Általános szabályok
A társulások vonatkozásában az Ötv. szabályai az elsődlegesek, hozzájuk képest a Ttv. csak másodlagosan alkalmazandó jogszabályi előírásokat tartalmaz. A Ttv. Rendelkezéseit a helyi önkormányzatok közös feladatellátására és társulására akkor kell alkalmauzni, ha törvény másként nem rendelkezik. (Ttv.1.§)
A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:
a) a megállapodás jóváhagyásához (döntés 60 napon belül),
b) a megállapodás módosításához (döntés 60 napon belül),
c) a megállapodás megszüntetéséhez (döntés 60 napon belül),
d) a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz,
e) a társulási megállapodás év közbeni felmondásához.
A polgármester a megállapodásban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer beszámol a képviselő-testületének a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósításáról.
A társulási megállapodások típusai
A Ttv. a megállapodásokat két alapelv szerint tipizálja:
1. Különbséget tesz aszerint, hogy a társulásnak van-e jogi személyisége. A jövőben nem kell minden társulásnak jogi személyiséggel rendelkeznie.
2. Különbséget tesz az átengedett döntési jogok mértéke alapján is. Eszerint 4 megállapodási típus között tehető különbség:
a) Megbízás feladat-, hatáskör, szolgáltatás ellátására (Ttv. 7. §).
A képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára.
A megállapodás tartalmazza mindazt, amiben a képviselő-testületek megállapodnak.
b) Közös fenntartás, közös foglalkoztatás úgy, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokat és hatásköröket meghatározott képviselő-testület, illetve ennek szerve gyakorolja (Ttv. 8. §).
Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja.
Ebben az esetben már egy szorosabb kötelékről van szó.
Az „intézmények” lehetnek óvodák, iskolák, művelődési otthonok, egyes szociális intézmények stb.
c) Közös döntéshozó szerv létrehozása, közös fenntartásra, közös foglalkoztatásra, feladat-, hatáskör, szolgáltatás közös ellátására (Ttv. 9. §).
Két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában.
A közös döntéshozó szerv a társulási tanács, amely a társulás tagjai által választott helyi képviselőkből áll.
A Ttv. 10. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy egyik társulati tag sem rendelkezhet a szavazatoknak több, mint a felével.
A társulási tanács tagjait beszámolási kötelezettség terheli. A Ttv. 12. §-a rögzíti, hogy a társulási tanács tagjai sorából elnököt köteles választani, illetve elnökhelyettest, sőt elnökhelyetteseket választhat.
A társulási tanács a döntéseit az ülésein, határozati formában hozza. E határozatokat a közigazgatási hivatal vezetője ellenőrzi törvényességi szempontból.
d) Jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozása (Ttv. 16. §).
Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket és rendelkezzen vagyoni jogokkal.
A jogi személyiséggel rendelkező társulás, költségvetési szerv létrehozásához alapító okirat szükséges. A társulás saját vagyonnal rendelkezhet, melynek a szaporulata is a társulást illeti meg.
Amennyiben a társulás megszűnik, a vagyonról rendelkezni kell. E tekintetben a tagokat terheli a kötelezettség. A megszüntetés során a társult képviselő-testületeknek meg kell határozniuk a megszüntető okirat kötelező tartalmát. A döntés minősített többségű döntést igényel.
A társulási megállapodás tartalma:
• a társulás nevét, székhelyét;
• a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott nevét, székhelyét;
• a társulás által ellátott feladatot, hatáskört, szolgáltatást, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezését;
• a megállapodás időtartamát;
• a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;
• a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a társulás megszűnése esetén;
• a társulás ellenőrzésének rendjét;
• államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;
• a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit;
• intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket;
• azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.
Figyelem! Az órán elhangzott utalás szerint még tudni kell a területfejlesztési társulásokról, kiszervezésről, versenyeztetésről, piaci szereplők bevonásáról (nincs benne a könyvben).
Hát.. a területfejlesztési társulásokról szóló tv. nagyon hosszú, ideirkálok erről néhány fontosabb dolgot, és majd szurkolok, hogy ezt ne akarja tőlünk ennél nagyobb részletességgel egyik vizsgáztató sem hallani.(A szerk)
Az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, valamint dönt az e törvényben meghatározott esetekben.
(2) A Tanács munkájában
a) szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt:
aa) a területfejlesztési szervek részéről: a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, valamint a főpolgármester,
ab) a Kormány részéről: a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a Kormány által meghatározott további nyolc miniszter, illetve politikai államtitkár,
ac) köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője;
b) tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt:
ba) az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője,
bb) a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője;
c) meghívottként, a tevékenységüket, illetve szervezetüket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal részt vesznek mindazon szervezetek vezetői, amelyeket a Tanács döntése közvetlenül érint. A Tanács az ügyrendjében dönthet az állandó meghívottakról.
