A készletek szerepe a vállalati működésben (gazdasági, működésbiztonsági, eltérő ütemű tevékenységek, vállalati határok, elkülönült folyamatok)
Készlet:
Anyag vagy termék, amit a raktárban tárol a gyártó vagy kereskedő, hogy a termelés vagy gyártás térbeli és időbeli különbségeit kiküszöbölhesse. Ez tőkelekötést jelent, lassítja a forgási sebességet, ugyanakkor alapja a termelési vagy vásárlói igények kielégítésének. A vállalatok saját elképzeléseik alapján végeznek készletgazdálkodást.
- Biztonsági készlet:
Az a szint, ami alá a készlet nem csökkenhet, ezt használják fel, ha előre nem látható hiány lép fel. - Jelző készlet:
Az a szint, aminek elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról. - Átlag készlet:
Normál felhasználás mellett a raktárban állandóan található mennyiség. - Folyó készlet:
Ami biztosítja az anyagellátást a két utánpótlási idő között. - Maximális készlet:
Ami fölé nem emelkedhet a raktárban levő anyag, vagy termék mennyisége. - Normán felüli készlet:
Az előző készletek nagyságát meghaladó készletrész, ami viszont nem éri el a maximális készletet.
A készletek csoportosítás
- Számviteli csoportok
Számviteli csoportosításuk a vagyonmérleghez kapcsolódik, melynek két nagy csoportja:
- Vásárolt készletek:
alap, segéd, üzem és fűtőanyagok, tartalékeszközök, áruk, göngyölegek. - Saját termelésű készletek:
termelés alatt álló, termelésközi, befejezetlen v. félkész termékek, és kész termékek.
Számlaosztályok szerint:
- 21-22: anyagok, nyersanyag, alapanyag, segédanyag, üzem és fűtőanyag, fenntartási anyag.
- 23: befejezetlen és félkész termék.
- 25: késztermék.
- 26: áru, amit továbbértékesítenek, vagy beleépítenek valamibe.
- 27: szolgáltatások.
- 28: göngyölegek.
- Vásárolt készletek:
- Funkcionális csoportok
Funkcionális csoportosításuk az üzemei folyamatokban betöltött szerepük alapján történik. Mindegyik csoport esetében a készlet egyfajta speciális tartalékot képez.- Tervezett készlet:
A normálisnak mondható készletezésen felül egy felkészülési készletet hozunk létre az előre jelzett kereslethullámok vagy kínálatcsökkenésekkel kapcsolatos problémák kiküszöbölésére.(sztrájk, üzemszünet, eladási csúcsidőszak) - Sorozatnagyság készlet:
Az anyagok olyan mennyiségben történő szakaszos gyártása, beszerzése, mely hosszabb ideig is elegendő a kereslet kielégítésére. Legyártanak egy meghatározott sorozatot egy termékből, és amíg az elfogy, újabb sorozatot termelnek. → Gazdaságosság. (A pék sem akkor süt meg egy kenyeret, amikor szükség van rá) - Fluktuációs készlet:
Előre nem látható okok bekövetkezése a kereslet kínálat részéről ingadozást okoz, emiatt egy fluktuációs készletet elkülöníteni, ami ha az értékesítés felgyorsul, biztosítani tudja a folyamatos termékellátást. - Szállítási készlet:
Mivel a termelési folyamatok sokszor nem egy helyen vannak, a félkész kész árukat megmunkálásra vagy a kész termékeket eladásra valahová továbbítani szükséges. (Ország másik végébe, kereskedőkhöz, fogyasztókhoz.) Nagy készletek áramolnak különböző csatornákon keresztül, hogy a termelés és értékesítés folyamatos lehessen, erre való a csatornában áramló szállítási készlet. - Tartalék alkatrész (pótalkatrész) készletek:
A már működő berendezések alkatrészeinek pótlására, cseréjére használatosak – ezekre nagyon változó és kiszámíthatatlan a kereslet.
- Tervezett készlet:
Készletgazdálkodási sajátosságok
Azonos csoportok azonos készletezési eljárások, pl. ABC szerinti csoportosítás.
ABC elemzés:
A felhasznált anyagféléket azok relatív fontossága alapján csoportosítja, majd a csoportok szerint differenciált készletgazdálkodási módszereket alkalmaz. Az elemzés keretében először különböző ismérvek alapján csoportokat képezünk:
- a tétel éves felhasználási költsége
- a tétel egységköltségének nagysága
- a gyártáshoz felhasznált anyag különlegessége
- a gyártáshoz források rendelkezésre állása
- a tétel termelési, gyártási, átfutási ideje
- a tétel kritikus tulajdonsága
- a tétel pótlásának vagy hiányának költsége
- műszaki tervezés igényessége
Gyakori módszer: a tételek éves felhasználása alapján kialakítják a csoportokat, majd a többi szempont szerint korrigálják azt.
Az első 20% kerül az”A” csoportba, a második 40% a „B” csoportba, a harmadik 40% a „C” csoportba. A különböző csoportokra különböző készletszabályozást állapítanak meg.
A-B csoportnál: naprakész nyilvántartás, pontos havi- heti leltár, a B csoportnál ritkábban ezek közel kerülnek a be- és kitárolás helyéhez. C csoportnál már lazább az ellenőrzés, egyszerűbb nyilvántartás, alapvető a rendelkezésre állás.