Információtartalom vázlata

A közúti fuvarozás jellemzői.

  • A közúti fuvarozás infrastruktúrája.
  • A közúti fuvareszközök.

A vasúti fuvarozás jellemzői.

  • A vasúti fuvarozás infrastruktúrája.
  • A vasúti fuvarozás fuvareszközei.

A folyami fuvarozás jellemzői.

  • A folyami fuvarozás infrastruktúrája és eszközei.

A tengeri fuvarozás jellemzői.

  • A tengeri fuvarozás infrastruktúrája és eszközei.

A kombinált fuvarozás legfontosabb jellemzői.

I)    Vasúti fuvarozás jellemzői
-    A vasúti fuvarozás egy szárazföldi fuvarozási módozat.
-    Nagy mennyiségű, nagy tömegű árut nagy távolságra képes továbbítani.
Előnyei
-    Zárt rendszerben közlekedik a közlekedésben előnyt, élvez
-    Kötött pályán mozog, így teljesen automatizálható és vezérelhető.
-    Menetrend szerint közlekedik, így behatárolható mikor adjuk fel, és mikor várjuk a küldeményt.
-    Előre meghatározott díjszabások vannak, így előre kalkulálható a fuvardíj
-    Környezetkímélő
-    A közlekedése biztonságos
-    Típusai és jellegei lehetővé teszik, hogy bármilyen árut tudjunk továbbítani vele.
-    Kombinált fuvarozásra alkalmas.
Hátrányai:
-    Nem oldható meg a háztól-házig szállítás (ha a gyártó cég iparvágányt épít ki a telephelyre így megoldható a háztól – házig szállítás.)
-    Nem adhatom akkor föl az árut, amikor szeretném, csak a menetrend szerinti időben.
-    A vasúti pályák nyomtávszélessége nem mindenhol egyforma (Európában a volt Szovjetunió területén és Portugáliában, Finnországban más méretű, mint Európa összes többi országában), ezért több lehetőség van:
1. Átrakodása az árunak Pl. Záhonyban, de ez növeli az árusérülés kockázatát
2. Tengelycsere a vagon alatt, így nem sérül az áru és sokkal gyorsabb megoldás
Tehát Magyarországon Záhonynál kilépő vasúti fuvarokra másik egyezmény lép életbe és a nyomtávszélesség is változik ezen állomáson túl. A normál: 1435 mm. A széles: 1520 mm.

Két egyezmény szabályozza a vasúti fuvarozást.
1 CIM / COTIF vasúti egyezmény, amelyet egész Európa területén, így Magyarországon is alkalmaznak, (ezen kívül Irakban, Iránban, Tunéziában, Marokkóban, Líbiában)
2. SZMGSZ vasúti egyezmény, amely a volt Szovjetunió országaiban és az un. Ázsiai népi demokratikus országokban (Vietnám, Kína, Mongólia)

A vasúti fuvarozás során az árukárokért, hiányokért a vasút felel.
Nem a feladási vasút felel az összes kárért, hanem kilométer arányában osztják meg a felelősséget. Ezt egyetemleges felelősségnek nevezik.(Ha több országon átszállítanak árut.)

A vasúti fuvarozás infrastruktúrája:
- Sajnos meglehetősen háttérbe szorult a 90’-es évek óta Magyaro.-on a vasúti szállítmányozás, kb. 20%-átteszi ki mindössze az összfuvarozásnak
- centrális
- Bp. központú a 4/5/10 TEN folyosókkal áll kapcsolatban

A vasúti pályákat vonalosztályokba sorolják:
Eszerint A, B, C, D, kategóriákat hoztak létre. Az egyes kategóriákon belül meghatározták, hogy mekkora – tömeg- sebesség- tengelyterhelés- folyómétersúly terhelés engedélyezett az adott vonalon. Magyarország vasútvonalai a ’C’ kategóriákba tartoznak és max. 80 km/h sebesség engedélyezett rajtuk.(az unióban használt 120 km/h-val szemben.)

A vasúti kocsik típusai:
•    2 vagy 4 tengelyes vasúti kocsikat használnak
•    normál, zárt vasúti kocsi (oldalról rakodható, raklapos, ládás árukhoz)
•    nyitott vasúti vagon (felülről rakodható pl. daruval)
•    pőre kocsi (oldalfal nélüli), melyhez rakoncával, merevítő, tartó oszlopokkal lehet a szállítandó rakományt rögzíteni. Vagy rakonca nélkül a kombinált fuvarozásban használatos.
•    tartály és tankvagonok (folyékony és gáz halmazállapotú anyagok szállításához)
•    ömlesztett áruk szállítására alkalmas ciszterna vagonok (gabona, kohászati termékek)
•    hűtővagonok
•    élőállat szállítására alkalmas zárt, de szellős boxokkal kialakított akár több szintes vagonok

