Területfejlesztés:
Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, továbbá a különböző időtávú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben.
Területfejlesztési politika:
Az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szó1ó meghatározása és érvényesítése. Az Európai Unióban (gyakran ná1unk is) nem a területfejlesztési politika, hanem a regioná1is politika elnevezést használják.
Területrendezés:
Az országra, illetve térségeire kiterjedően a terület felhasználás rendjének és a terület használat szabályainak megállapítása:
- az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,
- a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása
- a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,
- nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai határmenti területrendezési tevékenység összehangolása.
A területfejlesztés és területrendezés általános céljai:
(a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján)
- Az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása.
- A főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti – az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős különbségek mérséklése, és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében.
- Az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése.
- A nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.
Vidékfejlesztés:
Olyan komplex tevékenység, amelynek a végső célja, hogy a vidéki települések, és általában a vidék – elsődlegesen társadalmi érdekből – a társadalomban betöltött funkciók ellátására tartósan képes legyen. Magában foglalja a tanyák, a falvak és a kisvárosok fejlesztését, beleértve a vidéki térségekben folytatott gazdasági tevékenységeket, a foglalkoztatási és kereseti viszonyok javítását, a települése (lakossági) és termelő infrastruktúrát, az élő és épített környezet értékeinek megóvását és a vidéki közösségek fejlesztését is. Előbbiekre tekintettel sokan úgy fogalmaznak, hogy a vidékfejlesztés „vidékcentrikus területfejlesztés”. A vidékfejlesztés különösen fontos területe, gyakran meghatározója az agrárgazdaság fejlesztése, illetve általában az élő környezettel kapcsolatos fejlesztése.
A három tevékenység közötti életszerű kapcsolatot és a kapcsolat lényegét ez utóbbi, átfedő elhelyezési mód fejezi ki. Egyébként ha kellően részletező a korongok tartalma, azt tapasztaljuk, hogy minden korongon megjelennek azonos, vagy igen hasonló tartalmú kifejezések. Az átfedések (kapcsolatok) a gyakorlatban is megjelennek, például: A területhasználatban, a földhasználatban, Az infrastruktúra különböző elemeiben (szállítás, hírközlés, energiaellátás), A gazdasági tevékenységben (különösen, ha területileg egymásra épülő tevékenységekről van szó).A tevékenységeknek az élő környezetre gyakorolt hatásaiban, A népesség foglalkoztatásában, Az életkörülményeket érintő főbb célkitűzésekben.