Piackutatás

Általános áttekintés egy konkrét termék piacra történő értékesítési lehetőségéről a piaci állapotra, versenyre, ügyfelekre irányul ez a kutatás.

Az információk forrásai

A vállalat által összegyűjtött és feldolgozott adat és ismeret.
Az információknak 2 fajtája van:

1. Szekunder adatok:
   Már rendelkezésre állnak valaki valamilyen más kutatás céljából már összegyűjtötte, mi csak felhasználjuk őket.
   
   1. Külső:
      Vállalaton kívülről pl. KSH.
   2. Belső:
      Vállalaton belül pl. statisztikák, könyvelési adatok, mérleg, egyéb kimutatás.
2. Primer adatok:
   Még nem létező információ az adott kutatás céljából kerülnek összegzésre.

Szekunder piackutatás

Miután tételes meghatározásra került, hogy a piackutató vizsgálathoz milyen információkra van szükség, meg kell határozni, hogy milyen forrásból lehet megszerezni a szükséges adatokat. Elsősorban a már rendelkezésre álló adatokat felkutatása, illetve begyűjtésére kerül sor. Ezek a szekunder információk. Szekunder információk: más célból már összegyűjtött, eltérő adatok összessége.

• Milyen időre vonatkozik?
• Eltérő-e a mértékegysége?
• Más célból működik-e? (arra felel, amire szeretnék választ kapni)

A szekunder adatokat azért, kell előbb összegyűjteni, mert

• Olcsóbb
• Megoldást nyújthatnak a kutatásra
• Nagyon gyorsan tudjuk megtalálni
• Mert a probléma mielőbbi meghatározásánál áll vagy bukik a kutatás

Primer információk jelentősége:

Amikor a szekunder információk nem bizonyulnak elegendőnek, a vállalat megkérdezéssel, fókuszcsoportokkal, interjúkkal, megfigyeléssel vagy kísérletezéssel szerzi meg a vállalat  számára szükséges információkat.

Primer információszerzés módszerei:

Önszámlálás (kérdőív):

Alkalmazása írásban történik. A megfigyelt egyed önmaga tölti ki a kérdőívet, azaz a feltett kérdésekre a legjobb belátása szerint válaszol.

Előnyei:

1. nagyszámú sokaság esetén jól alkalmazható, gyors, olcsó, viszonylag szép kivitel
2. gyorsan eljuttatható a címzetthez
3. van idő az átgondolásra, kitöltésre
4. őszintébb válaszadás
5. a kérdezőbiztos nem befolyásolja a kérdezettet

Hátrányai:

1. alacsony visszaérkezési arány (8-25 %)
2. nem megfelelő reprezentáció
3. tájékoztatást igénylő témaköröknél nem alkalmazható
4. kevés kérdés tehető fel
5. sok a hibásan kitöltött kérdőív (8-10 %)

Piac Kutatás

1. Kísérlet
2. Megfigyelés
3. Megkérdezés
   
   • Standard
   • Mélyinterjú

Piackutatás folyamata

A probléma és kutatás tárgyának meghatározása, pontosítása, aprólékos kibontása
↓
A kutatási terv elemzése.
↓
Az adatok megszerzése, összegyűjtése
↓
Megállapítások tétele, javaslatok, prognózis készítése.

A piackutatás és a statisztika kapcsolata

A statisztikai módszerek a piackutatás során kiemelkedő fontossággal bírnak. A statisztika megkönnyíti a piackutatáshoz szükséges adatok begyűjtését és azok feldolgozását.

A piackutatás eredményeinek elemzésére a statisztikai viszonyszámokat alkalmazzuk, mint például a megoszlási viszonyszámokat.

A kérdőívek kiértékelése írásban történik. A kiértékelés során szöveges elemzést, illetve számszaki elemzést végzünk, melynek eredményeit diagrammok segítségével jeleníthetjük meg. Leggyakrabban az oszlop diagrammokat használjuk, de alkalmazzuk még a kör diagrammokat, a sáv diagrammokat és a négyzetes ábrázolást is.

Adatok feldolgozása szempont:

1. időbeli vizsgálat (grafikon ábra) bázis viszonyszámok, láncviszonyszámok, értékindex
2. arányok és azok vizsgálata (megoszlási viszonyszám)
3. tényezőkénti változás vizsgálata (ár és volumenindex)
4. adatok közötti összefüggések vizsgálata (rugalmassági mutató: árrugalmasság)