Unió jelképei
- himnusza: Beethoven IX. szimfónia (Örömóda)
- székhelye: Brüsszel
- zászló: 12 aranycsillagos kék lobogó
- Európa-nap: minden év május 9.
Intézményei
- Európai Tanács (ET): A tagállamok kormány- és államfőiből áll – ez hozza az Unió legfontosabb politikai döntéseit. Egyeztetéssel dönt – ha egy állam nemmel szavaz nincs döntés
- Miniszteri Tanács (MT): a tagállamok szakminiszterei alkotják. Többségi szavazás szükséges a döntéshez
- Európai Parlament (EP): tagjait az állampolgárok választják. Évente minimum egyszer ülésezik. Határozatokat kezdeményez, tanácskozik, kapcsolattartási funkciója van
- Európai Bizottság (EB): minden államból minimum egy – maximum két tagja lehet. Feladata a szerződések végrehajtásának biztosítása, ellenőrzése
Az Unió céljai, eredményei
- Unió szinte zavarmentesen építette ki a vámunióját
- az áruk szabad áramlása úgy vált lehetővé, hogy fokozatosan lebontották a tagállamok közötti vámokat, és az Unión kívüli országokkal szemben közös vámtarifát vezetett be
- a személyek szabad mozgását gátló akadályokat lassabban szüntették meg
- a tőke szabad áramlása
- Közös agrárpolitika: megteremtették a tagállamok közös agrárpiacát és az ehhez szükséges mezőgazdasági, pénzügyi alapot (agrárkosár) annak érdekében, hogy az alacsonyabb áru külföldi termékek ne szorítsák ki a drágább közösségieket. Az agrárcikkek behozatalakor magas vámokat kell fizetni. Ha a hazai termelő nem tudja eladni termékét, az Unió felvásárolhatja. Ez az agrárpolitika nagyon költséges, és torzítja a belső piacot
- Gazdasági és pénzügyi unió megteremtése: az egyes országok gazdaságpolitikáját máig sem sikerült egyesíteni, de lényeges előrelépések vannak. Ennek egyik állomása a maastricht-i egyezmény, amely kimondja, hogy a gazdasági és pénzügyi unióban azok a tagállamok vehetnek részt, amelyek teljesítik a következő feltételeket:
- a fogyasztói árindexük maximum 1,5%-kal lehet nagyobb, mint a három legalacsonyabb indexű ország átlaga
- a hazai költségvetés hiánya nem haladja meg a GDP 3%-át
stb
- Környezetvédelem: a környezeti ártalmak nem ismernek államhatárokat – átáramlanak egyik országból a másikba – nemzetközi szabályozásra van szükség. Az Unió törvényekkel szabályozza, tudományos kutatásokkal ösztönzi, pénzügyi támogatást is ad a környezetvédelmi problémák megoldására (szennyvíztisztítás, hulladékfeldolgozás)
Magyarország és az Európai Unió
1970-80-as években Magyarország kihasználva az ún. enyhülési folyamatok, a nyugati gazdasági kapcsolatok szélesítésére törekedett. 1988- ban a szocialista országok között elsőként megkötöttük a kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást – ezzel Magyarország hivatalos kapcsolatba lépett az Unióval.
1989-ben az Unió elhatározza, hogy segíti a két kelet-európai reformországot (Magyarország, Lengyelország).
PHARE-program (később ezt a többi kelet-európai ország is megkapta): megszűnteti az import korlátozásokat és konkrét gazdasági segítséget ad; ebből kapott az oktatás, szakképzés, infrastruktúra, ország szegény körzetei.
A kereskedelmi akadályok lebontása lassan folyik, az Unió és Magyarország kapcsolatára jellemző, hogy importunk több, mint 60%-a az Unióból származik, és Magyarország legnagyobb gazdasági partnere import tekintetében is az Unió.
1990-ben az Európai Tanács tagjává vált (1991-ben oszlik fel a KGST).
1994. április 1-jén hivatalosan kértük felvételünket az Unióba.
A felkészülés területei
- makrogazdasági stratégia (infláció, költségvetési hiány, munkanélküliség)
- kommunikációs stratégia: a közvélemény felkészítése
- jogközelítési stratégia
- köztisztviselők felkészítése: rendelkezzünk több száz Uniót és uniós nyelveket jól ismerő tisztviselőket, akik az Unió intézményeiben és a hazai szervekben dolgoznak majd