A testületi ülés vezetője
Az Alkotmány és az Ötv. értelmében a képviselő-testület elnöke a polgármester vagy az ülésvezető, aki összehívja és vezeti a testület ülését. Akadályoztatása esetén a helyettesítés joga az alpolgármestert illeti meg. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a tartós akadályoztatásuk esetére az SZMSZ tartalmaz rendelkezéseket a képviselő-testület ülésének összehívására, vezetésének módjáról.
Az SZMSZ-ek egy része a polgármesteri akadályoztatás közé sorolja a polgármester döntéshozatalból való kizárásának esetét is. Ebben az esetben két lehetőségről beszélhetünk. Az első esetnél az ülésvezető döntéshozatalból való kizárása nemcsak az adott téma tanácskozásában való részvételét, de az adott téma testületi tárgyalásának további vezetését sem tesz lehetővé. A másik esetben a döntéshozatalból való kizárást szűken, kizárólag csak a szavazásból való kizárásra korlátozzák.
A jogalkotó a szabályozás során, és így a testület határozatképessége tekintetében sem tesz különbsé-
get a testület tanácskozási és döntéshozatali képessége között. Mindkét esetben a jogszerű működéshez a képviselők több mint felének a jelenlétét követeli meg.
A testület ülésének határozatképessége
A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A testület létszámába természetesen a polgármester is beletartozik. A határozatképességet a polgármesternek számszerűen kell megállapítania és kihirdetnie.
A döntéshozatalból kizárt képviselőknek a határozatképességre gyakorolt hatását a jogalkotó a következőképpen rendezi: a kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
A jogalkotó akarata a határozatképesség törvényi szabályozásánál a testület induló (kezdő), azaz a választáskori létszám alapulvételére irányult. A jogalkotó a testület határozatképességéhez a képviselő tényleges jelenlétét is megköveteli. Tehát nem elégséges a jelenléti íven szereplő aláírások számszerű összeadása és eredményének ismertetése, hanem szükséges annak a tényleges jelenléttel való összevetése is.
Amennyiben a települési képviselők az előírt létszámban az ülésen jelen vannak (megjelentek, nemcsak a jelenléti ívet írták alá, hanem ténylegesen jelen vannak), az ülésvezető megállapítja a testület határozatképességét. Ellenkező esetben a megnyitás helyett az ülést az SZMSZ-ben rögzített (8 vagy 15 napon belül) időpontra ismételten összehívja.
A testület határozatképességét az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni.
Az ülés megnyitása, a résztvevők köszöntése
Amennyiben az ülésvezető megállapítja a határozatképességet, a testület ülését jogszerűen megnyitja, majd köszönti a képviselőket, a meghívott és megjelent vendégeket, az ülésen részt vevő választópolgárokat. (A határozatképesség megállapítása imperatív szabály, ettől az SZMSZ-ben eltérni nem lehet!)
Ha a testület nem határozatképes, akkor nem ülésezhetnek.
A határozatképesség feltételei:
• a megválasztott képviselők vannak jelen
• a megválasztott képviselőknek több mint a fele jelen van
• akik jelen vannak, azok ténylegesen jelen vannak (nem a büfében pl.)
Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatást ad előző ülésről, a lejárt határidejű köntésekről, az átruházott feladatokról.
A jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése (felkérése)
A legtöbb SZMSZ ezt az intézményt már nem szabályozza. Vannak azonban még olyan önkormányzatok, amelyeknél az SZMSZ megnevezi ezt az intézményt, de nem részletezi. Megelégszik azzal, hogy e kérdésben a döntés jogát az ülésvezetőre bízza. Probléma felmerülése esetén a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Az ülésvezető az ülésen jelen lévő képviselők közül kéri fel a jegyzőkönyv-hitelesítőket (legalább 2 főt) azzal a módszerrel, hogy lehetőleg az adott évben valamennyi képviselőre egyszer sor kerülhessen. A felkért (kijelölt) hitelesítőknek az adott testület ülésén –elejétől fogva- személyesen végig jelen kell lenniük.
