29. A jegyző, körjegyző jogállása, a tisztség létrejöttének és megszűnésének anyagi-és eljárásjogi szabályai

A jegyző (körjegyző) jogállásának elemei
A jegyző
A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.
A munkáltató a polgármesteri hivatal. A tisztség kinevezéssel jön létre. A munkáltatói jogkör gyakorlója a képviselő-testület. A munkáltatói jogkör megosztásáról jogszabály, belső szabályzat vagy egyedi utasítás rendelkezhet. A megosztott munkáltatói jogkör gyakorlásának tipikus területe az önkormányzati közigazgatás.
Az Ötv. 103. § b) pontja alapján a polgármester saját jogán gyakorolja a jegyzővel szemben az egyéb munkáltatói jogokat (pl. eskü kivételének a jogát, a jegyző vagyonnyilatkozatával kapcsolatos munkáltatói jogokat, a teljesítménykövetelmény kitűzését és értékelését). A Ktv. 34. § (8) bekezdése értelmében a teljesítményértékelés alapján az illetménynek az alapilletménytől való eltérítése azonban már a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, mert a kinevezés magában foglalja az illetmény megállapítását is.
Az Ötv. 36. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője, ügykezelője és fizikai alkalmazottja tekintetében.
Jegyzői érdekvédelmi szervezetek:
Jegyzők Országos Szövetsége
Városi Jegyzők Egyesülete
A körjegyző
Körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak. (Ötv. 40.§(1)
Az Ötv. nem szól a szavazás módjáról. A helyi SZMSZ-ek rendelkezései lehetnek irányadók. (Pl.: titkos szavazás.)  
Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé – a Ktv. ( A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény) szerint – az nevezhető ki, aki igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel és jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (OKV) elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, valamint további feltételként legalább 2 évi közigazgatási gyakorlatot is szerzett. (Ktv.8.§(1)
A községi önkormányzati képviselő-testület (a körjegyző és az 5 000-nél több lakosú község jegyzője kivételével) felmentést adhat az igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított 2 éven belül befejezi. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. Az említett képviselő-testület az előírt gyakorlati időt csökkentheti vagy el is engedheti. (Ktv.8.§(2)
A főjegyzői (fővárosnál, megyénél), valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként a kinevezés feltételei ennél szigorúbbak, mivel itt az állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazda képesítés mellett jogi vagy közigazgatási szakvizsga, vagy az OKV elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítés és közigazgatási szervnél legalább kétévi közigazgatási gyakorlat is szükséges.
(Az alkalmazási feltételeket a képviselő-testület (közgyűlés) kiegészítheti más követelményekkel is.)
(Ktv.8.§(3)
A képviselő-testület közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, hogy a kinevezéstől számított 1 éven belül a jogi vagy közigazgatási szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól az OKV elnöksége által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítést megszerzi. A határidő eredménytelen eltelte esetén a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. (Ktv.8.§(4)
A miniszterelnök – a belügyminiszter javaslatára – határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat annak a tartósan kiemelkedő szakmai munkát végző jegyzőnek (kivéve: aljegyző), aki:
•    a cím adományozását megelőző 10 évben folyamatosan jegyzői, körzetközponti jegyző esetében legalább 5 éve körzetközponti jegyzői tisztséget tölt be,
•    „kiválóan alkalmas” minősítésű, valamint
•    a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének támogató véleményével rendelkezik.
A címzetes főjegyző címe egyszeri címadományozási juttatásra jogosult, melynek összege a költségvetési törvényben megállapított illetményalap huszonnégyszerese.  (Ktv. 30B.§(1)
A közszolgálati jogviszony megszűnik:
a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával;
b) a köztisztviselő halálával;
c) e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben;
d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel;
e) az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró, illetve ügyész minisztériumi beosztásának megszűnésével;
f) a 70. életév betöltésével;
g) a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint.
A közszolgálati jogviszony megszüntethető:
a) a felek közös megegyezésével;
b) áthelyezéssel közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez;
c) lemondással;
d) felmentéssel;
e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.
A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon. (Ktv. 15,16§)
Figyelem! Ehhez a tételhez kapcsolódó mentőkérdés lehet a megadott  +szakirodalomból:
A nyilvános pályázat a közhivatal-viseléshez való alkotmányos jog gyakorlásának és ellenőrizhetőségének alapvető biztosítéka.
A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
o    A közigazgatási szerv megnevezését
o    A munkakör megnevezését
o    Az ellátandó feladatok ismertetését
o    A jogszab.ban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt
Egyéb feltételek:
    Magyar állampolgárság
    Cselekvőképesség
    Iskolai végzettség meghatározása
    Büntetlen előélet
    Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
    Szükséges képzettségi feltételek
    Szükséges szakmai vizsgák
    A képesítés alóli felmentés lehetősége
    A közig. szakvizsgára vonatkozó feltételek, ill. ennek hiánya és 1 éven belüli letételének kötelezettsége
    Nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcs. kérdőív kitöltése
    A kinevezés (megbízás) meghatározott ideje, ennek időtartama
    Nyelvisjeret szintjének meghatározása és igazolása
    Próbaidő kikötése, ideje
o    Az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást
o    A pályázat benyujtásának feltételeit, határidejét, elbirálásának határidejét
o    A pályázati eljárásra és az elbírálás módjára vonatkozó tájékoztatást
o    A képesség- ill. alkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat (Legtipikusabb esetek és módszerek:
    Egészségügyi alkalmassági vizsgálat
    Pszichológiai vizsgálatok
    Grafológiai vizsgálatok
    Szakismereti tesztek
    Gyakorlati feladatmegoldások és versenyvizsgák
    Interjú
o    Az állás betöltésének időpontját
o    A pályázathoz csatolandó iratok felsorolását
    Jövőbeni tervekkel kapcs. pályázati tanulmány
    Szakmai önéletrajz ill. életút
    Publikációs lista
    Referencia-okiratok
    Fénykép