A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. (Alkotmány 44.§(1)
Helyi népszavazás
A helyi önkormányzás értelmében a választópolgárok helyi közössége önállóan és demokratikusan intézi helyi érdekű közügyeit. (Az erősödő civilkontroll eredményeképpen gyakoribbá válik a választópolgárok ilyen tipusu joggyakorlása.)
A választópolgárok ezen jogaikat gyakorolhatják:
•    közvetlenül (helyi népszavazás útján) (nincs közvetítő!)
•    közvetett módon (választott képviselő-testületük, továbbiakban KT által)
A helyi önkormányzás döntően a KT feladata.
A választópolgárok az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat közvetlenül csak ritkán gyakorolják, annak
•kollektív jellege
•költségigényessége
•e forma leegyszerűsítettsége miatt (a feltett kérdésre csak igen és nem lehet a válasz, nincs mód kompromisszum keresésére)
A helyi népszavazás és népi kezdeményezés a választójogosultakhoz intézett kérdés valamely helyi politikai, gazdasági és egyéb társadalmi probléma eldöntése érdekében. A helyi népszavazás intézménye arra irányul, hogy az önkormányzat életét érintő legfontosabb ügyekben maguk a választópolgárok döntsenek, a KT és szervei pedig ezt a többségi döntést öntsék formába, illetve juttassák érvényre.
Garanciális jelentőségű az, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás formáiról az Ötv rendelkezik. A tv azonban csak a legfontosabb szabályokat rögzíti, a részletek meghatározását  a KT rendeletalkotási hatáskörébe utalja (Ötv 50 § (2) bek).
A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult. (Ötv 45§ (1) bek) Vagyis:
•Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar    állampolgár
•EU más tagállamának a Magyar Közt területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára (amennyiben a szavazás napján itt van)
•Magyar Közt-ban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személy (amennyiben a szavazás napján itt van)
Nincs választójoga annak, aki:
•jogerős ítélet alapján cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll
•közügyek gyakorlásától eltiltották
•szabadságvesztés büntetését ill
•büntetőeljárásban elrendelt intézeti gyógykezelését tölti
(Az EU más országának Mo-n lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha hazájában –jogszabály vagy más hatósági döntés alapján- kizárták e jog gyakorlásából.)
A helyi népszavazás a polgármesternél kezdeményezhető.
A kezdeményezők köre (Ötv 47§ (1) bek):
•a települési képviselők legalább egynegyede,
•a képviselő-testület bizottsága,
•a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
•az önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár, amely nem lehet kevesebb a választópolgárok 10%-ánál, és nem lehet több a választópolgárok 25%-ánál. Meghatározott számú választópolgár kell, hogy legyen, nem elég megadni a rendeletben a %-ot.
A választópolgárok kezdeményezési jogukat aláírásgyűjtő íven gyakorolhatják, melynek egy példányát – az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából be kell nyújtani a helyi (területi) választási iroda vezetőjéhez (jegyző). Az iroda vezetője a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet a benyújtástól számított 15 napon belül hitelesíti. (Ve 133§ (2) bek)
A jegyző az aláírásgyűjtő ív hitelestését megtagadja, ha:
•a gyűjtőíven megfogalmazott kérdésben helyi népszavazás nem írható ki;
•a kérdés nem tartozik a képviselő-testület, illetve a közgyűlés hatáskörébe;
•ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak;
•az ív nem felel meg a törvény által előírtaknak.
Jogszabályi előírás: (Ve 118§)
Minden aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni.
Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.
Az aláírásgyűjtő íveken a sajátkezű aláírás mellett – az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából – fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.                      
Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár az aláírásával látja el.
A helyi (területi) választási iroda vezetőjének az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos döntését a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (Ve 133§ (3) bek)
A helyi (területi) választási iroda vezetőjének a népszavazás kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a közzétételtől számított 15 napon belül a helyi bírósághoz (Bp-en a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz-PKKB) ill a megyei bírósághoz lehet kifogást benyújtani. (Ve 146§ (1) bek)
Amennyiben a jogorvoslatra nyitva álló idő eredménytelenül telik el, a határidő elteltét követő napon (jogorvoslat esetén a bíróság hitelesítő határozatot helyben hagyó döntése kézbesítésének napján) az illetékes választási iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet megkezdeni. (Ve 133§ (4)bek)
A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő 1 hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez (közgyűlés elnökéhez). A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek. (Ve 134§ (1) bek) A határidő elmulasztása esetén az illetékes választási bizottság az aláírásokat nem ellenőrzi. (Ve 134§ (2) bek) Az aláírások ellenőrzéséről egyébként a választási bizottság köteles gondoskodni. (Ve 135§) Az aláírások ellenőrzésének eredményéről a választási bizottság elnöke ( a jegyző) haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert. A polgármester a népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a tájékoztatás kézhezvételét – nem állampolgári kezdeményezés esetén a benyújtását – követő legközelebbi ülésnapon bejelenti. (Ve 138§) A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről a polgármester bejelentését követő 30 napon belül dönteni kell. (Ve 139§)
Amennyiben a népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezést
•késve nyújtották be, vagy
•az aláírások ellenőrzésének eredményeként az illetékes választási bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el az önkormányzati rendeletben meghatározott számot, a kezdeményezést a polgármester elutasítja. (Ve 140§)
A népszavazás időpontját a képviselő-testület (közgyűlés) a népszavazás elrendelésével egyidejűleg tűzi ki. (Ve 141§) A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (Ve 142§)
A képviselő-testület (közgyűlés) népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata ellen a határozat közzétételétől számított 8 napon belül a helyi bírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz), illetve a megyei bírósághoz lehet kifogást benyújtani. (Ve 146§ (2) bek)
A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást (Ötv 46§ (1) bek):
1./ ha azt az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte (Ötv 47§ (2) bek);
2./ a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezése
3./  lakott területrész átadása, átvétele, cseréje
4./  községegyesítésnek, községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése;
5./  új község alakításának kezdeményezése;
6./  társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás;
7./  mindazon ügyek esetén, amelyet a témát szabályozó önkormányzati rendelet meghatároz.
