A jogviszony szerkezete a magyar polgári jogban lehet abszolút és relatív.
Az abszolút szerkezetű jogviszonyban a jog csak a jogosultat ragadja meg, írja körül. Másik pólusán lévő kötelezettek köre általában ismeretlen azért, mert a kötelezetti pozícióba mindenki, bárki kerülhet. (Pl. tulajdonjog) Általában negatív tartalmú, ami a kötelezettségeket illeti. A jog nagytömegű ismeretlen jogalanyoktól nem követel aktivitást, tartózkodnunk kell a tulajdonos megzavarásától tulajdona tárgya feletti élvezetben.
A relatív szerkezetű jogviszonyban megvan határozva a jogviszony mindkét pólusán elhelyezkedő jogalany. A jogosult és a kötelezett. (Pl. adásvételi szerződésnél) Kötelmeknek is nevezzük, mivel egymással szemben álló jogok és kötelezettségek jelennek meg a jogviszonyban. A kötelezett általában pozitív magatartást köteles tanúsítni.