II)    Közúti fuvarozás jellemzői Az 1990-es évektől a vasút szerepe csökkent és a közút fontosabb szerepet kapott. Jelenleg kb. 45 %-át teszi ki a közúti fuvarozás az összfuvarozásnak.
Előnyök:
- Nem kötött pályán mozog az áru.
- Háztól – házig fuvaroznak - rugalmasabb - csökken a fuvaridő
- Csökken az árusérülés kockázata, mert nincs átrakodás
Hátrányok
-    Erősen környezetszennyező
-    Nagyon terheli az útvonalakat
-    Lassítja a forgalmat
-    Vámvizsgálat megszűnt az Unió határain belül, így már nem kell sokat várakozni. csak esetenként
-    Balesetveszélyessé vált a megnövekedett forgalom miatt

Bevezették 2004-től a menetíró = talográf készüléket, amit az autóba szereltettek be, hogy a sofőrök pihenőidejét szabályozzák. E szerint 9 órát tölthet járművezetéssel és ezt minimum 1* 45 percre meg kell szakítani. Jegyzi
-    hogy a sofőr merre járt - mikor pihent - milyen sebességgel közlekedett

Ezen kívül életbe léptek a hétvégi és ünnepnapi korlátozások a 3, 5 tonnánál nagyobb járművek esetében ezen időszakokon belül nem közlekedhetnek.
A közúti áru biztonságát nagyobb biztonságban tudjuk, mint a vasúnál, mert a járművezetővel közvetlen kapcsolatunk van és az árut is, tudjuk hol tart a helymeghatározó segítségével.

CMR fuvarjog, a teheráru közlekedését szabályozza az egész világon azon országoknál, akik ebbe beléptek.
Jelenleg EUROLICENC engedélyt kell kérni, ha egész Európában fuvaroztatni szeretnénk.  Ez az engedély 1 évre szól.
Jellemzői:
-    az autó műszaki paraméteri
-    mennyire környezetkímélő

A CMR szabályozza
- a fuvarozási szerződés megkötését és végrehajtását
- a fuvarozó felelősségét

A közúti fuvarozás infrastruktúrája:
Magyarország közlekedési rendszere: centrális, sugaras kiinduló pontja Budapesten a Clark Ádám tér („0”km)

A közúti fuvareszközök típusai:
- nyerges, amelynek rakodófelülete nincs megosztva, tehát  teljes hosszában  rakodható
Szélessége is 2, 4 m.
12m
- pótkocsis, amikor osztott a rakodófelületű, és amelynek szélessége és magassága ugyanúgy 2, 4 méter, a hossza viszont 2*7 méter. Ezek lehetnek
- ponyvásak (amelyek vízhatlanok, de nem elég biztonságosak)
- dobozosak (amelyek teljesen zártak, de csak 2, 3m a szélességük és a magasságuk, ezáltal inkább dobozolt, zsákolt, ládázott áru szállítása praktikus, mivel a raklap mérete: 120*80mm.)
- hűtő kamionok
- hűtött kamionok (az oldalaiban szárazjég van, még kisebb a raktere dupla oldalfalu)
- bútorszállító járművek (párnázottak és úgy vannak kiképezve, hogy a bútorokat lehessen rögzíteni)
- élőállat szállító (etető, itató, szellőzés)
- tartályos fuvareszközök (folyékony, gáz)
- konténerszállító fuvareszközök (alvázzal rendelkeznek)
- trailer (süllyesztett felülettel rendelkeznek, 18m hosszú, nagyobb terjedelmű és súlyosabb tárgyak szállításához

III)    A tengeri fuvarozás jellemzői: kontinenseket átívelő fuvarozási mód.
Alkalmazásával nagy mennyiségű, nagy tömegű árut tudunk, nagy távolságra, környezetkímélő módon viszonylag gyorsan, gazdaságosan eljuttatni.
(a hajó nagy raktere miatt, az egységre jutó díjtételek alacsonyak)
Hátránya: A hajóutak hossza miatt a szállítmány az időjárás viszontagságainak jobban ki van téve.(nagy az árusérülés kockázata)

