A polgármester:
A képviselőtestület elnöke a polgármester. A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat (Alkotmány 44/B§)
Az Ötv. a képviselő-testületek számára a polgármester feladatainak meghatározásában széleskörű szabályozási önállóságot biztosít. A részletes szabályok megállapításának felelőssége főleg a képviselő-testületre hárul.
Az SZMSZ-ek a polgármester fő feladatait különösen a következőkben látják:
- a település fejlődésének elősegítése;
- a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
- az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
- az önkormányzat gazdálkodásának menedzselése;
- a demokratikus helyi hatalomgyakorlás megvalósítása és segítése a közakarat érvényesülésének biztosítására;
- a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;
- a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a hatékony együttműködési formák kialakítása;
- kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel;
- a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
- a települési képviselők, a tanácsnokok, a bizottsági elnökök munkájának segítése;
- a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
- az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
- a polgármesteri hivatal irányítása;
- a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
A polgármester részletes jogosítványai
- A képviselő-testület működésével összefüggő feladatok.
- Az önkormányzati bizottságokkal kapcsolatos feladatok
- A polgármesteri hivatallal kapcsolatos feladatok.
- A lakossági kapcsolattartás feladatai
- A gazdálkodással kapcsolatos feladatok
A képviselő-testület működésével összefüggő feladatok:
- Az ülés előkészítése és összehívása.
- A testületi ülés vezetése. Megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz az ülés napirendjére, megnyitja, vezeti és lezárja a vitát. Az Ötv. 31. §-a értelmében a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének módjáról.
- Az ülés rendjének biztosítása. Figyelmeztet, rendreutasít, kötelezheti a nem képviselő rendbontót a terem elhagyására.
- Az Ötv. 35. § (3) bekezdése értelmében, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
- Válaszol a hozzá intézett felvilágosítás-kérésre.
- Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.
- Gyakorolja a képviselő-testület által átruházott egyes hatásköröket.
- Aláírja (a jegyzővel együtt) az önkormányzati rendeletet, valamint a testületi ülés jegyzőkönyvét.
- Képviseli a testületet.
Az önkormányzat bizottságaival kapcsolatos feladatok:
- Indítványára a bizottságot össze kell hívni az Ötv. 25. § (1) bekezdése értelmében.
- Segítséget nyújt a bizottsági döntések előkészítéséhez, meghatározza az ehhez szükséges hivatali közreműködés formáit és módozatait.
- Összehangolja a bizottságok működését. A bizottsági elnökök részére rendszeres tájékoztatást nyújt.
- Felfüggesztheti a bizottság és a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
- Bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök által jelzett személyes érintettségi ok alapján a bizottsági döntéshozatalból történő kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
A polgármesteri hivatallal kapcsolatos feladatok:
- A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
- A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
- Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.
- A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
- A hatáskörébe tarozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
- Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat /kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jog/ az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
A lakossági kapcsolattartás feladatai:
- Biztosítja, hogy a választópolgárok részt vehessenek a képviselő-testület ülésein.
- Megszervezi és vezeti alakossági fórumokat.
- Meghatározza a közmeghallgatással összekötött napirendek tárgyait. Kitűzi az ilyen tárgyú testületi ülések időpontját.
A gazdálkodással kapcsolatos feladatok
- Felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért.
- A képviselő-testület elé terjeszti a gazdasági program és a költségvetés tervezetét.
- Gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról.
- Tájékoztatja a képviselő-testületet az évközi gazdálkodásról.
- Kötelezettséget vállalhat a helyi önkormányzat nevében.
A feladat-és hatáskör – a garanciális keretek megtartása mellett – szabadon alakítható, növelhető, illetőleg csökkenthető. Az Ötv. rögzíti, hogy az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. A képviselő-testület egyes hatásköreit többek között a polgármesterre átruházhatja.
Attól függően, hogy e jogkörével milyen intenzíven él a képviselő-testület, alakul ki az erős, a közepesen erős, illetőleg a gyenge polgármesteri hatáskör. Az Ötv.- jogállását és szerepkörét tekintve-alapvetően erős képviselő-testületet, valamint közepesen erős polgármesteri pozíciót hozott létre. A mérsékelten erős polgármesteri modell keretén belül a helyi képviselő-testület a szabályzatában növelheti vagy csökkentheti a polgármester szerepkörét. A társadalmi megbízatású, nem főállású polgármester pl. szükségképpen kevesebbet tud felvállalni mint a községházán teljes munkaidőben dolgozó polgármester. Ilyenkor indokolt, hogy a jegyző fokozottabb mértékben vegyen részt a testületi napirendek előkészítésében.
