Információtartalom vázlata
- A közúti fuvarozás jellemzői.
- A vasúti fuvarozás jellemzői.
- A légi fuvarozás jellemzői.
- A folyami fuvarozás jellemzői.
- A tengeri fuvarozás jellemzői.
- A kombinált fuvarozás legfontosabb jellemzői.
- Összehasonlítási szempontok.
I) Vasúti fuvarozás jellemzői
- egy szárazföldi fuvarozási módozat.
- Nagy mennyiségű, nagy tömegű árut nagy távolságra képes továbbítani.
Előnyei
- Zárt rendszerben közlekedik a közlekedésben előnyt, élvez
- Kötött pályán mozog, így teljesen automatizálható és vezérelhető.
- Menetrend szerint közlekedik, így behatárolható mikor adjuk fel és mikor várjuk a küldeményt.
- Előre meghatározott díjszabások vannak, így előre kalkulálható a fuvardíj
- Környezetkímélő
- A közlekedése biztonságos
- Típusai és jellegei lehetővé teszik, hogy bármilyen árut tudjunk továbbítani vele.
- Kombinált fuvarozásra alkalmas.
Hátrányai:
- Nem oldható meg a háztól-házig szállítás (ha a gyártó cég iparvágányt épít ki a telephelyre így megoldható a háztól – házig szállítás.)
- Nem adhatom akkor föl az árut, amikor szeretném, csak a menetrend szerinti időben.
- A vasúti pályák nyomtávszélessége nem mindenhol egyforma (Európában a volt Szovjetunió területén és Portugáliában, Finnországban más méretű, mint Európa összes többi országában) , ezért több lehetőség van:
1. Átrakodása az árunak Pl. Záhonyban, de ez növeli az árusérülés kockázatát
2. Tengelycsere a vonat alatt, így nem sérül az áru és sokkal gyorsabb megoldás
Két egyezmény szabályozza a vasúti fuvarozást.
1 CIM / COTIF vasúti egyezmény, amelyiket Európa összes országa és Irak , Irán , Szíria alkalmaznak , (kivéve a volt Szovjetunió országai Európán belül)
2. SZMGSZ vasúti egyezmény, amely a volt Szovjetunió országai és Mongólia, Kína, Korea , Vietnám csatlakoztak az egyezményhez.
Tehát Magyarországon Záhonynál kilépő vasúti fuvarokra másik egyezmény lép életbe és a nyomtávszélesség is változik ezen állomáson túl.
A vasúti fuvarozás során az árukárokért, hiányokért a vasút felel.
Nem a feladási vasút felel az összes kárért, hanem kilométer arányában osztják meg a felelősséget. Ezt egyetemleges felelősségnek nevezik.( Ha több országon átszállítanak árut.)
II) Közúti fuvarozás jellemzői Az 1990-es évektől a vasút szerepe csökkent és a közút fontosabb szerepet kapott.
Előnyök:
- Nem kötött pályán mozog az áru.
- Háztól – házig fuvaroznak .
- Csökken az árusérülés kockázata, mert nincs átrakodás
Hátrányok
- Nagyon szennyezi a környezetet
- Nagyon terheli az útvonalakat
- Lassítja a forgalmat
- Vámvizsgálat megszűnt az Unió határain belül , így már nem kell sokat várakozni., csak esetenként
- Balesetveszélyessé vált a rengeteg autó miatt.
Bevezették 2004-től a menetíró = talográf készüléket, amit az autóba szereltettek be, hogy a sofőrök pihenőidejét szabályozzák. E szerint 9 órát tölthet járművezetéssel és ezt minimum 1* 45 percre meg kell szakítani.
Jegyzi hogy 1. a sofőr merre járt 2. mikor pihent 3. milyen sebességgel közlekedett
Ezen kívül életbe léptek a hétvégi és ünnepnapi korlátozások a 3,5 tonnánál nagyobb járművek esetében ezen időszakokon belül nem közlekedhetnek.
A közúti áru biztonságát nagyobb biztonságban tudjuk, mint a vasúnál, mert a járművezetővel közvetlen kapcsolatunk van és az árut is tudjuk hol tart a helymeghatározó segítségével.
CMR fuvarjog a teheráru közlekedését szabályozza az egész világon azon országoknál, akik ebbe beléptek.
