1. A vezetéstudományi (Management Science) iskola:
Operációs menedzsment: alkalmazása célirányosabb, dönt arról, hogy hová helyezzék az üzemet, mekkora legyen a raktárkészlet.
Vezetési információs rendszer: a vezetők tájékoztatását szolgálja.
2. Rendszerelméleti megközelítés:
A rendszer:
Olyan egész, amely egymással összefüggésben, kölcsönhatásban álló elemekből, részekből áll.
A környezettel való kapcsolat az egyik legfontosabb, amit a rendszerelmélet nyújt a vezetőknek.
Minden szervezet nyitott rendszer.
Az alrendszerek egymásrautaltságának, kölcsönös függésének a gondolata. Az alrendszer egy rendszer a rendszeren belül.
Szinergia: azt érzékelteti, hogy két ember vagy két egység egymással együttműködve többet érhet el, mint külön–külön.
Entrópia:
Mi történik akkor, amikor a szervezetek hosszú távon zárt rendszerként viselkednek: megtorpannak és megszűnnek létezni.
Ekvifinalitás: széles körben mindig ugyanaz a végső állapot következik be, két vagy több út is ugyanoda vezethet.
A rendszerelmélet a szervezet funkcionálásának megértését segíti (ld. az ábrát)
A rendszermodell:
INPUT ------>-------->---------->-------->------OUTPUT
- technológia
- emberi erőforrás
- fizikai erőforrás
- pénzügyi erőforrás
- információs erőforrás
- termékek
- szolgáltatás
- magatartás
- profit, verseny
3. Kontingenciaelmélet:
A megfelelő vezetési akciók a helyzettől, illetve ennek néhány fontos elemétől függenek.Ld. TK. 55. oldal ábrát!
4. Egyéb megközelítések (japán módszer):
7 elmélet a ’80-as évek elején. William Ouchi.
Rugalmas vezetési magatartást javasolt, amely egyesíti az amerikai és a japán modell erősségeit.
Jellemzők:
- Tartós foglalkoztatás: amerikai környezetben a japán típusnak megfelelő életre szóló foglalkoztatás irreális vállalkozás volna.
- Minősítés és előléptetés: gyorsabb, mint a japán vállalatoknál, de lassúbb, mint az amerikaié.
- Kádárfejlesztés: a személyzetfejlesztés rotációs rendszerét kell átvenni.
- Döntési rendszer: Legyen szubjektív és objektív, érzelmi és racionális, implicit és explicit. Másfelől: a döntési folyamat legyen ugyan konszenzuális é participatív, de a végső felelősség legyen egyéni.
- Kölcsönös bizalom: a kollektív döntéshozatal és az egyéni felelősség ezt igényli.
- Bizalom, összehangoltság, együttműködés: a személyes kapcsolatok lépjenek a bürokratív koordinációs mechanizmus helyébe.
- Holisztikus orientáció: a japán vállalatok az egészet tartják szem előtt és kevésbé specializálódtak, mint az amerikai típusúak.+ könyv: 57. o.