A magyar polgári jog a károkozás általános tilalmát mondja ki
Van néhány kivétel (jogellenességet kizáró okok): jogos védelem, szükséghelyzetben okozott kár
Kétféle kár lehet:
Vagyoni:
tényleges (Pl: a karambol ténye)
a kár elhárításához szükséges költség(Pl: javítás költsége)
elmaradt haszon
Nem vagyoni
a károsult személyi jogait sértették meg (testi épség, becsület)
A vagyoni kártérítés az egész vagyoni kár megtérítését jelenti
Általános kártérítés: ha a kár mértéke pontosan nem számolható ki (becslésekkel állapítják meg)
A vagyoni kártérítés alapvető funkciója a reparáció (többet, mint a kár, nem lehet megítélni)
Bíztatási kár: szerződésen kívüli jogviszonyokban , de általában szerződéses viszonyokkal összefüggésen keletkezhet
Valaki szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amiből őt károsodás érte
A károkozónak a kárt felróhatóan kell elkövetnie
Felróható magatartás: szándékos, gondatlan
Polgári jogi vétkesség: nem tett meg mindent, ami az adott helyzetben elvárható
Szubjektív: hiányos tudati állapot
Objektív: elvárhatósági mérték
Polgári jogi kártérítés:
Szerződéssel okozott károkért való felelősség
Szerződésen kívüli károkért való felelősség
A vétkes felelősség mellet létezik még az ún. fokozott felelősség: a károkozó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár a károsult önhibájának következménye, vagy külső elháríthatatlan ok idézte elő a kárt