A logisztika célja:

Minél magasabb kiszolgálási színvonal nyújtása a lehető legalacsonyabb áron.

Logisztikai színvonal:

Az értékesített termékekhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások egy része, melyet maga a logisztika „állít” elő.
A kiszolgálási színvonal: egyben tevékenység teljesítménymérés és menedzsmentfilozófia is.

A kiszolgálási színvonal politika kialakításának 5 lépése:

  1. a releváns kiszolgálási elemek meghatározása (pl.: rendelési ciklusidő, készletrendelkezésre állás
  2. az ezekhez tartozó teljesítménynormák meghatározása (piaci szegmensenként)
  3. kiszolgálási elemek teljesítményének mérése
  4. a meghatározott és tényleges teljesítmények közötti eltérések mérése és elemzése
  5. a kiszolgálási színvonal emelését és javítását célzó lépések

Fontos megemlíteni: a logisztikai költségek alakulását,mert a logisztikai átváltások miatt (trade-off) a kiszolgálási színvonal emelése költségemelkedést vonhat maga után.

A kiszolgálási színvonal mérése:

A felsorolt elemek együttesen adják a vállalat logisztikai kiszolgálási színvonalának minőségét.
Az alábbi elemek főleg a készlethez vagy az időhöz kapcsolódó alapszolgáltatásnak tekinthetők.

  • I) A rendelési ciklusidő: megmutatja, hogy a rendelés feladásától a leszállításig mennyi idő telik el. Mérése ált.-ban időegységben történik (nap, óra)
  • II) Időbeni pontosság: azt méri, hogy a rendelések hány százaléka kerül időben leszállításra. Mérése százalékos formában történik.
    • 1) a korábban vagy később érkező szállítmányok száma /az összes szállítmányok számával *100
  • III) szállítás időbeli megbízhatósága mely azt méri, hogy a megígért szállítási időhöz képest mennyi a korábbi vagy későbbi szállítás.
  • IV) Készlet rendelkezésre állás: Mérése %-os formában történik
    • a) megmutatja, hogy a rendelések hány százaléka teljesíthető azonnal készletről.
      • 1) Rendelések teljesítése alapján:
        • a) nem teljes rendelések száma (tehát nem kapott annyit amennyit rendelt)/ az összes rendelések számával.
      • 2) Kiszállított termékek száma alapján:
        • a) készlethiány adott periódusban(db)/ a teljes kereslettel    adott periódusban (db)
        • b) Készlethiány: melyet időegységben, mennyiségben vagy, gyakoriságban lehet meghatározni.
  • V) Mennyiségi pontosság: megmutatja, hogy az előre meghatározott mennyiséget milyen szinten teljesítette a vállalat. Mérése %-os formában történik.
  • VI) Rendelési információ:
    • 1) Mérése lehet az információnyújtás gyorsasága (óra, perc),vagy az információ minősége(részleges v. teljes válasz) szemszögéből.
  • VII) Egyéb mutatók
    • 1) „Üzenzavar” kezelése: a log.-i rendszerben bekövetkező hibák hatékony és időben történő javítása. (pl.:téves számlák miatt, sérült rakomány miatt) Mérése : a hiba észlelése és javítása között eltelt idő.
    • 2) Logisztikai rendszer rugalmassága:
      • a) A vállalat képessége arra nézve, hogy hogyan tud reagálni speciális vagy előre nem ismert igényekre.
      • b) Mérése: időegységben (óra,nap)történik.
    • 3) Értékesítés utáni szolgáltatások: Ez a tevékenység főleg  a garanciához, javításhoz, pót-alkatrészellátáshoz kapcsolódik. Ide tartozik még a vevői reklamáció kezelése is.
    • 4) Dokumentáció minősége:
      • a) a számlázással kapcsolatos tevékenységre,
      • b) másrészt a rendelés lebonyolítására vonatkozik.
      • c) Számlapontosság esetén (%-os formában):
    • 5) elrontott kibocsátott számla / az összes kibocsátott számlával

Ezen felül érték-hozzáadott szolgáltatásokat is kell nyújtani.
Itt megjelennek már a vevőre szabott szolgáltatások.

  • meg kell vizsgálni a vevő szempontjait,
  • a kiszolgálási politika és működés kialakítása során a vevői igényekből kell kiindulni.