{autotoc}
Regionális politika lényege
Az a kormányzati politika, melynek célja a társadalom térbeli létének befolyásolása, a társadalmilag elfogadhatónál nagyobbra nyíló terület fejlettségbeli különbségek enyhítése, valamint a területi hatékonyság növelése.
A II. világháború óta beszélhetünk regionális politikáról, kiemelkedő szerepe az Európai Unió bővülésével egyre jelentősebbé váló kormányzati politika, célja elsősorban a jövedelem- és életszínvonalbeli különbségek csökkentése.
A Regionális politika a kormányzati gazdaságpolitika egyik alrendszere, mely jelenti:
- az állami beavatkozás módját,
- a területi struktúrák átalakítási céljait,
- valamint az ehhez szüksége s eszközök és intézmények összességét.
Regionális politika megjelenési formái
Hagyományos regionális politika
Mennyiségi mutatókra épül, az anyagi termelés fontosságát kiemelten kezeli.
- Központilag irányított, nem veszi figyelembe a helyi kezdeményezéseket (hiányzik az „alulról építkezés” logikája.
- Ágazat centrikus jellege erősíti a monostruktúrák kialakulását, ami a helyi gazdaságok instabillá válását eredményezi.
- A természeti erőforrások egyoldalú hasznosítására törekszik, ami gyakran rablógazdálkodáshoz vezet.
- Az elmaradott régiók felzárkóztatása során külső inputokra támaszkodik, ezzel hátráltatja a belső erőforrások (endogén potenciál) feltárását, az önfenntartó folyamatok beindulását.
- Nem veszi figyelembe az ökológiai tényezőket, össztársadalmi szinten esetenként nagyobb kárt okoz, mint a gazdaság fejlesztéséből származó haszon.
- Hátráltatja a belső tartalékok feltárását, az önfenntartó folyamatok beindulását/erősödését.
- Minőségi szempontok háttérbe szorulnak.
- Jellemző a vállalti funkciók térbeli elkülönülése: a tervezési-, kutatás-fejlesztési-marketing és kereskedelmi funkciók továbbra is a centrumokban maradtak.
- Dekoncentrált intézményhálózata csak a központi programok összehangolására összpontosít.
Új regionális politika
Elsősorban a helyi társadalomra építő rendszert tekinti előremutatónak, a hangsúlyt a szerves egységet alkotó régiókra a lakossági döntésekre helyezi át.
- Rugalmas gondolkodás, alkalmazkodóképesség.
- Belső megújulás stratégiája: a gangsúlyt a térség endogén1 potenciáljára helyezi, igyekszik a külső inputok használatát a lehetőségekhez mérten visszaszorítani.
- Társadalmi, kulturális, minőségi, környezeti tényezők előtérbe kerülése.
- Decentralizált döntéshozatal.
- Horizontális együttműködés erősödő szerepe.
- Kis- és középvállalatok erősödő szerepe.
Regionális, területi irányítás eszközei, alrendszerei
Az irányítási rendszer horizontális és vertikális kapcsolatokra épül.
- Tervezési (programalkotó) rendszer
- Szabályozási (közvetítő) rendszer
- Intézményi (szervezeti) rendszer
Tervezési (programalkotó) rendszer
Területfejlesztési terv
Gazdasági-társadalmi szempontok figyelembevételével készül, jellemzően a jövőbeni fejlődés irányának kijelölésére koncentrál.
A területfejlesztési terv jellemzői
- Fejlesztésorientáció: innovációk kidolgozása
- Cselekvésorientáció: a döntésekre és a megvalósításra gyakorolt hatás
- Erőforrás-mobilizáció: „mit miből” fejlesszünk?
- Intézményi változás: funkciók és hatáskörök megoszlása, az új elképzelésekhez igazított szervezeti rendszer. A központi kormányzati szervek mellett létrejönnek a helyi, regionális intézmények is.
Új speciális szervezeti elemek
- regionális bankok kiépülése
- regionális fejlesztési társulások
- regionális üzleti és információs infrastruktúra kiépülése
- komplex vállalkozásfejlesztési célú létesítmények létrehozása
A területrendezési terv
A meglévő korlátozott erőforrások elosztására, az egyes elemek közötti egyensúly kialakítására törekszik, allokatív szemléletű.
A területrendezési terv jellemzői
- Elosztó jelleg: tervezési feladatok elosztása.
- Funkcionális racionalitás: közérdekek képviselete.
- Mennyiségi szemlélet: számszerűsített megoldások.
- Egyensúly és komplexitás: átfogó figyelem a tényezők vonatkozásában.
A területi szabályozás eszközei a hagyományos és az új regionális politikában
Hagyományos regionális politikában
- Pénzügyi ösztönzők (tőkejuttatások, kedvezményes hitelkonstrukciók, adókedvezmények, munkaerő-támogatások stb.).
- Központi szabályozás: az állam eseti intézkedésekkel, közvetlen állami beavatkozással segíti a célok megvalósulását. (pl. fejlesztési korlátozások, állami vállalatok alapítása, állami megrendelés stb.)
- Infrastrukturális beruházások: célja az elmaradott területek fejlesztése,kedvezőbb gazd-i feltételek kialakítása. A támogatások legfőbb kedvezményezettjei a kis- és középvállalkozások.(ipari parkok kiépítése, K+F kapacitás létrehozása, szakemberképzés).
Új regionális politikában
- Diszkrecionális pénzügyi ösztönzés (támogatás meghatározott feltételek alapján).
- Decentralizált területfejlesztési alapok.
- Tőkeberuházások és a tercier szféra támogatása.