Kialakulása

Unió jelképei

  • himnusza: Beethoven IX. szimfónia (Örömóda)
  • székhelye: Brüsszel
  • zászló: 12 aranycsillagos kék lobogó
  • Európa-nap: minden év május 9.

Intézményei

  1. Európai Tanács (ET): A tagállamok kormány- és államfőiből áll – ez hozza az Unió legfontosabb politikai döntéseit. Egyeztetéssel dönt – ha egy állam nemmel szavaz nincs döntés
  2. Miniszteri Tanács (MT): a tagállamok szakminiszterei alkotják. Többségi szavazás szükséges a döntéshez
  3. Európai Parlament (EP): tagjait az állampolgárok választják. Évente minimum egyszer ülésezik. Határozatokat kezdeményez, tanácskozik, kapcsolattartási funkciója van
  4. Európai Bizottság (EB): minden államból minimum egy – maximum két tagja lehet. Feladata a szerződések végrehajtásának biztosítása, ellenőrzése

Az Unió céljai, eredményei

  1. Unió szinte zavarmentesen építette ki a vámunióját
    • az áruk szabad áramlása úgy vált lehetővé, hogy fokozatosan lebontották a tagállamok közötti vámokat, és az Unión kívüli országokkal szemben közös vámtarifát vezetett be
    • a személyek szabad mozgását gátló akadályokat lassabban szüntették meg
    • a tőke szabad áramlása
  2. Közös agrárpolitika: megteremtették a tagállamok közös agrárpiacát és az ehhez szükséges mezőgazdasági, pénzügyi alapot (agrárkosár) annak érdekében, hogy az alacsonyabb áru külföldi termékek ne szorítsák ki a drágább közösségieket. Az agrárcikkek behozatalakor magas vámokat kell fizetni. Ha a hazai termelő nem tudja eladni termékét, az Unió felvásárolhatja. Ez az agrárpolitika nagyon költséges, és torzítja a belső piacot
  3. Gazdasági és pénzügyi unió megteremtése: az egyes országok gazdaságpolitikáját máig sem sikerült egyesíteni, de lényeges előrelépések vannak. Ennek egyik állomása a maastricht-i egyezmény, amely kimondja, hogy a gazdasági és pénzügyi unióban azok a tagállamok vehetnek részt, amelyek teljesítik a következő feltételeket:
    • a fogyasztói árindexük maximum 1,5%-kal lehet nagyobb, mint a három legalacsonyabb indexű ország átlaga
    • a hazai költségvetés hiánya nem haladja meg a GDP 3%-át
      stb
    Nagyon szigorú feltételek, e feltételek maradéktalan és folyamatos teljesítésére egyedül Luxemburg volt képes.
  4. Környezetvédelem: a környezeti ártalmak nem ismernek államhatárokat – átáramlanak egyik országból a másikba – nemzetközi szabályozásra van szükség. Az Unió törvényekkel szabályozza, tudományos kutatásokkal ösztönzi, pénzügyi támogatást is ad a környezetvédelmi problémák megoldására (szennyvíztisztítás, hulladékfeldolgozás)

Magyarország és az Európai Unió

1970-80-as években Magyarország kihasználva az ún. enyhülési folyamatok, a nyugati gazdasági kapcsolatok szélesítésére törekedett. 1988- ban a szocialista országok között elsőként megkötöttük a kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást – ezzel Magyarország hivatalos kapcsolatba lépett az Unióval.
1989-ben az Unió elhatározza, hogy segíti a két kelet-európai reformországot (Magyarország, Lengyelország).
PHARE-program (később ezt a többi kelet-európai ország is megkapta): megszűnteti az import korlátozásokat és konkrét gazdasági segítséget ad; ebből kapott az oktatás, szakképzés, infrastruktúra, ország szegény körzetei.
A kereskedelmi akadályok lebontása lassan folyik, az Unió és Magyarország kapcsolatára jellemző, hogy importunk több, mint 60%-a az Unióból származik, és Magyarország legnagyobb gazdasági partnere import tekintetében is az Unió.
1990-ben az Európai Tanács tagjává vált (1991-ben oszlik fel a KGST).
1994. április 1-jén hivatalosan kértük felvételünket az Unióba.

A felkészülés területei

  • makrogazdasági stratégia (infláció, költségvetési hiány, munkanélküliség)
  • kommunikációs stratégia: a közvélemény felkészítése
  • jogközelítési stratégia
  • köztisztviselők felkészítése: rendelkezzünk több száz Uniót és uniós nyelveket jól ismerő tisztviselőket, akik az Unió intézményeiben és a hazai szervekben dolgoznak majd