Közúti fuvarozás

  • Belföldi fuvarjogi szabályozás:
    Közúti Árufuvarozási Szabályzat KÁSZ a belföldi árufuvarozást hivatott szabályozni. Nagyjából megegyezik a CMR előírásaival és a Ptk.-án alapul. Fontos tétele az ún. vis maior, amely előre nem látható és emberi erővel nem megakadályozható eseményt jelent (pl. földrengés). Az ilyen esetekben bekövetkezett árukárért a fuvarozó nem vállal felelősséget.
  • Nemzetközi fuvarjogi szabályozás: CMR
    A fuvarozó felelősségét a egy az európai államok egyezménye szabályozza.  A fuvarozó csakis a szállítás során keletkezett kárt köteles megtéríteni, ezért berakodáskor figyelmesen ellenőrzi az áru mennyiségét és minőségét, és ügyel a megfelelő rakodásra, csomagolásra, rögzítésre. Ha valami eltérést tapasztal, akkor ezt rögzíti a fuvarokmányokon.
    A mégis bekövetkező árukár kártérítésének alapja az áru értéke. Késésért csak akkor felelős a fuvarozó, ha ezt előre belefoglalták a szerződésbe. A késésből adódó egyéb kárt is külön meg kell előre fogalmaznia a megbízónak, különben ezért sincs felelősségre vonás. A reklamációs jog egy évig áll fenn. A szóbeli szerződés is kötelezi mindkét felet, azonban a fuvar megkezdéséig írásban is meg kell kötni a fuvarszerződést. Okmánya a CMR-fuvarlevél, amelyet mindkét félnek alá kell írnia, fizetési okmányként is felhasználható. EU-n kívülre történő fuvarozáskor olyan származási igazolást kell csatolni.
  • Veszélyes áruszabályozás: ADR
    Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás, mely a veszélyek elhárítása érdekében szabályozza a közúti fuvarozást. A veszélyes árukat egy jól kimunkált kritériumrendszer segítségével csoportosítja. Ezeket az anyagcsoportokat az ADR osztályainak hívjuk. A technikai haladással párhuzamosan az ADR-t is frissítik. A módosítások és kiegészítések általában kétévenként lépnek hatályba.

Vámjogi egyezmények:

  • TIR:
    A vámhatárt átlépő és közúton fuvarozott áruk határátlépését hivatott oly módon gyorsítani, hogy vámhivatali felügyelet mellett a be- és kilépéskor az egyébként esedékes vámokat és illetékeket mellőzi. tehát a fuvarozott áru az átmenő vámhivataloknál mentesül a tranzit vámvizsgálattól, a kiviteli, illetve behozatali vámok és illetékek megfizetésének vagy letétbe helyezésének kötelezettsége alól Előfeltétel: 1. A járműnek meg kell felelnie az egyezmény műszaki előírásainak. 2. TIR – igazolvány (TIR – Carnet = árut kísérő okmány, az áru feladója tölti ki és a vámhatóság a kilépéskor lepecsételi).
    A lezárt járműveket csak megalapozott gyanú esetén nyitják fel (pl. hibás zárjegy, sérült kocsiszekrény, előzetes bejelentés).
  • ATA-Egyezmény:
    Magyarország is tagja. Alkalmazásának célja, hogy bizonyos áruk egységesített és gyorsított eljárással ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelhetők legyenek. A behozott árut gazdasági tevékenységre nem használhatják és egy éven belül vissza kell juttatni a tulajdonos országába. A tárgyak felhasználási célja lehet pl. kiállítás, verseny, kipróbálásra érkező eszközök.
    Okmánya az ATA-Carnet.
  • Egységes Árutovábbítási Egyezmény:
    Az EU országok közötti valamint az EU és az EFTA országok közötti áruforgalom gyorsítása érdekében született. Az Egyezmény a TIR-hez képest egyszerűsí, és meggyorsítani a határátlépési folyamatot azzal a különbséggel, hogy bármely közlekedési ág eszközével végezhetik a nemzetközi fuvarozást.  Alapvetően két eljárási módja van: T1: bármely árura vonatkoztatható, T2: a közösségi árukra kell alkalmazni

Egyéb szabályozások:

  • ATP Egyezmény:
    Európai egyezmény a gyorsan romló áruk szállítására, amelyhez Magyarország is csatlakozott.
  • AETR egyezmény:
    A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (pl. tachográf).

Légi fuvarozás

  • IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség):
    A légitársaságokat tömöríti, székhelye Montreál. Az IATA-n keresztül az áraik megbeszélésére a légitársaságok speciális mentességet kaptak. A légi közlekedés gördülékeny biztosításához, a számítógépes rendszerek (pl. a helyfoglalás) összehangolt működéséhez elengedhetetlenek az egyértelmű azonosítók. Az IATA egyik feladata a légi közlekedési kódok meghatározása és karbantartása.
  • ATP egyezmény:
    Gyorsan romló áruk szállításáról szól
  • Belföldi fuvarjogi szabályozás: LSZ
  • Nemzetközi fuvarjogi szabályozás:
    Varsói Egyezmény Szabályozza a fuvarozás megkötésének módját, okmányait, feltételeit, a felelősség eseteit és mértékeit, és csak az egyezményt aláíró országokra vonatkozik. A fuvarozási szerződés akkor jön létre, ha a helyfoglalást visszaigazolták, ill. legkésőbb, amikor a küldeményt átadták és az ezt igazoló fuvarokmányokat aláírták. A berakodást a légitársaság alkalmazottai végzik a fuvaroztató költségére. A határidő túllépéséért a csak akkor felelnek, ha az áru elveszett, vagy külön határidőt vállaltak. A kiszolgáltatáskor észlelt hiányokat reklamálni lehet 14 napon belül, a kártérítési igény 24 hónapon belül érvényesíthető. A légi fuvarlevelet nem helyettesíti a szárazföldi típusú fuvarlevél. A címzett áruátvételkor megkapja az eredeti példányt, melyen szerepel, hogy a fuvar- és egyéb költségeket kifizette-e már a feladó, vagy a címzettnek kell-e ezeket kiegyenlítenie.
    Chicagói egyezmény: biztonságos légi közlekedésről szól, Míg a Tranzit egyezmény: a légi szabadságjogot korlátozza.
    Jelenleg a Montrealli egyezmény van érvényben.
  • Veszélyes áruszabályozás:
    Az ICAO A szervezet a nemzetközi légi navigáció alapelveit és módszereit határozza meg, elősegíti szállítás tervezését és fejlesztését.
    Az ICAO TI  technikai utasítása a veszélyes anyagok légi szállításáról.
    A IATA-DGR előírások tartalmazzák valamennyi ICAO/TI követelményt plusz egyéb előírást és korlátozástű alapvetően a veszélyes anyagok légi szállításában.