A beszerzés szerepe, jellemzői
-    Nagy szerepe van az innovációban – ötletek forrása (pl. termék/ technológia fejlesztésénél).
-    Szerepe van a logisztikai rendszer teljesítményének előmozdításában, gyors és pontos ellátás, minőség javítása, költségcsökkentés által (pl. nagy tételek miatti kedvezmények).
-    Közvetítőként működik a vállalat és a külső piaci szereplők között, a kapcsolat milyensége befolyásolja a vállalatról kialakult képet, pl. a pénzügyi magatartás által.
-    Elsődleges feladata a működés során felmerült igények kielégítése (termelőnél/ szolgáltatónál/ kereskedőnél egyaránt).
-    Információforrás – piaci szereplőkről, árakról, új technológiákról, trendekről, termékek beszerezhetőségéről stb.

A beszerzés helye a vállalaton belül (10p) Nem mindegy, ki foglalkozik a beszerzési tevékenységgel, és hol helyezkedik el a vállalaton belül.

I)    Centralizált beszerzés: Központosított a beszerzéssel kapcsolatos valamennyi tevékenységet egyetlen részleg/szervezeti egység látja el, jellemzően a vállalati központban. Pl. Interspar, Bicske kp.
II)    Decentralizált beszerzés: A beszerzési tevékenységek szervezeti egységekhez kapcsolódnak (telephely, üzem…) pl. Still,
1)    Előnyei:
a)    Közvetlen felelősségvállalás (költség, ellátás színvonala...)
b)    Kevesebb koordinációs szükséglet – az igények jobban felismerhetőek, közvetlenül az egyes felhasználókhoz kapcsolódnak.
c)    Vevőorientáltság, kevésbé bürokratikus működés
d)    Közvetlen kapcsolat a beszállítóval
2)    Hátrányai:
a)    A beszerzéseket külön-külön hajtják végre, így a nagy tételekből adódó kedvezmények elmaradnak.
b)    Egységes fellépés hiánya, az egységek külön-külön tárgyalnak a beszállítókkal.
c)    A piaci információk széttagoltak.
d)    Rugalmatlanabb rendszer, költséghatékonysági problémák
e)    Fontos az együttműködés a vállalat többi részlegével, a kommunikáció fontossága.

A termékek és szolgáltatások beszerzése közötti fontosabb különbségek
A szolgáltatásnál:
•    nem tudunk felette tulajdonjogot szerezni
•    „megfoghatatlanság”
•    „elválaszthatatlanság” 1 időben azonos helyen, az eladó és a vásárló
•    „hullámzó teljesítmény”
•    „tárolhatatlanság”

A szolgáltatás számos szempont alapján csoportosítható.
A vevővel kiépített kapcsolat szorossága alapján végzett csoportosítás a legfontosabb.
I)    Laza kapcsolatú pl. csomagküldő szolgálat, szállítás, hírközlés
1)    A vevő nem vagy csak rövid ideig van kapcsolatban a fogyasztóval
II)    Szoros kapcsolatú (oktatás, egészségügy, jogi tanácsadás)
1)    A szolgáltatás megvásárlója folyamatosan jelen van a szolgáltatás előállításánál
III)    Közepes kapcsolatú (étkeztetés, javító szolgáltatások)
1)    Fogyasztóval való együttmőködés


Vevő-szállító kapcsolatok
-    Két megközelítés:
1.    Versenyeztető kapcsolat:
a.    A vállalat az ár alapján dönt a beszállítókról, versenyeztetés, a vállalat uralmi viszonyban, a mai magyar piaci viszonyokra jellemző, a beszállító ellenfél.
2.    Együttműködő kapcsolat:
a.    A vállalat versenyképességét kívánja javítani, cél, kevés beszállító, hosszútávú kapcsolatok, kölcsönös előnyökre alapozva
b.    stratégiai partnerkapcsolatok kialakítása.

 

 

Együttműködés

Versenyeztetés

Kapcsolat jellege

A beszállító partner; bizalom; információ átadás; közös problémamegoldás

A beszállító ellenfél, a vállalat uralmi viszonyban, bizalomhiány, elzárkózás

Szállítók száma

1 vagy kevés

Sok

Kapcsolat hossza

Közép-és hosszútáv

Rövidtáv/ egyszeri alkalom

Szerződés

Rugalmas, keretszerződések év elején, melyek irányadóak az évre

Merev, szigorú, szabályozott, minden részletre kiterjedő

Közös tevékenység

Van, jelentős

nincs

Tevékenység, termelés

Lehet összekapcsolt, integrált

Elkülönül

Rendelés

Gyakori, kis tételek is

Alkalomszerű

Tárgyalási stratégia

Mindkét fél számára előnyös stratégia

Győztes-vesztes stratégia

Szállító kiválasztása

Tárgyalás által

Versenyeztetés, ár alapján