(A területszervezési eljárásról szóló tv községegyesítés és községegyesítés megszüntetése helyett, településegyesítésről és településegyesítés megszüntetéséről rendelkezik)
2, 3, 4, 5, esetek kérdésében kiírt népszavazásban csak az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt. (Ötv 46§ (2) bek)
Helyi népszavazás a KT döntésétől függően is elrendelhető a KT hatáskörébe tartozó ügyben, valamint önkormányzati rendelet megerősítésére.
Nem rendelhető el helyi népszavazás (Ötv 46§ (4) bek):
•a költségvetésről való döntésre;
•a helyi adónemeket, illetve mértéküket megállapító rendelet tárgyában;
•a képviselő-testület hatáskörébe tarozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben;
•a képviselő-testület feloszlásának kimondására.
Lehetőség van arra is, hogy az 500 lakoson aluli községekben a képviselő-testület a helyi népszavazást a falugyűlés hatáskörébe utalja, azzal a garanciális feltétellel, hogy a falugyűlés döntése csak az esetben számít népszavazási döntésnek, ha a falugyűlésen a választópolgárok több mint a fele jelen van. (Ötv 47§ (4) bek) Szükséges, hogy a választópolgárok jelenléti ívet írjanak alá, a szavazatok összeszámlálására, az eredmény megállapítására pedig szavazatszámláló bizottságot válasszanak.
A népszavazás során a szavazás lebonyolításával összefüggő kérdésekben a Ve szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A szavazási eredményt a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján a helyi, illetve fővárosi vagy megyei ügy esetén a területi választási bizottság állapítja meg. (Ve 145§ (1) bek)
A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott.
A helyi népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. (Ötv 45§ (2) bek)
A helyi népszavazás tartalmát tekintve lehet ügydöntő, és lehet véleménynyilvánító. Az ügydöntő népszavazás a jellemzőbb.
A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre nézve. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt. (Ötv 48§)
A helyi önkormányzás helyi népszavazással történõ közvetlen megvalósulása szigorú törvényi feltételekhez van kötve. A népszavazás testületet is kötõ feltétele túlmutat a relatív többségi elven. A helyi népszavazás eredménye akkor köti az önkormányzati testületet, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Talán nem lenne haszontalan a két,  (közvetett, közvetlen) önkormányzási megvalósulási mód esetében a törvényi követelményeket jobban közelíteni egymáshoz. Nagyban növelné a választópolgári közösség helyi ügyekben való beleszólási jogát, önkormányzói mivoltának érzetét, amennyiben a jogalkotó az ügydöntõ helyi népszavazás mellett a véleménynyilvánító helyi népszavazás tartásának jogát is elismerné. Igaz törvényi szabály a tiltására sincs.
(Magyar Polgármester c folyóirat, Fogarasi-cikk)
 
Népi kezdeményezés
Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (sorrendben és erősségben ez a második tipus)
A népi kezdeményezés helyi feltételeit, eljárási szabályait önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
A helyi, illetve a területi választási iroda vezetője akkor tagadhatja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés nem felel meg a törvényi követelményeknek, melyeket a Ve. szabályoz.
A népi kezdeményezés minden esetben arra irányul, hogy – jogszabályban meghatározott feltételek között – a képviselő-testület a kezdeményezett ügyben döntést hozzon. A képviselő-testület csak a saját hatáskörébe tartozó ügyben rendelheti el a kezdeményezett ügy tárgyalását, illetve az abban való döntést. A kezdeményezett ügyben meghatározott tartalmú döntésre azonban a képviselő-testület nem kötelezhető, tehát a döntés tartalma a kezdeményezésben nem határozható meg.
A népi kezdeményezésben való részvételre az a választópolgár jogosult, akinek a helyi önkormányzati választáson választójoga van. Népi kezdeményezést csak a választópolgároknak az önkormányzati rendeletben meghatározott számú köre nyújthat be. Ez a szám nem lehet kevesebb a választópolgárok 5%-ánál, és nem lehet több 10%-ánál. Szükséges a választópolgárok számát megjelölni, nem elegendő a %-ot meghatározni a rendeletben.
A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a képviselő-testület elé terjeszti. A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról a legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül dönt.
A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár indítványozott, de kedvező döntésre a KT nem kötelezhető.
A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalását elutasítja, amennyiben:
•az aláírásgyűjtés eredménytelen,
•a döntésre javasolt ügy nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe.
A jogszerűen elutasított népi kezdeményezés egy éven belüli megismétlésének lehetőségeit a helyi rendeletben célszerű szabályozni.
A képviselő-testület döntéséről a választópolgárokat a rendeletben meghatározott módon tájékoztatni kell.
A jogorvoslat kérdése a helyi népszavazásnál elmondottak szerint alakul.