A polgármester, az önkormányzati bizottságok, a részönkormányzatok testületei, a kisebbségi önkormányzatok testületei nem ruházhatják tovább azoknak a hatásköröknek a gyakorlását, amelyeket a helyi képviselő-testülettől kaptak ( szubdelegáció tilalma) .
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illeti meg. Az Ötv. 1994. évi módosítása lehetővé tette, hogy a törvény a polgármesternek kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapítson meg. E felhatalmazással azonban csak igen ritkán, szórványosan élt a törvényalkotás. Szinte egyedül az egészségügyi és szociális igazgatás területén került sor ilyen- polgármesternek címzett-feladat- és hatáskör megállapítására.
Az alpolgármester:
A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Az alpolgármester funkciójából következően eredeti jogszabály által eleve neki címzett feladattal nem rendelkezik.
A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait:
- részt vesz a képviselő-testület és a polgármester döntéseinek előkészítésében; a döntés végrehajtását szervezi, figyelemmel kíséri;
- kapcsolatot tart a lakossággal;
- segíti a bizottságok és a képviselők munkáját;
- néhány helyen feladatául szabják a társadalmi, gazdasági szervekkel való kapcsolattartást, a testületi hatáskörbe utalt választások (személyekről való döntés) előkészítését is;
- nem kifogásolható az sem, ha az alpolgármester egy-egy terület önálló gondozását kapja meg. Ilyen lehet pl. A környezetvédelem, az idegenforgalom figyelemmel kísérése stb;
- közreműködhet továbbá a helyi képviselő-testület és annak bizottságai ülései olyan napirendjeinek az előkészítésében és a határozatok végrehajtásában, amelyek a feladatkörével összefüggenek;
Alpolgármesterre a képviselő-testület nem ruházhat át feladat-és hatáskört. A polgármester ilyen módon való „megkerülése” tehát nem lehetséges. A polgármester azonban bármely ügy kiadmányozási jogát rábízhatja.
A polgármester helyettesítése során az alpolgármester valamennyi polgármesteri feladatot pl. bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása stb. ellátja, annak hatáskörét gyakorolja. A helyettesítés időszakán kívül azonban csak a polgármester irányítása szerinti feladatokat láthatja el. A gyakorlatban az alpolgármesterek között stabil feladatmegosztás tapasztalható. Ez elsősorban az ágazati feladatszerkezethez igazodik, így: a településfejlesztés, gazdálkodás, költségvetés, egészségügy és szociálpolitika, oktatás, közművelődés és a sport feladatcsoportokhoz.
Feladatának meghatározásánál a jegyző feladat-és hatáskörére is tekintettel kell lenni. Ezért az alpolgármester elsősorban a képviselők, a testület bizottságai, az önkormányzat és egyes külső szervek kapcsolatának szervezésével, koordinálásával, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellenőrzések szervezésével bízható meg. Tevékenységének azonban - ilyen hatáskörének hiányában - nem lehet része a polgármesteri hivatal bármely szervezeti egységének a vezetése, a köztisztviselők feletti munkáltatói jog gyakorlása.
A polgármester foglalkoztatási jogviszonya választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A megválasztás aktusával jön létre a 3 000 vagy annál több lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a
3 000-nél kevesebb lakosú községi önkormányzatnál, ha főállású polgármesterként választották meg. Az SZMSZ módosításával jön létre a 3 000-nél kevesebb lakosú községben, illetve, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást – a polgármesterrel egyetértésben – főállásúra változtatja.
A polgármester fegyelmi és kártérítési felelőssége
Az 1994. évi LXIV. tv. (Ptv.) a polgármesterek fegyelmi és kártérítési felelősségének kérdését újraszabályozta, melynek hátterében a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel való összhang megteremtésének igénye állt.
A szabályozás szerint a polgármester akkor követ el fegyelmi vétséget, ha a tisztségéből, illetve a foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. Ilyen esetekben vele szemben a következő fegyelmi büntetések alkalmazhatók:
• megrovás,
• meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetve megvonása,
• illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő csökkentése.