Az ülés elnöksége
E témakörben az SZMSZ-ek egy része legfeljebb az ünnepi ülés kapcsán tartalmaz előírásokat. Általában az a gyakorlat alakult ki, hogy állandó elnökség nincs, ha van elnökség, akkor annak tagjait választják vagy felkérik az SZMSZ előírásai szerint. Az ún. „munkaülés” elnökségét általában a polgármester és a jegyző mellett, adott napirend előadói képezik (kvázi elnökség).
Az ülés napirendjének megállapítása
Általános szabályok:
A rendes ülés napirendjére a legtöbb helyen, általában a polgármestert illeti meg a javaslattétel joga, aki ezt az írásban kiküldött meghívóban részletezi. (a javaslattétel joga a tanácsnokokat és a választmányt is megilletheti)
Az adott ülés napirendjének tárgysorozatát és az egyes napirendek tárgyalási sorrendjét a képviselő-testület határozza meg. A döntést mindenképpen keretek közé szorított vita előz(het)i meg. Ennek során lehetőség van a meghívóban feltüntetett napirendi javaslaton módosítani, azt bővíteni vagy szűkíteni, illetőleg a javasolt tárgyalási sorrenden változtatni. A napirendi javaslatot előterjesztő ülésvezetőnek indoklási kötelezettsége van egyrészt, ha a javaslatban foglaltak az üléstervtől eltérnek, másrészt, ha az eltétrs a meghívóban rögzítettekhez képest áll elő.
Kivételesen arra is van mód, hogy olyan témák is felkerüljenek az ülés napirendjére, amelyek csak az ülés elején vetődtek fel. Olyan kérdések azonban, amelyek eldöntése rendeleti formát igényel, az SZMSZ-ek értelmében szóbeli előterjesztés alapján nem tárgyalhatók.
Magán az ülésen előterjesztett javaslat tekintetében a testület először azt vizsgálja, hogy az megfelel-e az SZMSZ-ben rögzített „kivételes” előírásoknak. Ha az eredmény nemleges, akkor a testület a „felvételt” vita nélkül elutasítja. Ellenkező esetben a javaslattevő rövid szóbeli indokolását követően a testület a téma napirendi felvételéről szavazhat, önállóan dönthet.
Kivételes szabályok
Az SZMSZ-ek értelmében fel kell venni az ülés napirendi tárgysorozatába a kivételes szabályoknak megfelelően elkészített, írásban benyújtott és sürgősséggel postázott:
• előterjesztéseket,
• önálló indítványokat,
• interpellációkat.
Előterjesztés: minden olyan írásba foglalt indítvány, amelyet a testület annak minősítve munkatervébe (üléstervébe) felvett, továbbá, amelyet a testület bizottsága, a tanácsnok, a polgármester vagy a jegyző előzetesen írásban tárgyalásra ajánlott. Ilyennek tekinthető különösen a rendeletalkotásra és/vagy a határozat/döntés/hozatalra irányuló javaslat, valamint a beszámoló és a tájékoztató.
Önálló indítvány: azok a képviselők általi előterjesztések, amelyek a napirendi javaslatban szerepeltetett témákkal nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselők a polgármesternél terjeszthetik elő a rendes ülést 3 nappal megelőzően. A polgármester az önálló indítvány napirendi felvételét (tárgyalását) ajánlhatja a képviselő-testületnek. A testület erről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az elutasításról szintén a testület határoz. Az önálló indítvány tartalmára az SZMSZ-ek megszorításokat is tartalmazhatnak. Csak azokat a (rendelet vagy határozati) döntést tartalmazó írásos előterjesztéseket sorolják e kategóriába, amelyek a jogszabályok által előírt tartalmi és formai követelményeknek is megfelelnek.
Interpelláció: előterjesztésének joga kizárólag a képviselőt illeti meg. Az SZMSZ-ek általában írásbeliséghez kötik az interpelláció előterjesztését. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, az interpellált személy nevét. Az előírások szerint az interpellációt a polgármesternél lehet benyújtani, az ülést megelőző legalább 3 nappal. Az SZMSZ-ek jelentős része a szóbeli interpelláció előterjesztését is lehetővé teszi.
