Vidék, a vidék lehatárolása az Európai Unióban:

A vidék fogalmának különböző tartalmú használata nem csak a hazai köznyelvre, hanem általánosan, így az EU szóhasználatára is jellemző. A Közös Agrárpolitika (CAP) legutóbbi reformjának megalapozásához készített uniós dokumentumok megpróbáltak ebben a vonatkozásban is rendet tenni.
A települések szintjén (NUTS V szint, „local community level”) a népsűrűség alapján elkülönítettek városias és vidékies területeket, másrészt regionális szinten („Regional level”) a NUTS III szintű (Magyarországon a megyéknek megfelelő) területi egységeket régiótípusokba sorolták.

A vidék (vidékies terület) lehatárolása a települések jellege szerint (falusi, más szóval vidéki, illetve városi) történt. Vidéki (falusi) jellegű az a település, melynek népsűrűsége nem több mint 100 fő/km2. Az országnak a vidéki települések által lefedett részét tekintik vidéknek, az előbb írtak szerinti vizsgálat alapján az Európai Unió területének 81%-a vidék.

A vidék lehatárolása Magyarországon:

E tekintetben nincs általános, hivatalos és végleges álláspont. A területfejlesztéről szóló törvény használja és – az alapfogalmak között – értelmezi a „mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek)” fogalmát, de ez nem fedi a vidék fogalmát. Olyan térségeket ért alatta „…. Ahol jelentős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkoztatási szerkezetben, illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya”. A kedvezményezett térségek lehatárolása e mutatók konkrét értékei alapján történt (az ország területének megközelítően egynegyede tartozik ebbe a térségtípusba, ilyen térségekben él a népesség mintegy 15%-a). Magyarország a SAPARD tervében a vidék kiterjedéséről a következő áll: „Az Európai Unióban használt kritériumok szerint az összes terület döntő hányada (96,1%) vidéki térségnek minősül, ahol a népesség közel háromnegyede (73,6%) él. Magyarországon az alapvetően vidéki térségek területi aránya (61,5%) lényegesen meghaladja az unió hasonló jellemzőjét (47%), e területek összes népességből való részesedése pedig 3,5-ször nagyobb az uniós tagországokban mérhető hányadnál. Az alapvetően és a jellemzően vidéki térségekben élő népesség aránya együttesen 34 százalékponttal magasabb hazánkban, mint az Unió átlagában, amely hazánk sajátos településszerkezetére vezethető vissza.”