A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el.
Kezdeményezésre jogosultak:
• a képviselő-testület tagja,
• a képviselő-testület bizottsága,
• a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője.
A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgálóbizottságot kell megbízni. A 100-nál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le.
A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester 8 napon belül a felfüggesztés megszüntetése iránt eljárást kezdeményezhet a megyei (fővárosi) bíróságnál. A bíróság 8 napon belül nemperes eljárásban dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek helye nincs.
A polgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlan károkozás esetén a polgármester egyhavi illetménye, illetve tiszteletdíja erejéig felel.
Háromhavi illetménye, illetve tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, amennyiben:
• a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
• az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
• hatósági intézkedés során jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy
• a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmet.
A polgármester díjazása
A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A képviselő-testület az alakuló ülésén, illetve a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt a polgármester illetményéről.
A Ptv. 3. § (2) bekezdése egyértelmű útmutatást ad az illetmény számításához.
Eszerint a képviselő-testület a polgármester illetményét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 42. § (3) bekezdése szerint megalkotott önkormányzati rendeletben megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként összegszerűen állapítja meg:
Szorzószám:
a) az 1 000-nél kevesebb lakosú település esetén 3 – 5
b) az 1 000 – 2 999 lakosú település esetén 5 – 6,5
c) a 3 000 – 10 000 lakosú település esetén 6,5 – 8
d) a 10 000 lakosú település esetén 8 – 10
e) a fővárosi kerületi önkormányzat esetén 9,5 – 11
f) megyei jogú városi önkormányzat esetén 11 – 13
g) a megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat esetén 11 – 13.
A polgármester illetményének emelését – a 100-nál kevesebb lakosú község kivételével az SZMSZ-ben meghatározott bizottság javaslatára – a képviselő-testület állapítja meg.
A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és illetményének emelését a képviselő-testület úgy állapítja meg, hogy az ne érje el a polgármester illetményét.
A polgármester illetményéhez kapcsolódó, munkáltatót terhelő járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli.
A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg az alakuló, illetve a polgármester megválasztását követő ülésén az önkormányzati rendeletben megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként:
a) az 1 000-nél kevesebb lakosú település esetén 1 – 2
b) az 1 000 – 2 999 lakosú település esetén 2 – 4.
A tiszteletdíj emeléséről a képviselő-testület dönt. A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat. A képviselő-testület határozatával jutalmat állapíthat meg a polgármesternek meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján.
Az alpolgármester illetménye, tiszteletdíja:
A képviselőtestület állapítja meg az alpolgármester illetményét, tiszteletdíját - úgy, hogy az ne érje el a polgármester illetményét. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja a főállású alpolgármester felett.
A képviselő testület a társadalmi megbízatású alpolgármesternek:
- 2000-nél kevesebb lakosú településen tiszteletdíjat állapíthat meg
- 2000, illetve annál több lakosú településen tiszteletdíjat állapít meg
A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyben kérheti a polgármester tisztségéből való felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.
Figyelem! Mindhárom polgármesteres tételnél előadható a polgármesteri szerepkör sajátosságaival kapcsolatosan:
A polgármester szerepe
A helyi önkormányzás nélkülözhetetlen választott tisztségviselõje a polgármester. Õ az önkormányzás „leglegitimebb” szereplõje. Személyérõl ugyanis a választópolgárok mindenütt közvetlen választással döntenek. Statisztikai adatok tanúsága szerint nem számít ritka esetnek, ha egy polgármester több támogató szavazatot kap, mint a közvetlenül választott képviselõk többsége, esetleg összessége. A lakosság a polgármestert tekinti az adott település elsõ számú vezetõjének (polgárának). Ehhez képest törvény által neki címzett önkormányzati feladat- és hatáskörrel alig rendelkezik. Nyilván nem véletlen az ezt akadályozó törvényi rendelkezés sem: törvény a polgármesternek kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg. A polgármester közvetlen választásán alapuló legitimitását gyengíti a ma már túlzott mértékûnek minõsíthetõ testületnek való alárendeltsége is. A polgármester a testület szerve. A polgármesternek a közvetlenül neki címzett önkormányzati feladat- és hatáskörön kívül a testületet illeti meg a döntési jogkör a tekintetben, hogy a polgármestert mely önkormányzati feladat megoldásába, milyen mélységben és mértékben vonja be, illetve mely hatáskört reá átruházva kíván gyakorolni. E kérdésekben a visszautasítás joga a polgármestert nem illeti meg. Az említett körben a testület a polgármestert utasíthatja, beszámoltathatja, döntését, pedig felülvizsgálhatja. Mindezen törvényi szabályok újragondolása, illetve a polgármester településpolitikusi szerepkörének jogszabályi kialakítása és garantálása az önkormányzással szembeni új kihívásként is felfogható lenne. Eretnek gondolatként akár a polgármesteri választás idõtartamának hat évben történõ meghatározása is felvethetõ. A polgármester testületi elnöki szerepköre – amennyiben megítélése szerint a testület tevékenysége a település, az önkormányzat érdekével ellentétessé válna – kiterjedhetne a testület feloszlásáról történõ kötelezõ szavazás indítványozásának jogával. A polgármester díjazásának szabályi is felülvizsgálatra szorulnak: gyakran megalázó helyzetként éli át a polgármester, díjazásának összegszerû meghatározását (emelését).