Jelenleg EUROLICENC engedélyt kell kérni, ha egész Európában fuvaroztatni szeretnénk. Ez az engedély 1 évre szól
Jellemzői:
az autó műszaki paraméteri mennyire környezetkímélő
A CMR egyezmény szabályozza
- a fuvarozási szerződés megkötését és végrehajtását
- a fuvarozó felelősségét
III) Tengeri fuvarozási mód akkor használjuk, ha más kontinensre akarunk fuvarozni
- nagy mennyiségű, nagy tömegű árut tudunk eljuttatni
- környezetkímélő (gyors)
Hátránya:
- Időjárás viszontagsága miatt nagy az árusérülési kockázat
- 1 egységre jutó díjtételek alacsonyak (ezért gazdaságos ez a fuv.-i mód)
1) Vonalhajózás (menetrendszerint közlekednek 2 kikötő között)
- Egységes díjszabás
- fuvarlevele=hajóraklevél (B/L) tul. értékpapír, megtestesíti magát az árut
- sailing list-et adnak ki azokról a hajókról, amelyek abból a kikötőből indulnak (minden hónapban változik
Konferenciák: (földrajzi tömörülés), ahol különböző hajós társaságok betömörülnek
- szabályzatok:
o Hágai/Visby jellemzője: a hajós társaságok érdekeit védi
o Hamburgi jellemzője: a megbízó érdekeit védi
2. bérelt (ha az egész hajót szeretnénk bérbe venni. (többféle méret, típus)
- bérleti szerződést köt C/P (Charter Parly)
- felek megnevezése, adatok (hajóra vonatkozva), mikor kerül átadásra, bérlet mikor jár le
- jellege:
o útvonal (2 kikötő között egyszeri bérlet )(elhajózó=>érkező)
milyen áru, melyik kikötő, mennyiért adják bérbe a hajót
minden- üzemanyag+személyzet, kivéve a kikötői ktg.
o Időtartam (hosszabbtávú: fél év, 1 év, 3 hó stb.)
A bérlő nem tudja a kikötőket, útvonalat és hogy mit fog szállítani
Nincs benne az üzemanyag, személyzeti ktg-ek
Felelősség kérdése: közös hajókár: valamelyik küldeményben olyan károkozás keletkezik, amelyik szándékos,h a többi rakományt megmentse akkor a kárt a hajó teljes rakományának a tulajdonosai+a hajó tulaja fizeti meg az áldozatnak
IV) A folyami fuvarozás jellemzői kontinensen belüli fuvarozást jelent.
- kötött pályán mozog
- nagy távolságra
- nagy mennyiségű áru továbbítására szolgál
Előnyei:
1. rendkívül környezetkímélő
2. rendkívül gazdaságos (ha völgymenetben közlekednek, akkor a leggazdaságosabb) Völgymenetnek azt nevezzük, ha a folyam folyásával megegyező irányban halad a hajó, ellenkezője a hegymenet.
Hátrányai:
A belvizek nem mindig hajózhatóak az éghajlati hatások miatt.
- Magyarország folyói a téli időszakban a jegesedés miatt nem mindig hajózhatóak.
- Tavasszal az áradások miatt nem hajózható időszakonként, mert a hidak alatt a megemelkedett vízszint miatt nem férnek el a hajók.
- Néha előfordul vízszintcsökkenés is, ezért a hajómerülési mélysége miatt időszakosan nem mehet át.
Infrastruktúra
- Belvizek állapota befolyásolja a hajózhatóságot. Milyen mély a meder az adott ország mennyire tudja tisztítani a medret.
- A belvízi utak osztályozva vannak a saját tulajdonságuk alapján. Ez egyfajta minőségi osztályozás, ami 1- 10-ig tart. Ez mutatja, meg milyen hajó haladhat a mederben. Milyen módon kapcsolódnak a nemzetközi vizekhez. Magyarország a Duna által kapcsolódik a Rajna- Majna –Duna csatornához. Így az Északi tenger felé eljuthatunk Rotterdam-ig Délen, pedig a Fekete- tengerhez Uszty- Dunajszk-ig.
Elvárások a kikötőkben:
- Közúti, vasúti hálózat csatlakozása
- rakodógépek
- árukezelésre alkalmas eszközök (pl. ömlesztett árura futószalag)
- vákumos módszert is alkalmaznak némelyik kikötőben. Ennek lényege, hogy pl. a gabonát vakummal, kiszívják, befúvassál, befújják a raktérbe.