1)    Vonalhajózás (menetrendszerint közlekednek 2 kikötő között)
-    Egységes díjszabás
-    fuvarlevele=hajóraklevél (B/L) tul. értékpapír, megtestesíti magát az árut
-    sailing list-et adnak ki azokról a hajókról, amelyek abból a kikötőből indulnak (minden hónapban változik
Mikor kezdődik a rakodás    Mikor végződik    Típusa    Megnevezése    Tulajdonos és ügynökség
Konferenciák (földrajzi tömörülés), ahol különböző hajós társaságok betömörülnek
-    szabályzatok:
o    Hágai/Visby jellemzője: a hajós társaságok érdekeit védi
o    Hamburgi jellemzője: a megbízó érdekeit védi
2.    bérelt (ha az egész hajót szeretnénk bérbe venni. (többféle méret, típus)
-    bérleti szerződést köt C/P (Charter Parly)
-    felek megnevezése, adatok (hajóra vonatkozva), mikor kerül átadásra, bérlet mikor jár le
-    jellege:
o    útvonal (2 kikötő között egyszeri bérlet)(elhajózó=> érkező)
milyen áru, melyik kikötő, mennyiért adják bérbe a hajót
minden- üzemanyag+személyzet, kivéve a kikötői ktg.
o    Időtartam (hosszabbtávú: fél év, 1 év, 3 hó stb.)
A bérlő nem tudja a kikötőket, útvonalat és hogy mit fog szállítani
Nincs benne az üzemanyag, személyzeti ktg-ek

Felelősség kérdése: közös hajókár: valamelyik küldeményben olyan károkozás keletkezik, amelyik szándékos, h a többi rakományt megmentse akkor a kárt a hajó teljes rakományának a tulajdonosai+a hajó tulaja fizeti meg az áldozatnak

Infrastruktúra a tengeri fuvarozásban:
- ennek legfontosabb elemei a kikötők és az itt lévő logisztikai központok: a kiépítettség, szolgáltatások, belső közúthálózat, iparvágányok, rakodó terminálok, raktárak, rakodóeszközök (targonca, parti daru, szabadon mozgó daru)
Tengeri fuvareszközök:
-    darabáru fuvarozására alkalmas hajók (ládás, raklapos)
-    ömlesztett áru hajózására alkalmas eszközök (válaszfalakkal elválaszthatók)
-    tankhajók
-    konténer hajók, amelyek lehetnek
-    FC= Full konténer hajók (a legnagyobbakra 8000 db 20 lábas konténer fér →8000 TEU
-    SC= semi konténerhajók (a fedélzetén konténereket a rakterében darabárut v. ömlesztett árut fuvaroz)
-    Ro-Ro hajók (közúti, v. vasúti fuvareszközöket áruval megrakva szállítanak)
-    Hűtőhajók
-    élő állat szállító hajók

IV)    A folyami fuvarozás jellemzői kontinensen belüli fuvarozást jelent.
- kötött pályán mozog
- nagy távolságra
- nagy mennyiségű áru továbbítására szolgál
Előnyei:
1.    rendkívül környezetkímélő
2.    rendkívül gazdaságos (ha völgymenetben közlekednek, akkor a leggazdaságosabb) Völgymenetnek azt nevezzük, ha a folyam folyásával megegyező irányban halad a hajó, ellenkezője a hegymenet.
Hátrányai:
A belvizek nem mindig hajózhatóak az éghajlati hatások miatt.
-    Magyarország folyói a téli időszakban a jegesedés miatt nem mindig hajózhatóak.
-    Tavasszal az áradások miatt nem hajózható időszakonként, mert a hidak alatt a megemelkedett vízszint miatt nem férnek el a hajók.
-    Néha előfordul vízszintcsökkenés is, ezért a hajómerülési mélysége miatt időszakosan nem mehet át.

Infrastruktúra
-    Belvizek állapota befolyásolja a hajózhatóságot. Milyen mély a meder az adott ország mennyire tudja tisztítani a medret.
-    A belvízi utak osztályozva vannak a saját tulajdonságuk alapján. Ez egyfajta minőségi osztályozás, ami 1- 10-ig tart. Ez mutatja, meg milyen hajó haladhat a mederben. Milyen módon kapcsolódnak a nemzetközi vizekhez. Magyarország a Duna által kapcsolódik a Rajna- Majna –Duna csatornához.  Így az Északi tenger felé eljuthatunk Rotterdam-ig Délen, pedig a Fekete- tengerhez Uszty- Dunajszk-ig.

Elvárások a kikötőkben:
-    Közúti, vasúti hálózat csatlakozása
-    rakodógépek
-    árukezelésre alkalmas eszközök (pl. ömlesztett árura futószalag)
-    vákumos módszert is alkalmaznak némelyik kikötőben. Ennek lényege, hogy pl. a gabonát vakummal, kiszívják, befúvassál, befújják a raktérbe.
-    közvetlen rakodás, ami azt jelenti, hogy az iparvágány közvetlenül a rakpart szélén halad és megbillentik a vagont, így beleöntik az alatta levő hajóba az árut. (Pl. gabonát)
-    Daruk, mozgó daruk (kerekeken halad), parti daruk (sínpályán haladnak, nagy tömegű áru mozgatására képesek) targoncák

Folyami hajózásban alkalmazott járművek
- uszály
- bárka
- tolóhajó
- vontatóhajó