Felvilágosítás-kérés: olyan jogintézmény, amely csak és kizárólag a helyi képviselőket illeti meg, a törvényben foglalt szabályok szerint. E jogintézményt az SZMSZ szabályai nem bővíthetik és nem is szűkíthetik.
„Nem önálló indítványok” összefoglaló elnevezés alatt tárgyalják az SZMSZ-ek az alábbiakat:
• Sürgősségi javaslattal élhet a képviselő, a bizottság elnöke, a tanácsnok, a polgármester és a jegyző, valamely előterjesztés vagy önálló indítvány soron kívüli, vagy az üléstervben (munkatervben) előirányzottnál korábban történő tárgyalása végett. Indoklással, írásban kell előterjeszteni az adott ülést megelőzően 3 napon belül a polgármesternél
• A módosító javaslat értelmében a rendeleti és határozati javaslathoz az előbb említett személyek, indokolással ellátott módosítást terjeszthetnek elő, akár az ülést megelőzően írásban, akár az ülésen szóban. Előterjesztésére csak az adott napirendi téma vitája során van lehetőség
• A bizottsági ajánlás értelmében az előterjesztésért felelős bizottság, a rendeleti és határozati javaslathoz, az elkésve beérkezett véleményeket és észrevételeket is értékelő, illetve a kisebbségi véleményt is tartalmazó ajánlást nyújthat be a képviselő-testületnek.
A tárgysorozat sorrendiségének meghatározása
Az SZMSZ-ek ezt a kérdést eltérően szabályozzák. Egyes helyeken a polgármester, máshol viszont az előterjesztő „erőssége” (bizottság, tanácsnok, stb) a mérvadó. Közös megoldás a döntést igénylő kérdések elsőbbsége.
A kialakított sorrend az alábbi lehet például:
• rendeletalkotásra vonatkozó javaslatok,
• határozathozatalra irányuló normatív javaslatok,
• egyéb, döntést igénylő kérdések,
• képviselői felvilágosítás-kérések,
• interpellációk,
• tájékoztatók,
• bejelentések stb.
A napirend meghatározásának eltérő szabályai az egyes ülések típusa szerint
• A rendes ülésre az általános szabályok a mérvadók.
• Az alakuló ülés tekintetében az általános szabályok bizonyos eltérésekkel a meghatározók.
• Rendkívüli ülés keretében általában csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítványt előterjesztették. Az indítvány napirendre tűzését szóban vagy írásban lehet indokolni; a testület egyszerű szótöbbséggel dönt
• A képviselő-testület az Ötv. értelmében, évente legalább egyszer közmeghallgatást köteles tartani. Közmeghallgatásra sor kerülhet eseti döntés alapján meghatározott, vagy előre meg nem határozott időben és témában is, illetve rendkívüli ülés keretében
Napirend előtti kérdések
A napirendre felvett, egyes témák tárgyalását megelőzően kerülhet sor a testület ülésén, az úgynevezett „napirend előtti feladatok” megvitatására.
Általában a napirend előtti feladatok keretében ad tájékoztatást a polgármester a település életében történt fontosabb és jelentősebb eseményekről, illetve az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
Itt ad számot a polgármester az egyes testületi döntések végrehajtásának állásáról, a hozott döntések eredményességéről, vagy tesz javaslatot az egyes határidők meghosszabbítására,illetőleg módosítására
A polgármester terjeszti elő a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról, az e körben tett intézkedések eredményességéről szóló jelentést.
A jegyző e körben ad tájékoztatást a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi szabályozásról.
Az egyes napirendek tárgyalása
A tanácskozás résztvevői
• Szavazati joggal vesznek részt az ülésen a képviselő-testület tagjai és a polgármester. Esetükben a szavazati jog a tanácskozás jogát is magában foglalja.
