A jogforrások hierarchikus rendbe szerveződnek. Belső jogforrás: az állami szervek meghatározott körét az Alkotmány ill. a jogalkotási törvény jogalkotói hatáskörrel ruházza fel. Külső jogforrás: az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik.
Törvény: a jogforrás hierarchia csúcsa, az Országgyűlés alkothat. Kiemelkedik az alkotmánytörvény. Az alkotmány a tételes jogrend legfelsőbb szintű jogszabálya. Meghatározza az állami berendezkedéseket, hatáskörüket, működési alapszabályzatokat, az állampolgári jogokat. Megváltoztatásához az OGY képviselőinek 2/3-os szavazata kell. Betartását az Alkotmánybíróság biztosítja. Vannak ún. kizárólagos törvényalkotási tárgyak: a társadalmi, gazdasági rendre, az állampolgárok alapjogaira vonatkozó szabályok. Ezekre is a kétharmados szavazás érvényes. Törvénykönyv: egy adott jogág átfogó rendszerbe foglalt és összefüggő szabálygyűjteménye. (PTk. BT.)
Kormányrendelet: a kormány bocsát ki jogszabályokat, amelyre az Alkotmány felhatalmazza. Valamennyi igazgatási feladat irányítása hatáskörébe tartozik.
Miniszteri rendelet: (miniszterelnökök rendelete) csak olyan tárgyban alkot rendeletet, amely hatáskörébe tartozik, ill. amire törvény, kormányrendelet felhatalmazza.
Önkormányzati rendelet: a területi-települési önkormányzat képviseleti szerve hozza, ezért területi hatálya korlátozott, a helyi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására ad ki rendeletet.
Speciális jogforrások: nemzetközi egyezmények, EU jogforrásai
Egyéb jogi eszközök: határozatok, utasítás, statisztikai közlemény, miniszteri irányelv (ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére) és tájékoztató (olyan adatot, tényt közöl, amelyet a jogszabály végrehajtójának ismernie kell.