Regionális politika lényege

Az a kormányzati politika, melynek célja a társadalom térbeli létének befolyásolása, a társadalmilag elfogadhatónál nagyobbra nyíló terület fejlettségbeli különbségek enyhítése, valamint a területi hatékonyság növelése.

A II. világháború óta beszélhetünk regionális politikáról, kiemelkedő szerepe az Európai Unió bővülésével egyre jelentősebbé váló kormányzati politika, célja elsősorban a jövedelem- és életszínvonalbeli különbségek csökkentése.

A Regionális politika a kormányzati gazdaságpolitika egyik alrendszere, mely jelenti:

  • az állami beavatkozás módját,
  • a területi struktúrák átalakítási céljait,
  • valamint az ehhez szüksége s eszközök és intézmények összességét.

Regionális politika megjelenési formái

Hagyományos regionális politika

Mennyiségi mutatókra épül, az anyagi termelés fontosságát kiemelten kezeli.

  • Központilag irányított, nem veszi figyelembe a helyi kezdeményezéseket (hiányzik az „alulról építkezés” logikája.
  • Ágazat centrikus jellege erősíti a monostruktúrák kialakulását, ami a helyi gazdaságok instabillá válását eredményezi.
  • A természeti erőforrások egyoldalú hasznosítására törekszik, ami gyakran rablógazdálkodáshoz vezet.
  • Az elmaradott régiók felzárkóztatása során külső inputokra támaszkodik, ezzel hátráltatja a belső erőforrások (endogén potenciál) feltárását, az önfenntartó folyamatok beindulását.
  • Nem veszi figyelembe az ökológiai tényezőket, össztársadalmi szinten esetenként nagyobb kárt okoz, mint a gazdaság fejlesztéséből származó haszon.
  • Hátráltatja a belső tartalékok feltárását, az önfenntartó folyamatok beindulását/erősödését.
  • Minőségi szempontok háttérbe szorulnak.
  • Jellemző a vállalti funkciók térbeli elkülönülése: a tervezési-, kutatás-fejlesztési-marketing és kereskedelmi funkciók továbbra is a centrumokban maradtak.
  • Dekoncentrált intézményhálózata csak a központi programok összehangolására összpontosít.

Új regionális politika

Elsősorban a helyi társadalomra építő rendszert tekinti előremutatónak, a hangsúlyt a szerves egységet alkotó régiókra a lakossági döntésekre helyezi át.

  • Rugalmas gondolkodás, alkalmazkodóképesség.
  • Belső megújulás stratégiája: a gangsúlyt a térség endogén1 potenciáljára helyezi, igyekszik a külső inputok használatát a lehetőségekhez mérten visszaszorítani.
  • Társadalmi, kulturális, minőségi, környezeti tényezők előtérbe kerülése.
  • Decentralizált döntéshozatal.
  • Horizontális együttműködés erősödő szerepe.
  • Kis- és középvállalatok erősödő szerepe.

Regionális, területi irányítás eszközei, alrendszerei

Az irányítási rendszer horizontális és vertikális kapcsolatokra épül.

  • Tervezési (programalkotó) rendszer
  • Szabályozási (közvetítő) rendszer
  • Intézményi (szervezeti) rendszer

Tervezési (programalkotó) rendszer

Területfejlesztési terv

Gazdasági-társadalmi szempontok figyelembevételével készül, jellemzően a jövőbeni fejlődés irányának kijelölésére koncentrál.

A területfejlesztési terv jellemzői

  • Fejlesztésorientáció: innovációk kidolgozása
  • Cselekvésorientáció: a döntésekre és a megvalósításra gyakorolt hatás
  • Erőforrás-mobilizáció: „mit miből” fejlesszünk?
  • Intézményi változás: funkciók és hatáskörök megoszlása, az új elképzelésekhez igazított szervezeti rendszer. A központi kormányzati szervek mellett létrejönnek a helyi, regionális intézmények is.

Új speciális szervezeti elemek

  • regionális bankok kiépülése
  • regionális fejlesztési társulások
  • regionális üzleti és információs infrastruktúra kiépülése
  • komplex vállalkozásfejlesztési célú létesítmények létrehozása

A területrendezési terv

A meglévő korlátozott erőforrások elosztására, az egyes elemek közötti egyensúly kialakítására törekszik, allokatív szemléletű.

A területrendezési terv jellemzői

  • Elosztó jelleg: tervezési feladatok elosztása.
  • Funkcionális racionalitás: közérdekek képviselete.
  • Mennyiségi szemlélet: számszerűsített megoldások.
  • Egyensúly és komplexitás: átfogó figyelem a tényezők vonatkozásában.

A területi szabályozás eszközei a hagyományos és az új regionális politikában

Hagyományos regionális politikában

  • Pénzügyi ösztönzők (tőkejuttatások, kedvezményes hitelkonstrukciók, adókedvezmények, munkaerő-támogatások stb.).
  • Központi szabályozás: az állam eseti intézkedésekkel, közvetlen állami beavatkozással segíti a célok megvalósulását. (pl. fejlesztési korlátozások, állami vállalatok alapítása, állami megrendelés stb.)
  • Infrastrukturális beruházások: célja az elmaradott területek fejlesztése,kedvezőbb gazd-i feltételek kialakítása. A támogatások legfőbb kedvezményezettjei a kis- és középvállalkozások.(ipari parkok kiépítése, K+F kapacitás létrehozása, szakemberképzés).

Új regionális politikában

  • Diszkrecionális pénzügyi ösztönzés (támogatás meghatározott feltételek alapján).
  • Decentralizált területfejlesztési alapok.
  • Tőkeberuházások és a tercier szféra támogatása.