Az állam struktúrapolitikája a gazdaságon belül mindig valamilyen aránytalanság korrigálására, vagy a kívánatosnak ítélt szerkezeti arányok elérésére irányul.

A strukturális változásokat előidéző tényezők

Intézményi változások

Számos intézményi változás okozhat struktúra átalakulást. Például: A személyi jövedelemadó csökkenése növeli a nagyobb jövedelemrugalmasságú javak keresletét, míg a rugalmatlan termékekre irányuló kereslet visszaszorul. A társasági adó változása a beruházások iránti keresletet befolyásolja- adócsökkenés esetén növeli, emelkedés esetén csökkenti. Szerkezet átalakító hatását figyelhetjük meg a nemzetek feletti integrációknak is. Az EU-ban a termékek és szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlása átrendezi az addig nemzeti szinten alakuló szerkezeteket.

Kínálati tényezők változásai

A kínálat alakulását meghatározzák a termeléshez rendelkezésre álló termelési tényezők. Ha a termelési tényezők kínálatában, illetve árában változások lépnek fel, hatással van a termelés szerkezetének alakulására. Általános tendencia a munkaerő árának folyamatos emelkedése, ami arra készteti a vállalatokat, hogy kevésbé munkaerő igényes technológiákat dolgozzanak ki és használjanak. A tőke-munka arányának változása azonban strukturális változásokkal is jár.

Keresleti tényezők változásai

Kereslete három nagy fogyasztói csoportnak van a gazdaságban: a háztartásoknak, a vállalatoknak, és az államnak. A háztartások kereslete zömmel fogyasztási javakra irányul, szerkezetét egy-egy háztartáson belül a jövedelem nagysága határozza meg. A vállalatok kereslete jórészt a beruházási javakra irányul. Nagyságát több tényező is befolyásolja, pl. a kamatláb, a társasági adó nagysága stb. Az állam kereslete gazdasági és politikai döntések függvénye. Meghatározó az infrastrukturális beruházások aránya. A struktúra politika funkciói

A struktúrapolitika attól függően, hogy a piac által generált szerkezetváltozásokat gyorsítja vagy fékezik lehet offenzív, illetve defenzív.

Offenzív funkciója esetén a struktúrapolitika többnyire a csúcstechnológiára alapuló iparágakra irányul, ezzel hosszú távon a gazdaság teljesítőképességét, valamint versenyképességét fokozza.

Defenzív funkciója során a szerkezetátalakulást fékezi, esetenként elavult, gazdaságtalan iparágakat tart fent politikai, gazdasági, illetve regionális szempontokat mérlegelve. A két stratégia /offenzív és defenzív/ gyakran együtt is megjelenhet egy-egy gazdaságon belül.

Struktúra politika eszköztára

Rendszerpolitikai eszközök

  • Konkrét beavatkozás a gazdasági verseny folyamatába.
  • Tulajdoni rendszer szabályozása államosítás, privazizáció
  • Reguláció
  • Rendelkezési jogok korlátozása
  • Folyamatpolitikai eszközök

Közvetlen beavatkozások

Direkt utasítások a vállalkozói tevékenységben, alkalmazásuk egy modern piacgazdaságban nem számottevő (mennyiségi korlátozások, ármegállapítások, beruházások engedélyezése).

Közvetett beavatkozások

  • Öszsztönzők, megjelenhetnek a keresleti és kínálati oldalon egyaránt. Közösségi kiadások.
  • Adópolitika – az állam közvetetten támogathat egyes szektorokat, külkereskedelmi politika – az állam befolyásolhatja az export és import nagyságát.
  • Közösségi infrastruktúra használata