Bírói tevékenység két területe van:

1. büntető – a jogsérelem megállapításával és szankció kiszabásával, végrehajtásával az állam büntető hatalma valósul meg.
2. polgári igazságszolgáltatás célja – különböző jogalanyok jogvitáinak eldöntésével a magánjogi életviszonyok rendjének helyreállítása

Az igazságszolgáltatás alapelvei:

1. bírói függetlenség – bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, először három évre, majd ezután határozatlan időre. A bírák nem lehetnek semmilyen párt tagjai és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A bíróság az igazságszolgáltatás önálló, független, hatalmi ága, nincs alárendelve semmilyen intézménynek.
2. bíróság kizárólagossága – a bíráskodást sem a végrehajtó, sem az törvényhozó hatalom nem láthatja el, ezt csak kizárólag a bírói hatalom teheti.
3. igazságszolgáltatás egysége – egységes a bírósági rendszer, egységes a jogszabályok alkalmazása
4. társasbíráskodás – hivatásos bírákból és népi ülnökökből álló tanácsokban ítélkeznek. Első fokon eljáró tanács – 1 hivatásos bíró és 2 népi ülnökből áll.
   II. fokon eljáró tanács – 3 hivatásos bíró a tagja.
5. néprészvétel – a népi ülnökök az I. fokú bírósági eljárásban vesznek részt. Népi ülnöknek választható minden büntetlen előéletű, 30 év feletti magyar állampolgár. Ülnök önálló döntést nem hozhat, megbízatása 4 évre szól.
6. tárgyalás nyilvánossága – bárki részt vehet a tárgyalás, meghatározott esetekben a bíróság elrendelheti a nyilvánosság kizárását, pl. államtitok, erkölcsi ok. A nyilvános tárgyalás növeli az eljárás garanciáit. A bírósági eljárás nyelve magyar, a bíróság köteles gondoskodni tolmácsról.
7. perek ésszerű befejezése – 1950-ben Rómában aláírt egyezmény a szabadságjogok védelméről kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a bíróság nyilvánosan és ésszerű határidőn belül tárgyalja és hozzon abban határozatot.
8. ártatlanság védelmének elve – senki sem tekinthető addig bűnösnek, amíg bűnösségét jogerős bírósági ítélet nem állapította meg. A bűnösség bizonyítása a rendőrséget, ügyészséget terheli. Védelem joga mindenkit megillet.
9. jogorvoslathoz való jog – alapvető emberi jog. Első fokú bírósági határozattal szemben fellebbezési joga van a feleknek, a másodfokú bíróság bírálja el. A fellebbezést perorvoslati eszköznek nevezzük. Rendkívüli jogorvoslati formák: a felülvizsgálati eljárás és a perújítás. Felülvizsgálatot akkor lehet kérni, ha a határozatot hozó bíróság anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértést követett el. Ennek elbírálása a Legfelsőbb Bíróságot terheli. A perújítás jogerős bírósági ítélet elleni jogorvoslat. pl. olyan tényre hivatkozik, amelyet a bíróság nem bírált el, és annak figyelembevételével kedvezőbb döntés született volna.

Az Ügyészség az Országgyűlésnek alárendelten működik. Szervezeti rendszerére jellemző:

1. szigorú centralizáció – az egész ügyészi szervezet egyirányú, függőleges alárendeltség van, mindenki a legfőbb ügyész irányítása és vezetése alatt áll.
2. egyszemélyi felelős vezetés – legfőbb ügyész, főügyész, vezető ügyész személye
3. ügyészi függetlenség – befolyásmentesen végzik tevékenységüket

Ügyészség tevékenysége:

1. nyomozás törvényesség feletti felügyelet és az ügyészi nyomozás – vizsgálja a nyomozó szervek intézkedéseit, őrizetbe vétel törvényességét. Nyomozást vagy pótnyomozást rendelhet el, ügyben vádat emel, egyes nyomozást maga végez.
2. ügyész részvétele a bírósági eljárásban – büntetőügyekben a vádat képviseli, bírósági határozatokkal szemben jogorvoslattal élhet
3. büntetések, intézkedések, végrehajtása, felügyelete, az ügyész meghallgatja a fogva tartottakat, köteles szabadlábra helyezni azokat, akiket törvényes határozat nélkül tartanak fogva
4. törvényességi felügyelet a kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, rendelkezéseire, és egyedi döntéseire terjed ki. Az Ügyész óvást emelhet az Alkotmánnyal vagy más magasabb szintű jogszabállyal ellentétes jogszabály ellen. Az óvást 30 napon belül köteles megvizsgálni, és a törvénysértést orvosolni. Törvénysértés vagy mulasztás miatti törvénysértés ellen felszólalással élhet, figyelmeztetést nyújthat be.

A közjegyzőkről külön törvény, az 1991. évi XLI. törvény rendelkezik. Alapvető feladata a hagyatéki és egyéb nemperes eljárások intézése, közokiratok készítése, hitelesítés, okiratok és értéktárgyak megőrzése.
Bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendezni. Az állami kényszert pl. az adós személye ellen a rendőrség végzi el.