Az ügyfél által befizetett díjakból a biztosító által a későbbi kifizetésekre tartalékolt, felhalmozott összeg.
A biztosító befekteti és a hozamokból pótolhatja a kockázat vállalásához szükséges díj hiányzó részét vagy emelheti a biztosítottnak nyújtott szolgáltatások értékét.
1. Kockázati (haláleseti) életbiztosítás díjtartaléka
Az éves díjszükséglet és a tényleges díj viszonya kockázati biztosításnál
- minden éveben azonos díjat fizet a szerződő - a kockázatnak megfelelő díjszükséglet biztosítása érdekében az lenne a logikus, ha a biztosított minden évben az adott éven belüli halálozási valószínűségéhez megfelelő díjat fizetné, de ez pszichológiailag kedvezőtlen hatású
- a szükséges díj és a tényleges díj különbsége a tartam elején a díjtartalékba kerül, azután pedig kipótolák belőle a hiányzó díjat
- a díjtartalék tehát a tartam kb. közepéig nő, azután csökken, a tartam végére nulla lesz:
2. Az elérési és a vegyes biztosítás díjtartaléka
- a rendszeres díjas elérési és vegyes biztosításnál a díjtartalék fokozatosan növekszik
- a vegyes biztosításnál magasabb a biztosítás díja, mert a halál kockázatának biztosítását is tartalmazza, így a díjtartalék is több
Egy rendszeres díjas elérési, vegyes és kockázati (haláleseti) biztosítás díjtartalékának alakulása
- egyszeri díjas biztosításnál a díjtartalék nem nulláról indul, mivel a díjat egy összegben fizetik be a tartam kezdetekor:
Zillmerezés: a biztosítás első időszakára esik (első 0,25 - 2,5 év) a biztosítással kapcsolatos költségek nagy része, ezeket a biztosító a díjtartalékból fedezi, amit a későbbiekben, a biztosítás lejártáig pótol.
Maradékjogok: ha a szerződés lejárta előtt felbontják, akkor a szolgáltatás elmarad és a biztosítónak el kell számolnia a díjtattalékkal az ügyfélnek.
Fajtái:
- kölcsönfelvétel
- díjmentes leszállítás: ha nem tudja tovább fizetni, de a díjtartalékra nincs szüksége
- visszavásárlás: ha nem tudja tovább fizetni, és a díjtartalékra is szüksége van
Az infláció kezelésének lehetőségei:
1. díjemelés
2. többletnyereség - visszatérítés