A polgármester a magyar önkormányzati rendszer és az önkormányzati szervezeti struktúra választópolgárok által közvetlenül választott – sajátos jogállású – elsõszámú tisztségviselõje. Választása kötelezõ, hiányában az önkormányzati mûködés jogsértõvé válhat, amely – álláspontom szerint – végsõ esetben, akár a képviselõ-testület Országgyûlés általi feloszlatásához is vezethet. Erre sor kerülhet egyrészt azáltal, hogy sem az általános, sem a lehetséges idõközi választások alkalmával nem sikerül polgármester-jelöltet állítani, de úgy is, hogy a jelöltek rendre vagy visszalépnek, vagy azonos számú szavazatot kapnak.
A probléma úgy is megjelenhet, ha a polgármesteri megbízatás ciklus közben szûnik meg, és ezt követõen nem sikerül – a már említett okok miatt – új polgármestert választani. Igaz, ezekben az esetekben a település, illetve a képviselõ-testület nem marad polgármester nélkül, hiszen a polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart, de kérdés, hogy e szabály alkotmányos összhangban áll-e a képviselõ-testület megbízatásának megszûnésérõl szóló törvényi rendelkezéssel (a képviselõ-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart, amely megbízatás jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az idõközi választás napjáig meghosszabbodik), hiszen a polgármester is „rendes” tagja a testületnek. Éppen ezért az említett esetekben a polgármesternél is célszerûbb lenne csupán a megbízatás meghosszabbodásáról beszélni, ezzel is hangsúlyozva: csak az az önkormányzat tekinthetõ alkotmányosnak, amelyik a ciklus leteltét követõen (új) polgármestert választott.
Feladat és hatáskör
A polgármesteri pozíció településhez, a település választópolgáraihoz való kötõdésének, illetve legitimitásának erõsödését eredményezte a tisztség létrejöttének - valamennyi település tekintetében - közvetlen választáshoz kötése. E folyamat továbbvitele érdekében a polgármesteri jogállásban – konkrét feladat- és hatáskörrel alátámasztva – hangsúlyosabbá kell tenni a település-menedzseri szerepkört a testülethez való kötõdéssel (a testülettõl való függéssel) szemben. Ez elérhetõ lenne az Ötv. önkormányzati feladat- és hatáskört telepítõ általános szabályának módosításával. Ennek alapján a jelenlegi kivételes szabályt – törvény a polgármesternek kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg – egy vagylagos rendelkezés váltaná fel: az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselõ-testületet, illetve a polgármestert illetik meg. Annak meghatározása, hogy egy konkrét önkormányzati feladat- és hatáskör címzettje a képviselõ-testület vagy a polgármester legyen, továbbra is a törvényalkotó jogkörébe tartozna.
A már említett irányba hatna az is, ha a polgármesteri megbízatás jelenleg 4 éves idõtartama 6-7 évre növekedne, illetve meghatározott (2-3 éves) idõtartamú helyben lakáshoz kötõdne. Egyben megfontolandó: indokolt-e a polgármesteri tisztség magyar állampolgársághoz kötésérõl szóló alkotmányi rendelkezés – hosszabb-rövidebb távú – fenntartása.