• Tanácskozási joggal vesz részt az ülésen a jegyző (főjegyző), a nemzeti vagy etnikai kisebbség olyan szószólója, aki nem tagja a képviselő-testületnek, továbbá az egyéb meghívottak. Meghívott lehet külső szakértő, szakmai érdek-képviseleti szerv vagy érdekszövetség képviselője, stb.
• Az érdeklődők az adott település választópolgárai, illetve a település lakossága, akik közül bárki megjelenhet a képviselő-testület nyilvános ülésén. Általában nincs felszólalási joguk.
A tanácskozás rendjének fenntartása
Az ülés és a tanácskozás rendjének biztosításáért, illetve fenntartásáért a polgármester ( ülésvezető) a felelős. Jogosítványai az SZMSZ részletezi. Döntéseivel szemben jogorvoslatnak általában nincs helye.
• A polgármester ( ülésvezető) rendfenntartással összefüggő tennivalóinak első csoportjába tartoznak azok az intézkedések, amelyeket a polgármester a hivatallal közösen tesz meg a tanácskozást megelőzően. Ezek főleg olyan intézkedések, amelyek megelőzik az esetleges rendzavarást, illetve elhárítják az azt előidéző okokat. Rendeltetésük az ülés zavartalanságának elősegítése és bizotsítása.
• A második csoportba tartozó tennivalókkal magán az ülésen találkozhatunk. Rendeltetésük az elkövetett rendbontás hatásának ellensúlyozása, a rendbontás szankcionálása.
• Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendbontás következik be, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést, illetve a tanácskozást félbeszakíthatja. Az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen semmilyen jogorvoslatnak nincs helye.
A tanácskozás (napirendek tárgyalásának) vezetése
Az ülésvezető e jogkörében különösen a következőket teheti:
• Engedélyt adhat napirend előtti felszólalásra. (Általában csak a képviselőkre vonatkozik)
(a napirendi pontokra vonatkozóan
• szóbeli kiegészítése van-e az előadónak,
• az előterjesztés rögzítése és az ülés időpontja között volt-e változás
• az ülés résztvevőinek van-e kérdése a napirenddel kapcsolatosan az előadóhoz
• Megadja a szót az előterjesztőnek.
• Engedélyezi a kérdések feltevését.
• Felkéri az előadót a hozzáintézett kérdések megválaszolására.
• Napirendi témánként megnyitja és vezeti a vitát.
A tárgyalt témát érintő kérdésekben bármelyik képviselő 2 perc erejéig bármikor szót kérhet az ülésvezetőtől.
A vita elhúzódása esetén az ülésvezető javaslatot tehet a hozzászólások vagy azok időtartamának korlátozására. Az ülésvezető, illetve bármelyik képviselő indítványozhatja a vita lezárását. Az ülésvezető megteheti azt is, hogy a vita korlátozása helyett annak lezárását javasolja. A javaslattal való azonosulásról a képviselő-testület vita nélkül határoz: -biztosítja az előterjesztőnek a viszontválasz jogát, -valamint összefoglalja és szavazásra teszi fel az elhangzott javaslatokat.
Az előadó a vita eredményét összefoglalja.
A szavazás elrendelése
A vita lezárását, a viszontválasz, valamint az összefoglaló elhangzását követően kerülhet sor a szavazás elrendelésére. Először a módosító indítványokról szavaznak a képviselők.
Az Ötv. értelmében a döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
A döntés érvényességéhez minősített többség szükséges. Az így kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
A képviselő-testület, az adott napirendi pont lezárásaként rendeletet alkot vagy határozatot hoz. A javaslat elfogadásához (általában) egyszerű szótöbbségre van szükség. Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat akkor érvényes, ha az elfogadásra előterjesztett javaslat megkapta az ülésen jelenlévő képviselők több, mint a felének egybehangzó „igen” szavazatát.
A minősített többséghez a megválasztott (összes) képviselők több mint felének szavazatára van szükség.
Az Ötv. 10. § (1) bekezdése értelmében minősített többség szükséges:
• a rendeletalkotáshoz;
• a képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá választás, kinevezés, megbízás esetén;
• önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás esetében;
• külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz;
• intézményalapításhoz;
• az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez;
• a képviselő (polgármester) döntéshozatalból való kizárásához;
• zárt ülés elrendeléséhez;
• a képviselő-testület feloszlatásának kimondásához.
