Információtartalom vázlata:
- A veszélyes anyagok fogalma, tulajdonságai
- Az osztályozás alapelvei
- RID előírások
- ADN előírások IMDG kódex
- ICAO (IATA) előírások
- A veszélyes áruk ADR szerinti osztályai
Mit nevezünk veszélyes árunak?
Bizonyos anyagok, tárgyak szállítása fokozott kockázattal jár. Ezen anyagok, tárgyak közül az emberek, az állatok életére, egészségére, természeti környezetére és az anyagi javakra az előállítás, csomagolás, rakodás, szállítás (fuvarozás, raktározás, felhasználás, stb.) során ártalmas hatást gyakorló anyagokat veszélyes anyagoknak tekintjük.
A kockázat mértéke szerint egyes anyagok bekerülnek a veszélyes áruk szállítását szabályozó nemzetközi és hazai szabályozás anyagai és tárgyai közé, s így ezeket szokás veszélyes áruként nevezni. A veszélyes árukat - amennyiben azok nem esnek egyik mentesség körébe sem - kizárólag az előírások szerint szabad szállítani.
A veszélyes áruk a következő tipikus tulajdonságokkal rendelkezhetnek:
- Tűz- és robbanásveszély: az életet és az anyagi javakat közvetlenül veszélyezteti; ahol éghető anyag van, ott a tűzveszély mindig fennáll.
- Egészségkárosító (mérgező, maró) hatás: az emberi szervezetbe belégzés, lenyelés, test felszínnel való érintkezés útján kerülhet az anyag, s így okozhat mérgezést, marást, irritációt, allergiás reakciót, bódító hatást.
Az ártalmak rendszerint nem egyesével, hanem együttesen jelentkeznek, s szélsőséges esetben halált is okozhatnak. A több egyidejűleg jelentkező ártalom között különbséget kell tenni: megkülönböztetünk fő és járulékos veszélyt. - Környezetszennyező hatás: A veszélyes anyagok a szabadba jutva nemcsak közvetlen közelükben szennyezhetik a környezetet, hanem pl. a felszín alatti vizek szennyeződésével a szabaddá válás helyétől nagyobb távolságokban is elszennyezhetik az emberi környezetet, károsíthatják az ember egészségét és környezetét.
A veszélyes anyagok környezetszennyező hatásukat a levegővel keveredve, vagy a vízzel keveredve, illetve a talajba jutva fejthetik ki.
Nemzetközi előírások, amelyek szabályozzák a veszélyes áruk szállítását:
- ADR – közúti szállítás
- RID – vasúti fuvarozás
- IMDG Code – tengeri szállítás
- ICAO-TI – légi szállítás
Veszélyes áruk közúti szállítása:
A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás (ADR) 1957-ben Genfben készült el.
Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, s közzétételéről az 1979. évi 19. sz. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 20/1979. (IX.18) KPM rendelet gondoskodott.
Az egyezménynek jelenleg – a 2007. január 1-jétől hatályos „A” és „B” mellékleteit használjuk.
Az így módosított illetve kiegészített szöveg megnevezése röviden ADR 2007. Tudni kell, hogy az ADR belföldi végrehajtását a 61./2007. (VI.29.) GKM rendelet a nemzetközitől kissé eltérően szabályozza.
Vasúti rendelet:
Az egységes európai fuvarjog alapjait a Nemzetközi vasúti fuvarozásra vonatkozó egyezmény (COTIF) képezi. A COTIF egyezmény C Függelékének melléklete a „Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló szabályzat (RID)”. A 2007-es változat van jelenleg érvényben.
Belvízi hajózás:
A belvízi áruszállításban a 32/2005. (VI.2.) GKM rendelettel módosított 2/1982 (II.22.) KPM számú rendelet csak Magyarországon hatályos „szabályzat” (ADN) alkalmazását írja elő. E „szabályzat” alig különbözik a rajnai hajózás ADNR szabályzatától.
Tengeri hajózás:
A veszélyes áru szállítás nemzetközi előírásait:
- Az Életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény (SOLAS’74) tartalmazza
- A Tengeri környezet védelméről szóló Nemzetközi Egyezmény (MARPOL’73) is kihat a szabályozott tartalmára
A küldeménydarabos veszélyes áru szállítás előírásait az IMDG-kódex (IMDG Code) tartalmazza.
Légi közlekedés:
Az úgynevezett Chicagoi Egyezmény 18. Függelékét képező ICAO TI tekinthető nemzetközileg hatályos szabályzatnak. A gyakorlatban az IATA (Dangerous Goods) szabályait használjuk.
Az áruk osztályozása:
- 1. osztály: Robbanóanyagok és –tárgyak
- 2. osztály: Gázok
- 2.1. alosztály: gyúlékony gázok
- 2.2. alosztály: nem gyúlékony, nem mérgező gázok
- 2.3. alosztály: mérgező gázok
- 3. osztály: Gyúlékony folyékony anyagok
- 4.1. osztály: Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok
- 4.2. osztály: Öngyulladásra hajlamos anyagok
- 4.3. osztály: Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
- 5.1. osztály: Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
- 5.2. osztály: Szerves peroxidok
- 6.1. osztály: Mérgező anyagok
- 6.2. osztály: Fertőző anyagok
- 7. osztály: Radioaktív anyagok
- 8. osztály: Maró anyagok
- 9. osztály: Különféle veszélyes anyagok és tárgyak
Minden ismeretlen, nem tisztázott eredetű, vagy nem egyértelműen azonosítható veszélyes árut tűz- és robbanásveszélyesnek illetve erősen mérgezőnek kell tekinteni mindaddig, amíg az illetékes szakértő nem azonosítja.
A veszélyes áruk szállításánál minden közreműködő személy az őt érintő területen teljes felelőséggel tartozik.