- közvetlen rakodás, ami azt jelenti, hogy az iparvágány közvetlenül a rakpart szélén halad és megbillentik a vagont, így beleöntik az alatta levő hajóba az árut. (Pl. gabonát)
- Daruk, mozgó daruk (kerekeken halad), parti daruk (sínpályán haladnak, nagy tömegű áru mozgatására képesek) targoncák
Folyami hajózásban alkalmazott járművek
- uszály – bárka – tolóhajó - vontatóhajó
Fő területek, amelyekkel a magyarországi forgalmat bonyolítják
1. ömlesztett áru (pl. gabona)
2. konténer
3. RO-RO forgalom
Magyarország főbb nemzetközi kikötői:
- Győr – Gönyű (itt van RO-RO terminál, amin közúti és vasúti továbbítás is lehetséges)
- Budapest Szabadkikötő (itt konténer és ömlesztett áruforgalom bonyolódik.)
- Baja (itt RO_RO forgalmat bonyolítanak)
A Duna – Majna – Rajna csatorna (DMR) nemzetközi kikötői:
- Hollandia / Rotterdam
- Németország / Ulm / Nünberg / Regensburg (ez utóbbi a legfejlettebb kikötő)
- Szlovákia /Pozsony
- Magyarország /Győr / Budapest / Baja
- Szerbia / Novi- Sad /Belgrád, (itt folyik bele a Tisza)
- Bulgária / Románia határán folyik a Duna itt /Russe /Vidin
- Romániában / Konstanca
- Három ország találkozásánál Románia / Moldávia / Ukrajna / nemzetközi kikötővárosai Reni, Izmail
- és végül Uszty Dunajszk- nál ömlik a Duna Fekete – tengerbe
V) kombinált fuvarozás jellemzői:
Bizonyos feltételek teljesülnek az áru fuvarozás során (5 feltétel)
1) minimum 2 ágazattal kell, történjen a fuvarozás
2) háztól-házig történjen
3) 1 szállítmányozó v. logisztikai ügyintéző szervezze meg a folyamatot
4) 1 szerződés keretében legyen végrehajtva (1 fuvarlevél)
5) Rakomány egységek kerüljenek feladásra
a. Bárka (folyami, tengeri, kombinált) 1 rakomány egységet képez
b. Kamion felgördül a saját kerekein
c. Konténer többfajta árut egyesítenek 20’(6*2, 4*2, 4) és 40’ (12*2, 4*2, 4)
d. Cserefelépítmény közúti fuvarozási eszköz doboza (alvázról leemelhető)
e. Pótkocsi vonatról leválasztott pótkocsi
a. Célja: megkönnyítse az áruszállítást sérülés kockázata nélkül
A) Vasút/közút (Huckepack forgalom) kombinált forgalom
- Az előnyöket kihasználva és a hátrányokat kiküszöbölve szállít
Közút Hátrányai:
- Üzemanyag felhasználás
- Környezet szennyezés
- Közlekedési engedélyeket kell kiváltani
- Pihenési időket kell beigtatni+ 7végi korlátozások
Vasút Előnyei:
- Nagy távolságra tud szállítani
- Kötött pályás, nem gátolják
- Nem szennyezi a környezetet
- Gyorsaság
Típusai:
1. kísért forgalom: Ro-La kamion „gördülő országút” saját kerekein gördül fel a vasúti vagonra és a gépjárművel együtt a külön kocsiban, utazik, ezért vásárol Ro-ro vonaljegyet, amin szerepel: melyik helyen, melyik vagon, hány órakor)
2. Kíséretlen forgalom: pótkocsi kerül továbbításra daruval, emelik rá a vasúti kocsira. (konténeres)
a. CÍM/UIIR fuvarlevelet állít ki a vasút társaság (Nemzetközi Huckepack társaságok egyesülete
i. Mo-on az egyetlen Hungaro kombi kft.