Fő területek, amelyekkel a magyarországi forgalmat bonyolítják
1.    ömlesztett áru (pl. gabona)
2.    konténer
3.    RO-RO forgalom

Magyarország főbb nemzetközi kikötői:
-    Győr – Gönyű (itt van RO-RO terminál, amin közúti és vasúti továbbítás is lehetséges)
-    Budapest Szabadkikötő (itt konténer és ömlesztett áruforgalom bonyolódik.)
-    Baja (itt RO_RO forgalmat bonyolítanak)

A Duna – Majna – Rajna csatorna (DMR) nemzetközi kikötői:
-    Hollandia / Rotterdam
-    Németország / Ulm / Nünberg / Regensburg (ez utóbbi a legfejlettebb kikötő)
-    Szlovákia /Pozsony
-    Magyarország /Győr / Budapest / Baja
-    Szerbia / Novi- Sad /Belgrád, (itt folyik bele a Tisza)
-    Bulgária / Románia határán folyik a Duna itt /Russe /Vidin
-    Romániában / Konstanca
-    Három ország találkozásánál Románia / Moldávia / Ukrajna / nemzetközi kikötővárosai Reni, Izmail
-    és végül Uszty Dunajszk- nál ömlik a Duna Fekete – tengerbe

V)    kombinált fuvarozás jellemzői:
Bizonyos feltételek teljesülnek az áru fuvarozás során (5 feltétel)
1)    minimum 2 ágazattal kell, történjen a fuvarozás
2)    háztól-házig történjen
3)    1 szállítmányozó v. logisztikai ügyintéző szervezze meg a folyamatot
4)    1 szerződés keretében legyen végrehajtva (1 fuvarlevél)
5)    Rakomány egységek kerüljenek feladásra
a.    Bárka (folyami, tengeri, kombinált) 1 rakomány egységet képez
b.     Kamion felgördül a saját kerekein
c.    Konténer többfajta árut egyesítenek 20’(6*2, 4*2, 4) és 40’ (12*2, 4*2, 4)
d.     Cserefelépítmény közúti fuvarozási eszköz doboza (alvázról leemelhető)
e.     Pótkocsi vonatról leválasztott pótkocsi
a.    Célja: megkönnyítse az áruszállítást sérülés kockázata nélkül

A)    Vasút/közút (Huckepack forgalom) kombinált forgalom
-    Az előnyöket kihasználva és a hátrányokat kiküszöbölve szállít
Közút Hátrányai:
-    Üzemanyag felhasználás
-    Környezet szennyezés
-    Közlekedési engedélyeket kell kiváltani
-    Pihenési időket kell beigtatni+ 7végi korlátozások
Vasút Előnyei:
-    Nagy távolságra tud szállítani
-    Kötött pályás, nem gátolják
-    Nem szennyezi a környezetet
-    Gyorsaság

Típusai:
1.    kísért forgalom: Ro-La kamion „gördülő országút” saját kerekein gördül fel a vasúti vagonra és a gépjárművel együtt a külön kocsiban, utazik, ezért vásárol Ro-ro vonaljegyet, amin szerepel: melyik helyen, melyik vagon, hány órakor)
2.    Kíséretlen forgalom: pótkocsi kerül továbbításra daruval, emelik rá a vasúti kocsira. (konténeres)
a.    CÍM/UIIR fuvarlevelet állít ki a vasút társaság (Nemzetközi Huckepack társaságok egyesülete
i.    Mo-on az egyetlen Hungaro kombi kft.
ii.    CÍM/UIIR melléklete: Átadási jegy, amelyet a feladó állít ki
Uti = 1 db. Rakomány egység, 1 átadási jegyre2 db. Rakomány egységet lehet írni (2 úti-t)
Ahol meghatározzák típusát, hosszát, szélességét, magasságát és az árut
Minimum 2 rakomány egység kerülhet 1 vagonra,
Teu= 1 db. Konténer egység (1 db. 20’ konténer)

B)    Szárazföldi/vízi kombinált (kontinensek között áthidaló forgalmat bonyolít le
Szárazföldi=> elhajózó kikötő=> érkező kikötő=> közúton, vagy vasúton=> rendeltetési helyig
Típusai:
-    átrakodnak a hajóba
-    a fuvareszköz maga kerül a hajóba (kockázat csökkentése a cél)

C)    folyami/tengeri kombinált fuvarozás bárkahordozó forgalom
-    a folyamon bárkákba helyezik a rakományt => a bárkát helyezik a hajóba (2 féle típus)
a)    fedélzeten a hajóra emelik a bárkát
b)    csak akkor valósulhat, meg ha bővízi folyók vannak
(1)    vízzel telítik a hajót=> a bárkák beúsznak `> rögzítik> vizet kiszivattyúzzák