Diszribúció Fogalma:
Azért felel, hogy a félkész, kész termékek a termelőtől a fogyasztókig 6M-nek megfelelően eljussanak.
Disztribúciós hálózat típusai:
- I) Közvetlen (direkt) rendszer:
Készletezési pont beiktatása nélkül valósul meg az áru eljuttatás a termelő és felhasználó között. Általában kis számú vevő esetén, rövid szállítási távolságok vagy nagy szállítandó mennyiség esetén alkalmazzák.
- Előnye:
Magasabb kiszolgálási színvonalat lehet biztosítani, csökkenthető a készletek nagysága és az anyagmozgatás mennyisége. - Hátránya:
A konszolidációból adódó méretgazdaságosságot nem lehet kihasználni, és magasabbak a szállítási költségek. - Jellemzője:
- a) gyors, megbízható szállítási módot igényel
- b) akkor gazdaságos, ha a rendelési tételek nagyok, kocsirakományt kitevők
- c) különösen alkalmas érzékeny és drága áruk esetén
- d) lehetőség szerint elektronikus információs kapcsolatot igényel a gyártó és a vevő között
- e) az árukészletezési költségei alacsonyak
- f) kis rendelési tételnagyság esetén az áru ellenőrzés lehetősége továbbítás során nehezen oldható meg
- Előnye:
- II) Közvetett (lépcsős) rendszer:
Az elosztás legalább egy készletezési pont közbeiktatásával valósul, meg vagyis a termelőtől a fogyasztóig egy közvetítő segítségével jut el a termék.
Termelőüzem raktára →központi raktár→regionális raktár→kiszállítási raktár→vevő
- Előnye:
A tranzakciók száma csökkenthető. - Jellemzője:
Az áru eljutási útja T→F-ig hosszabb ideig tart
- a) a termelők és a raktárak közötti átszállítás a nagy tétel miatt olcsó
- b) raktározási költségek nagyobbak
- c) rendszerben lévő készletmennyisége nagyobb
- Előnye:
- III) Rugalmas rendszer:
A közvetett és közvetlen elosztás előnyeit egyesíti. Egy rendszeren belül létezik egyszerre a közvetett és közvetlen elosztás.Két típusát különböztetjük meg:
- Szükséghelyzeti (sürgősségi) rendszer:
A vállalat alapvetően elosztást alkalmaz, de valamilyen oknál fogva az adott megrendelőt nem tudják kielégíteni a raktárról, akkor közvetlenül a termelő egységéből szállítják ki az árut a vevőnek./aratás esetén az alkatrészellátás/ - Rutin rendszer:
Az elosztás elvei jól megfogalmazottak.
- Gyorsan forgó termék: közvetett elosztási rendszer
- Lassan forgó termék: közvetlen elosztási rendszer
- Szükséghelyzeti (sürgősségi) rendszer:
Befolyásoló tényezők:
- I) Logisztikai kiszolgálási színvonal:
Azt mutatja meg mennyire elégedett egy fogyasztó a vállalat rendszerének működésével.
Mérésre az alábbi mutatókat használják:
- Szállítási idő:
Az egyes rendelések között mennyi idő telik el - Szolgáltatás minősége, megbízhatósága:
A vállalt szállítási időt, határidőt betartják-e. Hibás teljesítés előfordult-e. - Szállítási készség:
A megrendelt árut leszállítják-e - Szállítás rugalmassága:
Milyen mértékben képes a megrendelői igények változásaihoz alkalmazkodni, módosítani. - Dokumentáció minősége:
Számlázás vonatkozásában
- Szállítási idő:
- II) Deponálási költségek vizsgálata:
Két részből áll: a közvetlen raktározási költségekből és a raktárakban tartott készletek, mint lekötött forgóeszközök költségeiből.
- Raktározási költségek:
- Állandó költség:
A raktárak méretétől, vmint a raktártechnológia kialakításától függenek. - Változó költség:
A raktárban tárolt áruk mennyiségével arányosak, a változás meredeksége a ki-és betárolások gyakoriságától és a raktártechnológiától függenek.
- Állandó költség:
- Árukészlet költségei:
A kifogyott készletek pótlását úgy kell megrendelni, hogy a pótlás beérkezéséig legyen még a raktárban minimálisan annyi készlet, hogy az átlagos igényt, sőt lehetőség szerint még az átlagost kismértékben meghaladó váratlan többletigényt is ki lehessen elégíteni. - Szállítási költségek:
A költségek csökkenthetőségének lehetőségét a rendelési tételnagyság teremti meg. A fogyasztó általában kis tételt rendel, ez számára majdnem mindig előnyös (ha az utánpótlás biztos), hiszen nem kell raktároznia, pénzét idő előtt áruba fektetnie. A termelők a szolgáltatási színvonal fenntartása, versenypozíciójuk javítása érdekében - amíg az túlzott szállítási költségráfordítással nem jár - vevőik ilyen irányú igényét törekednek teljesíteni. A kis tételnagyság ugyanakkor vagy nagyon kis tehergépkocsik foglalkoztatását indokolja, vagy a körjáratokat kell szervezni. A raktárak egyszerre nagy mennyiséget rendelnek. Különösen olcsó lehet ez a szállítás, ha az vasúton, esetleg vízi úton vagy csővezetéken oldható meg, vagy ha a raktárak hosszabb nyitvatartása miatt a járművek extenzív kihasználását is megnövelhetjük. A regionális depókból az árut terítő járattal juttatjuk el a fogyasztóhoz (a boltokba).
- Raktározási költségek:
Elosztási szükséglettervezési rendszerek: DRP: a MRP mintájára alakították ki, számítógépes hálózat szükséges hozzá. Szükséges információk: kereslet ismerete, elosztási rendszer felépítése, készletállomány az egyes szinteken, átfutási idő az egyes szintek között.
Kereslet-előrejelzés: becslési folyamat, melynek célja az eladható termék mennyiségének meghatározása.
Hatások:
- Rövidtávú becslések:
6 hónapnál kevesebb, termelés ütemezése, készletgazdálkodás, beszerzési tevékenység, munkaerő - Középtávú becslés:
6 hónapnál több de 3 évnél kevesebb, raktárak száma, raktárak kapacitása, anyagmozgatási rendszerek - Hosszú távú becslés:
3 évnél hosszabb, létesítmények elhelyezése
Módszerek:
- Kvantitatív:
Statisztika nyújt segítséget, rövid távra. - Kvalitatív:
Emberi vélemények tapasztalatok figyelembevétele, hosszú távra.
Választás a módszerek között:
- a múltbeli adatok rendelkezésre állása
- költségek: mennyi költség áll rendelkezésre
- időhorizont: mennyire előre kell megmondani
Az értékesítési csatorna tagjai lehetnek:
- Elsődleges csatornatag:
Azok a szervezeteket, amelyek birtokába kerülnek a készletek, és az ehhez kapcsolódó pénzügyi kockázatokat felvállalják. (termelő, nagykereskedő, kiskereskedő) - Szakosodott csatornatag:
Azok a szervezeteket, amelyek tulajdonába nem kerülnek a készletek, de az elsődleges csatornatagoknak alapvető szolgáltatásokat nyújtanak díj ellenébe. (fuvarozó, szállítmányozó, bank, biztosító, piackutató)