(3) Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon bírósági nyilvántartásba vett országos társadalmi szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(4) A Tanács
a) részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és koordinációs feladatkörben,
b) közreműködik az országos és a térségi fejlesztési programok, a központi, ágazati és a térségi elképzelések összehangolásában,
c) véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,
d) javaslatot tesz a területfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolására,
e) véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról, a központi keret felhasználásáról, valamint a Kormány, a minisztériumok és a regionális fejlesztési tanácsok közötti megállapodás tartalmáról,
f) vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetve a területfejlesztési tanácsok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival,
g) véleményezi a lényeges területi hatásokkal járó ágazati fejlesztési koncepciókat,
h) összehangolja az Országgyűlés által a 6. § d) pontja alapján az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok végrehajtását,
i) javaslatot tesz az egyes, megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátására,
j) közreműködik az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.
(5) A Tanács elnöke a miniszter.
Regionális Fejlesztési Tanácsok Magyarországon:
o Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
o Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ( Komárom-Esztergom,Veszprém,Fejér m )
o Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (Somogy, Tolna, Baranya m )
o Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (Budapest, Pest m)
o Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén m )
o Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szolnok m)
o Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés m)
A kistérségi területfejlesztési társulások:
Önkormányzatok által létrehozott társulásról van szó, amelyre sem az Ötv., sem a Ttv. társulásokra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása.
területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedő
• társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása,
• rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;
területrendezés: az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben:
• az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,
• a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása,
• a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,
• nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása;
kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik;
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) 4. §-a szerint a területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezetek, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el.
A kistérségi megbízottak különleges szerepet töltenek be a magyar területfejlesztési intézményrendszerben. A köznyelvben kistérségeknek nevezett 150 területi egység valójában statisztikai körzet, amelynek határait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állapítja meg. Egy-egy térségen belül több önkormányzati társulás is muködik, a helyhatóságok maguk dönthetnek arról, hány együttmuködésben vesznek részt, s a társulások muködési területe sem mindig esik egybe a statisztikai körzet területével.
A kistérségekben nem épült ki az a területfejlesztési intézményrendszer, ami a régiókban vagy a megyékben megvan. A megbízottaknak ebben a speciális helyzetben kell együttmuködést kialakítaniuk a kistérségben muködo társulásokkal, közigazgatási, gazdasági és civil szervezetekkel, amelyek tevékenysége kapcsolódhat a területfejlesztés bármely eleméhez. Emellett lényeges az is, hogy közvetítsenek a térség meglévő szervezetei között: a tapasztalatok szerint azért sincs elegendő számú kistérségi projekt, mert a terület szereploi között nincs megfelelo együttmuködés.
A megbízottak kiemelt feladata a területfejlesztési önkormányzati társulások tevékenységének segítése. Közremuködnek a hazai és nemzetközi források felkutatásában, a térségi programok elokészítésében, s figyelemmel kísérik ezek megvalósítását. Emellett azonban szintén fontos szerepet játszik munkájukban az önkormányzatok, a helyi vállalkozások, a gazdasági és civil szervezetek tájékoztatása azokról a lehetőségekről, kormányzati döntésekről, illetve elképzelésekről, amelyek a körzet gazdasági, infrastrukturális, egészségügyi, oktatási és egyéb fejlesztéseihez kapcsolódnak. A kistérségi szereplőkkel való kapcsolattartás másik fontos eleme, hogy továbbítsák a helyi véleményeket és kezdeményezéseket, amelyek kormányzati szinten értékelheto információt jelentenek.
Jelenleg a kistérségi megbízottak elhelyezése sem egységes: sok helyen valamelyik önkormányzat vagy társulás fogadta be oket, máshol kamaráknál, érdekképviseleteknél, vállalkozásfejlesztési alapítványoknál kaptak helyet, de akadnak, akiknek otthon, esetleg bérelt irodában van a székhelyük.
A területfejlesztési hivatal hosszabb távon a kistérségi intézményrendszer fejlesztését tervezi. A szolgálatóirodák létrehozásával például a kistérségi megbízottak mellett több szakember is segítené helyi projektek tervezését. Itt számítanának többek között a minisztériumok térségi hálózatának munkatársaira és a társulások saját menedzsereire, hogy a kistérségekben folyó munka minél összehangoltabb és sikeresebb lehessen.
Kiszervezés: tevékenységek külső cégek általi ellátása
Versenyeztetés, piaci szereplők bevonása: ez értelemszerű.
33. A társulási megállapodások tipusai, a megállapodások tartalma
- Találatok: 5864