Végelszámolás
A cég jogutód nélküli megszűnésével összetartozó eljárás, ahol a cég fizetőképes. Ezt az eljárást is a csődtörvény szabályozza (adósnak nevezi a megszűnő céget), ami elég hézagos – gyakran a szokásjog alapján végzik. Az összes tartozás kiegyenlítésére elég a vagyona, de legalább nullszaldós kell, hogy legyen. Ami fennmarad, az elosztható.
A cég köteles a végelszámolást megindítani, főszabályként a gazdálkodó szervezet vezetője a végelszámoló. A végelszámoló lesz az a képviselő, aki aláírásra jogosult és innentől kezdve csak ő jogosult a cég ügyeiben eljárni.
A végelszámoló behajtja az összes vagyont, kintlévőséget, kifizeti az adósságokat és elintézi a függőben lévő ügyeket, végelszámolási zárómérleget készítenek, megvizsgálja, hogy ezt követően is marad-e vagyona a cégnek, javaslatot készít a maradék vagyon felosztására vonatkozóan, amelyet az utolsó taggyűlésen a tagokkal jóváhagyat. Köteles mindenről rendelkezni, semmit sem lehet kifelejteni – ezért a végelszámoló a felelős. Amint a vagyonfelosztásban megegyeztek, úgy befejezettnek tekintik a végelszámolást és beterjesztik a cégbíróságnak a cég törlésének kérelmét. A végelszámoló díját meg kell határozni, ha ez a társaságnak nem megy, akkor a díját a cégbíróság határozza meg. Amennyiben a cégbíróság mindent rendben talál, akkor törli a céget a cégjegyzékből és jogutód nélkül megszűnik
A cégbíróság is kötelezheti a rendellenesen működő céget a felszámolásra – szankció, ilyenkor is a végelszámolás a végső lépés.
Végelszámolás további érdekességei:
minden esetben legalább 2 lépcsős:
összeírás, döntés a megszűnésről, végelszámoló kinevezése és tevékenykedése
összeülés, a végelszámoló felterjeszti az eredményt, majd döntenek, bejelentik a törlési kérelmet és törlik a cégjegyzékből (a törléssel kapcsolatos tevékenység ingyenes a cégbíróságnál)
Jogi személyiség nélküli társaságok megszűnése esetén, ha gyorsan lefolytatják, azaz nem telik el több idő 1 hónapnál az elhatározás és a végelszámoló kijelölése között, akkor elegendő 1 lépcsőben lefolytatni. Egyben teszik közzé és nem kell eljárási díjat fizetni.
Nagy cégek esetében (kft, rt.) bonyolultabb a végelszámolás.
lépés: elhatározzák a megszűnést, kijelölik a végelszámolót, bejelentik a cégbíróságnál a végelszámolást, megjelentetik a változásokat hirdetményként. A törvény azt is előírja, hogy a cég köteles egy hirdetményt közzétenni a cégközlönyben és 40 napon belül minden hitelezőnek be kell jelentenie az igényét a végelszámolónak – kétszer teszik közzé
a törlés addig nem valósul meg, amíg nem igazolják, hogy a hirdetés megjelent a közlönyben és még nem telt le a 40 nap
Felszámolási eljárás
Úgy szűnik meg jogutód nélkül a társaság, hogy nem tudják kifizetni a hitelezőket, azaz marad kielégítetlen tartozás. (Fizetőképtelenség lehetséges esetei: tartozás 60 napon túli ki nem elégítése, eredménytelen végrehajtás, csődeljárás során vállalt kifizetés nem teljesítése.)
Felszámolási eljárás kezdetének az időpont tekintendő, amikor az azt elrendelő végzés jogerőre emelkedik. Ezt követően az adós vagyonával kapcsolatban csak a felszámoló tehet jognyilatkozatot. ő gyakorolja a munkaadói jogokat.
A felszámolás megindulásával minden követelés lejárt lesz, és esedékessé válik. Természeti követelések a gyakorlatban pénzbelivé válnak. A felszámolás megindulásával fel kell függeszteni a végrehajtási eljárásokat. Zálogjog akkor szűnik meg, amikor a felszámoló a vagyontárgyat elidegeníti. A felszámoló jogosult az adós szerződéseinek felmondására.
A felszámolási eljárás során a hitelezői követeléseket ún. kvóta-rendszer szerint kell kielégíteni
- Felszámolási költségek. Munkabér, termelés leállításának költségei, felszámoló díja, stb.
- Zálogjoggal, óvadékkal biztosított, hat hónapnál idősebb követelések
- Társaságot terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, hasonlók
- Magánszemély összes nem kötvényen alapuló, nem gazdasági tevékenységből eredő követelések (pl. kártérítés, jótállási kötelezettségek stb.)
- Tb-tartozások, adók, köztartozások, víz- és csatornadíjak
- egyéb követelések
- késedelmi kamat és pótlék, APEH-nek fizetendő pótlék és bírság
Jogilag megtámadhatók az adósnak a következő intézkedései, ha azok a felszámolási határozat előtti egy évben köttettek meg: ajándékozás és feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött értékügyletek.
A felszámolást az illetékes megyei bíróság végzi. Ez nevezi ki a felszámolót, akiket a felszámolói névjegyzékből választ ki, ahova pályázattal lehetett be kerülni. A felszámoló köteles a hitelezőket hitelező választmány megválasztására összehívni.
Felszámolási eljárás indítható az adós, egy hitelező, a végelszámoló vagy a cégbíróság indítványára. Erről minden számlavezető bankot értesíteni kell. A hitelezőknek 30 napon belül értesítenie kell a felszámolót igényeikről. A felszámolás alatt a felszámoló kezeli a vagyont, behajtja a vállalat követeléseit stb. A felszámolás megkezdése utáni egy éven belül a felszámolónak közbenső mérleget kell készítenie. Ezt követően indulhat meg a követelések kielégítése. A felszámoló tevékenysége ellen a bíróságnál kifogással lehet élni.
A felszámolás lezárásakor a felszámoló adóbevallást, zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot tesz. Az egyes osztályokon belül a követeléseket arányukban kell kielégíteni. Ezt követően a bíróság határozatot hoz a gazdálkodó szervezet megszüntetéséről.
Kényszeregyezség: A felszámolási eljárás során az adós bármikor megpróbálhat egyezséget kötni hitelezőivel.
Lehetőség van egyszerűsített felszámolási eljárásra, ha a vállalat vagyona nem lenne elegendő a költségek fedezésére, vagy nem állnak rendelkezésre a szükséges dokumentumok.