A tétel a Ptk. és az Egyezmény különbözőségeinek bemutatására épül.
Az egyezményt Bécsben 1980. április 11-én fogadták el, belső jogrendszerünk részeként 1988. január 1-jén lépett hatályba.
A Ptk. a szerződéskötés feltételeként kimondja az egybehangzó akaratnyilatkozat elvárását. Az egyezmény kimondja, hogy a nyilatkozatot vagy magatartást a fél szándéka szerint kell értelmezni, a szándékról való tudás pótolja az akaratnyilatkozatot.
A feleket nemcsak a szerződés tartalma köti, hanem a szokás, gyakorlat, amit egymás között kialakítottak a szerződéssel kapcsolatban.
A Ptk.-ban írásbeliség és formai kötöttség van. Az egyezmény szerint nem szükséges írásba foglalni a szerződést, alakszerűséghez nincs kötve. A szerződés tartalma bármilyen módon, tanúval bizonyítható. Írásbeliség lehet a távirat, telefax, e-mail is.
A Ptk. szerint nincs alapvető megkülönböztetés a szerződésszegésnél, csak szerződésszegés van, amely kárfelelősséget jelent. Az egyezmény szerint a szerződésszegés akkor alapvető, ha a hátrány jelentős mértékű. Az áru csak akkor szerződésszerű, ha mintaként vagy modellként bemutatták.
A Ptk. a kötelezettség későbbi teljesítését a szerződés módosításával fogadja el. Az egyezmény szerint a vevő ezt egyszerű póthatáridő biztosításával adja meg.
A Ptk. az elállás jogát kivételesen az érdekmúlással engedélyezi. Az egyezmény az elállás jogát alapvető szerződésszegés esetén, jelentős mértékű hátránynál, illetve nem teljesítés esetén engedi meg.
A Ptk. elismeri vagyoni kárnál az indokolt költsége is, az egyezmény csak veszteségről, elmarad haszonról rendelkezik.
A Ptk.-nál a jogérvényesítés, elévülés ideje 5 év, amely jogvesztő határidő, az egyezménynél 4 év, mely írásbeli nyilatkozattal bármikor meghosszabbítható.