Kockázati tényezők
A kár bekövetkezésének valószínűségét és a kár nagyságát meghatározó körülmények
- objektív
- szubjektív
- erkölcsi és erkölcstelenségi tényezők
- biztosítási csalás
Kockázat csoportosítása
-
A léthelyzettel való összefüggés alapján
- nagy kockázat (haláleset, természeti katasztrófa)
- közepes kockázat (csődhelyzet, lakóház leégése)
- kis kockázat, bagatell (lábtörés, karamból)
-
A biztosító társaságok szempontjából
- objektív, amely a tényleges károknak a biztosító által feltételezett károktól való viszonylagos eltéréséből adódik
- szubjektív, amely a feltételezett károkhoz képest a tényleges károknak kizárólag a biztosított meghatározott személyes tulajdonságaiból fakadó eltérése
-
A kockázat tartalma alapján
- spekulációs nyereség is, veszteség is lehet (tőzsdei ügyletek)
- tiszta kockázat amikor vagy bekövetkezik a kár, vagy nem
- ha nem biztos, hogy bekövetkezik az relatív
- ha biztos, hogy bekövetkezik az abszolut
-
A változás természetével összefüggő csoport szerint
- statikus: egy-egy esemény miatt következik be
- dinamikus: egy-egy folyamathoz kapcsolódnak
-
A döntéshozatallal való összefüggés alapján
- aktív: tudatosan vállalt kockázat
- passzív: döntésekhez közvetve kapcsolódó lehetséges velejáró
-
Veszélynemenkénti csoport
- természeti elemek, összefüggő elemi károk kockázatai
- társadalmi együttélésből fakadó kockázatok
- gazdasági tevékenységből adódó kockázatok
- tecnikai tényezők okozta károk kockázatai
-
Az érintettek köre szerint
- társadalmi kockázat
- egyéni kockázat
-
A biztosítási ügy további csoportosítása alapján
- személyes, amelyek közvetlenné érintik az egyén (család) jövedelmi vagy vagyoni helyzetét
- vagyoni, melyek az ingatlant és ingoságokat a vagyoni és személyiségi jogokat is beleértve egyaránt érintenek
- közvetlen kockázat: a vagyontárgy részleges vagy teljes megsemmisülése
- közvetett kockázat: a vagyon megsemmisüléséből következnek
- felelősségi: a másiknak okozott fizikai illetve anyagi károkért való felelősséghez kapcsolódik
Kockázat kezelés
A kockázatok kezelésének tudományos, összehangolt a gazdasági optimumot kereső módszere.
A kockázat kezelés intézkedési lehetőségei
| KÁR GYAKORISÁG | KÁR NAGYSÁG | JAVASOLT INTÉZKEDÉS | |
| 1. | alacsony | alacsony | tartalékképzés |
| 2. | magas | alacsony | kármegelőzés (bitzosítás vagy tartalékképzés |
| 3. | alacsony | magas | kockázat áthárítás (biztosítás) |
| 4. | magas | magas | kockázat áthárítás = biztosítá |
Kockázat kezelési stratégiák
1. Kockázat kerülés
Amikor az olyan helyzeteket, tevékenységeket elkerüljük, melyeket kokcázatosnak tartunk vagy úgy érezzük, hogy fennáll valamiliyen negatív következmény lehetősége vagyis egyszerűen ketérünk a kockázat elől (pl. nem vezetés)
2. Kár megelőzés
Olyan magatartás, mely a kockázatot közvetlenül előidéző tényezők körébe történő beavatkozással hárítja el vagy mérsékli. Minden olyan tevékenységünk idetartozik, melyet a káreseményt megelőzően önmagunk és vagyontárgyaink védelmét szolgáljuk (pl. balesetvédelmi szabályok betartása)
- passzív
- aktív
3. Kompenzáció
A kár következmények többnyire pénzbeli kiegyenlítését célzó, "tudomásul vevő" jellegű magatartás.
Típusai:
- tartalékképzés: egyszerű, de kevésbé kedvező
- kokcázat áthárítás: intézményesített formája a biztosító, aki díjfizetés ellenében átvállalja a biztosított kokcázatát
4. Kárenyhítés
Egy megkezdődött károsodási folyamat lassítása illetve megállítása, a veszteség csökkentése (pl. mentés, oltás)
A biztosító kockázatkezelése
- Kárfelosztás: a kár fedezésére szolgáló pénzmennyiséget csak a kár bekövekezte után gyűjtik be a biztosítottaktól
- Kockázatfelosztás: a biztosító előre felméri a várható kárnagyságot és előre beszedi a kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat
- Kockázatporlasztás: akkor alkalmazzák, mikor a biztosító nem tudja önállóan átvállalni a kockázatot annak mértéke miatt, ezért csak annyit vállal belőle amennyit a kockázatviselő kapacítás megenged. A kockázat többi részére más fedezetet keres.