Az önkormányzati rendeletalkotás keretei:
• Az Alkotmány értelmében a helyi képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
• A rendeletalkotás a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
• Ez a hatáskör át nem ruházható.
• A rendeletalkotáshoz a képviselő-testület minősített többségű szavazatára van szükség.
• Az önkormányzat szabályszerűen megalkotott rendelete csak jogsértés esetén és csak az Alkotmánybíróság által bírálható felül.
• Az önkormányzati rendelet partikuláris jogszabály
Az önkormányzati rendelet szabályozási köre:
Az Ötv. értelmében a helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.
A képviselő-testület közhatalmat gyakorolva, törvényi keretek között, jogszabályként, önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, valamint törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására.
Az Ötv. által megjelölt, alapvető jogalkotási tárgykörök a következők:
• önkormányzati jelképek alkotása,
• helyi kitüntetések és elismerő címek alapítása,
• a települési képviselők javadalmazásának kérdései,
• önkormányzati hatósági jogkör megállapítása,
• a helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjének meghatározása,
• a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való rendelkezés,
• a helyi adók.
• a szervezet és működés szabályai.
Az önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezői
Az Ötv. erről a kérdésről külön nem rendelkezik. Az SZMSZ-ek szabályai értelmében viszont ilyen jogkörrel rendelkeznek általában:
• a helyi képviselők,
• a kisebbségek helyi szószólója,
• a képviselő-testület bizottságai,
• a településrészi önkormányzat testülete,
• a polgármester (alpolgármester) és a jegyző,
• a település lakossági szervezeteinek vezető testületei,
• a szabályozandó tárgykörben az érintett érdek-képviseleti szervek stb.
A felsoroltak a rendelet alkotására irányuló kezdeményezést általában a polgármesterhez nyújthatják be. A szakmai kérdésekben az illetékes bizottságot illeti meg a nyilatkozattételi, míg a törvényesség tekintetében a jegyző jogosult az állásfoglalásra.
A rendelettervezet elkészítése, véleményezése és testület elé terjesztése
Az előterjesztett indítványról a testületnek kell állást foglalnia. A testület nemcsak arról dönthet, hogy szükség van-e a rendeletre, hanem arról is, hogy ki készítse el a rendelettervezet szövegét.
A megkérdezett szervek (pl.: jegyző, polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottság, részönkormányzat testülete) javaslataival kiegészített tervezetet a jegyző ismét megvizsgálja törvényességi szempontból. Ezt követően a rendelettervezetet a bizottságok is megtárgyalják, majd véleményükkel együtt a képviselő-testület ügyrendi bizottsága elé kerül. Ez a bizottság dönt jogi szempontból a rendelettervezet alkalmasságáról.
A rendelettervezetet a polgármester, a kijelölt bizottság elnöke, illetve a jegyző terjeszti a testület elé megvitatás és elfogadás céljából.
Az önkormányzati rendelet jelölése
A rendeletet úgy kell megjelölni, hogy ezáltal jól elkülöníthető legyen.
Az Ötv. nem tartalmaz szabályokat a rendeletek jelölésére.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. felhatalmazása alapján kiadott és még hatályos 12/1987. (XII.29.) IM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a jogszabály megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, nevének rövidítését, a jogszabály kihirdetésének idejét, a jogszabály számát, megnevezését és címét.
Mindezek ellenére a gyakorlatban az önkormányzati rendeletek jelölése jelentős mértékben eltér egymástól.
Az önkormányzati rendelet kihirdetése és hatálybaléptetése
Az önkormányzati rendelet érvényes és kihirdethető, ha azt a képviselő-testület az előírt törvényi és helyi szabályok szerint megalkotta, a polgármester és a jegyző aláírta. A kihirdetés helyi formáját az SZMSZ köteles részletesen meghatározni.
A kihirdetés helyben szokásos módja lehet:
• az önkormányzat hivatalos lapjában való kihirdetése, (megyei közlöny)
• helyi újságban való teljes terjedelmű közlése,
• szó szerinti szövegének szórólapokon történő terjesztése, (községek esetében jellemző)
• a helyi önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztése.
A jogszabály a kihirdetést megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenesnek.
A rendelet hatálybalépéséről magában a rendeletben kell nyilatkozni.
Az önkormányzati rendeletek végrehajtása, illetve hatályosulása
Nagyon fontos önkormányzati tennivaló a megalkotott rendeletek hatályosulásának időszakonkénti áttekintése, testületi szintű felülvizsgálata.
Az egyes rendeletek végrehajtásának állásáról a képviselő-testület úgy is szerezhet információt, ha elrendeli a végrehajtásra kötelezettek időközönkénti írásos vagy szóbeli formában történő beszámoltatását.
23. Az önkormányzati rendelet-alkotás folyamata, anyagi és eljárásjogi szabályai
- Találatok: 9966