27. A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség létrejöttének anyagi- és eljárásjogi, továbbá foglalkoztatási jogviszonyuk sajátos szabályai

A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi közgyűlés (a továbbiakban: képviselő-testület) és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban: polgármester) között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével - választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.
(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya
a) a megválasztásával jön létre a háromezer vagy annál több lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a háromezernél kevesebb lakosú községi önkormányzatnál, ha főállású polgármesterként választották meg;
b) a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre a háromezernél kevesebb lakosú községben, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást - a polgármesterrel egyetértésben - főállásúra változtatja.
(3) Az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlési alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre.
(4) A polgármestert kérésére - foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára - a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója - közalkalmazottak esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. E rendelkezést a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra is alkalmazni kell.
(5) Ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.
(6) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
Díjazás
A képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt.
A képviselő-testület a polgármester illetményét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen állapítja meg:
        Szorzószám
-    1000-nél kevesebb lakosú település esetén    7,0-9,0
-    1000-2999 lakosú település esetén    8,5-11,0
-    3000-10 000 lakosú település esetén    11,0-12,5
-    10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén    12,5-13,5
-    a fővárosi kerületi önkormányzat esetén    13,5-14,5
-    a megyei jogú városi önkormányzat és megyei önkormányzat esetén    14,0-15,0
-    a fővárosi önkormányzat esetén    15,0-16,5
A polgármester illetményének emelését - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára - a képviselő-testület állapítja meg.
A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és illetményének emelését a képviselő-testület úgy állapítja meg, hogy az ne érje el a polgármester illetményét.
A polgármester illetményéhez kapcsolódó - a munkáltatót terhelő - járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli.
A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg az alakuló, illetve a polgármester megválasztását követő ülésén a 3. § (2) bekezdésében megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként:
        szorzószám
-    1000-nél kevesebb lakosú település esetén    2,5-4,5
-    1000-2999 lakosú település esetén    4,5-6,5
A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármesternek
a) a kettőezernél kevesebb lakosú településen tiszteletdíjat állapíthat meg,
b) a kettőezer, illetve annál több lakosú településen tiszteletdíjat állapít meg
úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját.
A képviselő-testület a polgármester, illetve az alpolgármester írásban benyújtott kérésére mellőzheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj megállapítását, illetőleg az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknál kisebb összegben is megállapíthatja.
A tiszteletdíj emeléséről a képviselő-testület dönt. A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
A képviselő-testület határozatával jutalmat állapíthat meg a polgármesternek meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom évi mértéke nem haladhatja meg a polgármester illetményének, illetve tiszteletdíjának hat havi összegét. A jutalom mértékének megállapításakor nem vehető figyelembe a polgármestert e törvény 2. § (5) bekezdése alapján megillető juttatás.
Amennyiben a polgármester foglalkoztatási jogviszonya, illetőleg társadalmi megbízatása év közben keletkezik vagy szűnik meg, az (1) bekezdésben meghatározott jutalom időarányos része állapítható meg.
A polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegénél – a bekezdésében foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb.
A polgármestert, választása szerint - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke - a képviselő-testület döntése alapján - a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20-30%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10-20%-ának megfelelő összeg.
Ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékéről a képviselő-testület a következő ülésén köteles határozni. Ha a képviselő-testület bármely okból nem hoz határozatot, a polgármestert a képviselő-testület ülésének napjától a határozat meghozataláig a költségátalány (2) bekezdésben meghatározott minimális összege illeti meg.
Pihenőidő: A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester évi 25 munkanap alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult.
Fegyelmi és kártérítési felelősség
Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
c) illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő csökkentése.
A kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, valamint az illetménynek és tiszteletdíjnak a csökkentése egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat.
A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője jogosult.
A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgáló bizottságot kell megbízni. A száznál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le.
A vizsgálóbizottság a megbízását követő harminc napon belül köteles lefolytatni a vizsgálatot, ennek keretében meghallgatni a polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követő nyolc napon belül elkészíti a jelentését és a vizsgálóbizottság elnöke soron kívül, a jelentés elkészítését követő 15 napon belüli időpontra - a jelentés egyidejű megküldésével - összehívja a képviselő-testület ülését. A képviselő-testület a jelentés alapján a vizsgálóbizottság elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében. E napirend tárgyalásának levezetésére a képviselő-testület a tagjai sorából elnököt választ.
A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester nyolc napon belül a felfüggesztés megszüntetése iránt eljárást kezdeményezhet a megyei (fővárosi) bíróságnál.
A bíróság nyolc napon belül nemperes eljárásban dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
A polgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlan károkozás esetén a polgármester egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejéig felel. Három havi illetménye, illetve tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, amennyiben
a) a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy
d) a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmét
(Ptv. 3-8.§)
Figyelem!! Nem része tételnek, de tudni kell! (A szerk)
Az összeférhetetlenség szabályai
Ötv. 33/A. § (1) bekezdése szerint a polgármester nem lehet:
o    köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa;
o    az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője;
o    a kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár;
o    a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője és köztisztviselője;
o    az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Igazgatóságának és felügyelő-bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója;
o    bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó;
o    a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja;
o    fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője
o    annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak;
o    más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester vagy más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja;
o    ugyanannál az önkormányzatnál intézményvezető;
o    az a közalkalmazott, aki a vezetői megbízást a képviselő-testülettől kapja.
A főállású polgármester:
     a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet [Ötv. 33/A. § (3) bekezdés a) pontja];
A gazdasági összeférhetetlenség valamennyi polgármesterre vonatkozik. Eszerint a polgármester nem lehet:
- A képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja;
- Aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el;
- A kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője;
- A képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja;
- Az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületeinek, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója);
- Az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának, vezető testületének tagja;
- Helyi és körzeti műsorszolgáltató lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, osztályvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.
A polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja, vezető tisztségviselője annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagja. (Ötv. 33/A§(2)
Az összeférhetetlenségi okok másik csoportja olyan megbízás, amely alapján a polgármester egyéb (nem önkormányzati érdekeltségű) szervezetben a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet:
- Vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő-bizottságának tagja;
-   Gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő-bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója);
-   Szövetkezet tisztségviselője;
-   Alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.
A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. A határidő jogvesztő. Elegendő a polgármester lemondásának benyújtása az összeférhetetlenséget okozó, gazdasági társaságban viselt tisztségről a törvényi határidőn belül-mivel a lemondás nincs elfogadáshoz kötve. A lemondás benyújtásának ténye megszünteti az összeférhetetlenséget.
Ha az összeférhetetlenségi okot a polgármester nem szünteti meg, a következő eljárás alkalmazandó:
-   Bármely képviselő indítványt tehet,
-  Amelynek alapján a képviselő-testület tagjai közül háromtagú bizottságot választ (erre 10-nál kevesebb lakosú községben nincs szükség),
-  A bizottság javaslatot tesz az összeférhetetlenség tárgyában,
- A képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és
- Kimondja az összeférhetetlenséget, vagy-ha ez törvény szerint lehetséges- megadja  a hozzájárulását.
Ez utóbbi kivételével az összeférhetetlenségi ok fennállása esetén a képviselő-testület nem mérlegelhet, az összeférhetetlenséget ki kell mondania. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell. A polgármester az összeférhetetlenséget kimondó – és ezzel megbízatását megszűntető – határozat ellen bírósághoz fordulhat.
A közigazgatási hivatal vezetője a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő.