{autotoc}

Legkorábbi feljegyzés a vezetés alkalmazásáról az egyiptomi piramisok építésének korából származik. Római hadsereg használta a bürokrácia (hivatalnoki) fogalmát. A görög filozófusok pedig már elmélkedtek a vezetésről.
A XIX sz.-ban került napirendre a vezetés módszeres megközelítése, megjelentek az első menedzsment iskolák.

Klasszikus irányzat

Tudományos menedzsment célja megtervezni és megszervezni a munkát úgy ,hogy az alkalmazottak maximális teljesítményét eredményezze.

  • Frank: időmozdulat tanulmányok vizsgálata.
  • Gilbert: elsősorban a munkás jólét érdekelte.
  • Taylor: ipari mérnökként a munkaerő hatékonysága foglalkoztatta. A munkáról és annk fejlesztéséről vallott felfogása fokozatosan összeállt és tudományos menedzsment néven vált ismertté.

Taylor Tudományos vezetés elmélete: hiányossága, hogy a munkavégző ember még nem vált írása fontos részévé.

  1. A vezetők "hüvelykujj-szabályok" helyett minden munkaelemre tudományos módszert fejlesztettek ki.
  2. Tudományos alapon választják-képezik ki, tanítják és fejlesztik a dolgozókat a múltban mindenki maga választotta meg a saját munkáját, úgy és ott tanult ahogy és ahol tudott.
  3. A vezetők szívesen működnek együtt munkásaikkal a tudományos elvek szerint kidolgozott munkavégzés érdekében.
  4. A vezetők magukra vállalják a tervezést és a szervezést, teret biztosítva a munkásoknak feladataik ellátására.

Klasszikus vezetéselméleti irányzat értékelés

Pozitívuma: vezetők mind a mai napig több ösztönös megérzésüket és megállapításukat is alkalmazzák, előtérbe állították a menedzsment tudományos igényű tanulmányozását.

Negatívuma: több gondolatot túlságosan leegyszerűsítettek és csak meghatározott körben releváns. (pl. ember szerepének alábecsülése elsősorban ez vezetett a neoklasszikus irányzat kialakulásához.)

Strukturalista iskola

A szervezet bürokratikus formája a racionális szabályok és irányelvek mindenre kiterjedő körére épült. Fő képviselője Max Weber, ő határozta meg először a bürokrácia fogalmát.

Neoklasszikus irányzat Forrásai

  1. Szociológusok kutatásaiból, csoporton belüli kapcsolatokra összpontosítottak Human Relations iskola (Mayo, Dickson)
    Az iskola képviselői felismerik, hogy az embereknek sajátos igényeik és motivációik vannak, ezeket magukkal hozzák munkahelyükre is. Miközben az egyén függ a felettesétől és teljesíti feladatát, egyben érzékeli a társadalmi kapcsolatokat is.
  2. Pszichológusok munkáiból, emberi magatartást helyezték előtérbe (Maslow, Herzberg…) Magatartástudományi iskola
    Alapvető feltételezései az egyéni fejlődésre, a tehetség kibontakoztatására és az önmegvalósításra irányultak. A vezetőknek olyan munkaköröket és szervezeti struktúrát kell kialakítani amely lehetővé teszi az emberek számára képességeik kibontakoztatását.

Fő képviselője Douglas Mc Gregor

A klasszikus irányzathoz hasonlóan a neoklasszikus felfogás fontos, de még mindig hiányos elmélete a menedzsmentnek. E hiányokat igyekszik pótolni a vezetési gondolkodás modern irányzata. Modern irányzat, a II. világháborút követően jelentkező új irányzat.

Vezetéstudományi iskola (Management Science)

Mennyiségi módszerek alkalmazására irányul a vezetési és szervezeti kérdések területén. Egyesíti a stratégiai vonatkozású tervezést és prognózist az igazgatási jellegű szervezeti célokkal és azok megvalósításával. Főként matematikai és statisztikai eszközök és módszerek fejlesztésével foglakozott, melyet nagymértékben segített a számítógépek és az elektronikus információs folyamat eszközeinek, formáinak megjelenése.

Operációs menedzsment

Hasonló a vezetéstudományhoz, de célirányosabb. Figyelemmel kíséri a különböző folyamatokat és rendszereket amelyekkel a szervezet erőforrásokat késztermékekké, szolgáltatásokká alakít át.

Vezetési információs rendszer

Elsősorban a vezetők tájékoztatását szolgálja.

Rendszerelméleti megközelítés

Rendszer olyan egész amely egymással összefüggésben, kölcsönhatásban álló elemekből, részekből áll.

  • Környezettel való kapcsolat ez a képesség a nyitott rendszer felfogásból következik. Minden szervezet nyitott rendszer ezért a vezetőknek mindig figyelniük kell és érzékenynek kell lenniük a környezetükre.
  • Alrendszerek egymásra utaltságának kölcsönös függésének a gondolata amikor a vezetők változtatásokat hajtanak végre, tekintettel kell lenniük azokra a következményekre amelyek az alrendszerekben jelentkeznek.

Rendszerelméleti fogalmak

  • Szinergia: 
    két ember vagy egység egymással együttműködve többet érhet el, mint külün-külön
  • Entrópia:
    azt fejezi ki, hogy mi történik akkor, amikor a szervezetek hosszú távon zárt rendszerként viselkednek megtorpannak, megszűnnek létezni
  • Ekvifinalitás:
    széles körben mindig ugyanaz a végső állapot következik be, akkor is, még ha változnak is a kezdeti feltételek és különböznek az utak két vagy több út ugyan oda vezethet

Kontingencia elmélet

Lényege, hogy a megfelelő vezetési akciók a helyzettől illetve ennek néhány fontos elemétől függnek. Egyetemes kontra kontingencia megközelítés azt sugallja, hogy egy feladat megoldásánál vagy egy helyzet kezelése során meg kell vizsgálni a legfontosabb velejárókat, így találhatja meg, ismerheti fel a megfelelőt a különböző lehetséges megoldásokból.

Egyéb megközelítések

Új megközelítések, kevés a tapasztalat az eredményességükről.

  • "kiválóság jellemzői" …tartalmaz hasznos javaslatokat a vezetők számára amelyeket nem kell túl mereven követni,
  • "Z" elmélet felfogása szerint rugalmas vezetői magatartással a struktúrált de mégis kellőképpen laza - nem merev - felépítésű szervezetek számíthatnak a sikerre.