A jegyzõ jogai
A polgármester és a jegyzõ viszonylatában – egyes törvényi rendelkezések miatt – fennálló feszültségek oldása végett a jegyzõ munkáltatói joggyakorlásának jelenlegi, törvény általi megosztottságát felül kell vizsgálni. Meg kell találni azokat a megoldási módokat, amelyek révén a jegyzõ, mint a hivatal munkájáért, annak törvényességéért, szakszerûségéért és minõségéért felelõs hivatalvezetõ, a munkáltatói jogok teljes körét önállóan gyakorolhatja. E körben az Ötv. által biztosított polgármesteri egyetértési jogot elõzetes vélemény(ki)kéréssel célszerû felváltani. Természetesen nem vitatható, hogy a polgármestert megilleti a saját, közvetlen munkatársai ki-, és megválasztásának a joga. Ennek törvényes kereteit azonban szintén törvényben (Ötv.) szükséges rögzíteni.
A polgármester település-menedzseri szerepkörét konkrét és kézzelfogható tartalommal, a település lakosságával, választópolgáraival, civil szervezeteivel való kapcsolattartás kell, hogy megtöltse. Ennek jogszabályi rendezése ma még kidolgozatlan. A polgármester e témakörért viselt felelõssége jelenleg csupán politikai felelõsség, amely leginkább a ciklus lejártát követõ újraválasztásban nyilvánul meg.
Polgármesteri érdekvédelem
A polgármesterek érdekeit védõ szervezetek ez idáig nem szervezõdtek. Mindez annak ellenére is igaz, hogy az önkormányzatok által létrehozott érdekszövetségek összetételük alapján inkább tekinthetõk polgármestereket tömörítõ szervezeteknek, mint önkormányzati szövetségeknek. A polgármesterek, mint munkavállalók szakszervezetekbe sem tömörülnek. Talán nem lenne haszontalan vállalkozás egy polgármestereket tömörítõ, érdekeiket védõ és képviselõ szövetség (lobbyszervezet) létrehozásán gondolkodni.
(Magyar Polgármester c. folyóirat, Fogarasi-cikkek)
Önkormányzat és pártpolitika
A közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, a helyi autonómia törvény által biztosított szabad mozgástere feltételezi (igényli, megköveteli) a polgármesteri pozíciónak a központi hatalomtól való megfelelõ távolságát; a közvetlen befolyásolási lehetõség törvényi minimumon tartását. Mindez szükségessé teszi a polgármesteri és az országgyûlési képviselõi tisztség egyidejû betöltésének összeférhetetlenségérõl szóló korábbi törvényi rendelkezés ismételt hatályba helyezését.
A polgármesteri jogállás sajátossága, hogy a tisztségre történt megválasztás egyrészt nem minden esetben eredményez sajátos közszolgálati jogviszonyt, másrészt e sajátos közszolgálati jogviszony sem teszi lehetõvé, hogy a polgármesteri munkavégzés minõsége, eredményessége, túlzott pártpolitikai befolyásoltsága miatti – fegyelmi vétségként nem értékelhetõ – elégedetlenség elvezethessen a polgármestertõl való megváláshoz. Ez elérhetõ lenne a képviselõk kétharmada által benyújtott bizalmatlansági indítvány intézményének bevezetésével, amelyrõl a képviselõk titkos szavazás keretében, minõsített többséggel döntenének.
A polgármester település-menedzseri szerepköre és a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések értelmében fennálló testületi „alárendeltsége” nem igazán egyeztethetõk össze. Feloldásuk végett meg kell találni azokat a törvényes megoldási módokat, amelyek segítségével a polgármester jogszerûen mondhatna nemet a testület túlzott mértékû hatáskör-átruházási elképzelésének (szándékának), illetve az átruházott hatáskör gyakorlásához kapcsolt - a megoldás módozatának önálló megválasztását leszûkítõ - utasításainak. Ezzel szemben a polgármesternek a képviselõk és a bizottságok tevékenységének segítése, ellenõrzése terén meglévõ jogosítványai elégtelenek, azok körét bõvíteni szükséges. (Magyar Polgármester c. folyóirat, Fogarasi-cikk)
28. A polgármester (alpolgármester) feladat- és hatásköre
- Találatok: 30474