ii. CÍM/UIIR melléklete: Átadási jegy, amelyet a feladó állít ki
Uti = 1 db. Rakomány egység, 1 átadási jegyre2 db. Rakomány egységet lehet írni (2 úti-t)
Ahol meghatározzák típusát, hosszát, szélességét, magasságát és az árut
Minimum 2 rakomány egység kerülhet 1 vagonra,
Teu= 1 db. Konténer egység (1 db. 20’ konténer)
B) Szárazföldi/vízi kombinált (kontinensek között áthidaló forgalmat bonyolít le
Szárazföldi=> elhajózó kikötő=> érkező kikötő=> közúton, vagy vasúton=> rendeltetési helyig
Típusai:
- átrakodnak a hajóba
- a fuvareszköz maga kerül a hajóba (kockázat csökkentése a cél)
C) folyami/tengeri kombinált fuvarozás bárkahordozó forgalom
- a folyamon bárkákba helyezik a rakományt => a bárkát helyezik a hajóba (2 féle típus)
a) fedélzeten a hajóra emelik a bárkát
b) csak akkor valósulhat, meg ha bővízi folyók vannak
(1) vízzel telítik a hajót=> a bárkák beúsznak `> rögzítik> vizet kiszivattyúzzák
VI) Légi fuvarozás jellemzői:
Nagy értékű és kis mennyiségű áruk továbbítását
Előnyei:
Gyors, biztonságos, kevés a csomagolóeszköz igénye, gyors árukezelés, nagy távolságokra lehet továbbítani az árut a földrajzi akadályokat ezáltal ki lehet küszöbölni, menetrendszerint közlekedik
Hátrányai:
Magas fuv. Költség (ami relatív), a reptérig ki kell szállítani az árut, a rendeltetési reptérről pedig el kell szállítani az árut, csak kis terjedelmű áru továbbítható légi fuvarozással.
Teljes elektronikus ügyintézés jellemzi a légi fuvarozást. CCS rendszeren keresztül zajlik (pl. helyfoglalás, útvonal tervezés, járat meghatározás, fuv. Levél kiállítás, áru kiszolgálás, vám ügyintézés, kiértesítés)
A helyfoglalás akkor válik véglegessé, amikor átadják az árut a légi fuvarozónak, ekkor a rendszer automatikusan kiállítja a fuv. Levelet, és az EDIN keresztül továbbítják az érkező reptérnek és a címzettnek.
A légi fuv. Feltételeit, felelősségeit, kötelezettségeit több egyezmény szabályozza.
Montreal-i egyezmény, amely 3 egyezményt egyesít (a módosításokat tartalmazza)
1. A Chicagói jelenleg a hatályos (Magyarország 1969-ben kapcsolódott be), mely a biztonságos és gazdaságos légi közlekedés kialakítását, ill. annak fejlesztéséről rendelkezik.
2. A Tranzit és légi fuv. Egyezmény is csatlakozik ehhez, amely a légi szabadságjogokat rögzíti (kereskedelmi célú fuv. Jog, a leszállás nélküli átrepülési jog, a nem kereskedelmi célú leszállási jog.
3. Varsói egyezmény: ez tartalmazza a légi áru fuv. Feltételeit, szerződések tartalmát, fuvarozás felelősségét, jogokat, kötelezettségeket.
- Teljes összhangban a Chicagói egyezménnyel, de azt nem módosítja, a kettő együtt hatályos.
- Fontos szervezete a IATA= Nemzetközi légi fuvarozási Szövetség ami egységesíti a nyomtatványokat, díjszabásokat. Kialakított egy ügynöki hálózatot, ami egész világon működik.
i. 3 részre osztotta a nemzeteket:
1. Amerikai kontinens (Észak, Dél, Közép, ill. Kanada)
2. Európa, Afrika, Közel-Kelet, Ázsia
3. Ausztrália, Óceánia
A nemzetközi kikötők közül vannak, amik HUB (elosztó) központokként működnek, nagy forgalmat látnak el, több raktárral rendelkeznek, kicsi és nagy gépek fogadására is alkalmasak.
Lég. Fuv. Levél: AWB= Air Way Bill (ezeket a fuv. Leveleket az IATA egységesítette, hozta létre. Használata kötelező minden alkalommal. A kitöltés nyelve: angol
Legfőbb légi kikötő:
- Bp./ Ferihegy
- Debrecen
- Sármellék
- Pécs
Eu-s kikötők
- Bécs
- Frankfurt
- Amszterdam
- Róma
- London
- Zürich
|
Mikor kezdődik a rakodás |
Mikor végződik |
Típusa |
Megnevezése |
Tulajdonos és ügynökség |