőinek meghatározása, rögzítése

Problémák a munkaköri leírással:

  • A kis létszámú, jól átlátható tevékenységű cégeknél ritkán készülnek munkaköri leírások, de gyakran a nagyobb vállalkozásoknál sem találhatók, vagy csak formálisak.
  • A munkaköri leírások (elemzések) készítése és karbantartása időigényes feladatok, és teljesen feleslegesek, ha semmire sem használják azokat.
  • A merev munkaköri leírások gátolhatják a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodást.

Követelmények a kidolgozásnál:

  • A rendszerszemlélet, amelynek megfelelően az egyes munkaköri feladatokat a szervezet összes tevékenységével összefüggésben kell meghatározni
  • Közérthető, egyértelmű megfogalmazás
  • Rövidség, tömörség
  • A munkaköri leírások karbantartása: értékelő beszélgetések során, vagy a munkakört betöltő jelzi a módosulást.

Tartalma:

  • Szervezeti egység megnevezése
  • Munkakör megnevezése
  • Közvetlen felettesi munkakör megnevezése
  • Alárendelt munkakörök megnevezése
  • A munkakör feladatainak felsorolása (ami legalább évente egyszer előfordul)
  • Hatáskör: a feladatot végrehajtó szakmai, területi kompetenciáját fejezi ki, vagyis azt, hogy milyen szakmai feladatot végezhet.
  • Jogkörök: a szervezet folyamataira eltérő befolyás (döntési, javaslattételi, véleményezési aláírási,…)
  • Felelősség: miért vonható felelősségre (közvetlen, közvetett) pl. anyagiakért, emberekért, eredményért, etikus magatartásért,…
  • Kapcsolattartás módja és kiterjedése: meg kell különböztetni irányultsága és jellege szerint (szervezeten belül és kívűl; kapcsolattartás, tájékoztatás, üzleti tárgyalás)
  • Helyettesítés:
    • A munkakört betöltőt ki helyettesíti?
    • A munkakört betöltő kit helyettesít?
    • A helyettesítés formájának és tartalmának meghatározása
  • Egyéb kellékek
    • A munkaköri leírás kidolgozója ill. kiadója
    • A hatálybalépés időpontja
    • Érvényesség időtartama
    • A munkaköri leírást kibocsátó ill. az adott munkakört betöltő aláírása

A jó munkaköri leírás lehetővé teszi, hogy

  • Aktuális munkaalkalmasság megállapítható
  • A munkatevékenység hatékony elvégzése, a beválás megfelelően objektíven mérhetővé vagy megállapíthatóvá válik
  • A szervezet számára adott munkavállalók ismeretében a tevékenység hatékonyabb végzéséhez szükséges képzési szükségletek és programok tervezhetőek (pl. képzési mátrix).