Alapvető szabály: szavazni csak személyesen lehet. A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) általában nyílt szavazás során hozza. A nyílt szavazás egyik formáját képezi a név szerinti szavazás.
Szavazategyenlőség: nincs érvényes döntés. Ez esetben általában a követendő eljárás a szavazás megismételtetése. 1994-ig szavazategyenlőség esetében a polgármester szavazata döntött.
Szavazástól való tartózkodás: az Alkotmánybíróság határozata szerint alanyi joga egy képviselőnek sincs arra, hogy tartózkodjon a szavazástól. A tartózkodás nem szavazat, se igen, se nem.
A képviselő-testület titkos szavazást azokban az ügyekben rendelhet el, amelyekben zárt ülés tartása lehetséges, vagy kötelező. A titkos szavazásról a képviselő-testület mindig esetenként dönt.
Titkos szavazást rendelhet el a képviselő-testület:
• választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása tárgyában
• fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, illetőleg
• állásfoglalást igénylő személyi ügyek eldöntésekor, valamint
• önkormányzati hatósági,
• összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy eldöntésekor, továbbá
• vagyonáról való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor
A képviselő-testület az alpolgármester(ek) megválasztásáról a polgármesteri javaslatot követően titkos szavazással dönt. A titkos szavazás eljárási rendjét az SZMSZ rögzíti.
A képviselő-testület határozata
A képviselő-testület döntésének leggyakoribb megjelenési formája a határozat.
Két nagy csoportot különböztetünk meg:
1. Önkormányzati hatósági ügyekben született testületi határozatok Jogorvoslati fórumként jár el a testület a részönkormányzat testülete, a polgármester vagy a bizottság által első fokon hozott döntésével szemben benyújtott fellebbezés elbírálásakor. Aszerint, hogy a képviselő-testület első –vagy másodfokon eljárva hozott döntéséről van –e szó, ezek a határozatok is kétfélék lehetnek. Első fokon a testület akkor jár el, ha hatáskörét nem ruházta át szerveire, hanem azt maga gyakorolta. Első fokú szervként jár el a képviselő-testület azoknak a határozatoknak az esetében is, amelyek akkor születnek, amikor a képviselő-testület az önkormányzati hatósági jogkörben az eljárást és a döntést saját magának tartja fenn.
2. Önkormányzati ügyekben hozott testületi határozatok A határozatok másik csoportjába a képviselő-testület azon önkormányzati határozatai sorolhatók, amelyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásával, valamint a helyi típusú hatalom gyakorlásával kapcsolatosak, illetőleg az előbbiekkel összefüggő személyi, tárgyi, anyagi feltételek biztosításáról szólnak és nem igényelnek rendeleti formát.
A határozatok másféleképpen is csoportosíthatók:
• Jogi hatásuk szerint hatósági egyedi, normatív, egyedi (konkrét), ügyrendi.
• Irányultságuk szerint: kifelé, befelé irányulók.
• Az érintettek száma szerint: egyedi, normatív.
• Tartalmuk szerint: ügydöntő (= érdemi), ügyrendi (=formai).
• Elnevezésük szerint: felterjesztés, kezdeményezés, állásfoglalás, véleménynyilvánítás, javaslat, észrevétel, kifogás, célkitűzés, koncepció, program, terv, megállapodás stb.
A határozattal szemben támasztott tartalmi követelmények:
• Rövid és egyértelmű legyen
• Az egyes önálló rendelkezések egymástól jól elkülöníthetőek legyenek
• Ne keveredjenek a határozatban a perspektivikus feladatok és a konkrét intézkedések
• Az egyes szerveknek szóló részek külön határozati pontba kerüljenek
• Kerülje a jogszabályi rendelkezések átvételét és megismétlését
• Legyen kellően tagolt és áttekinthető
• Tartalmát az előterjesztés és a jegyzőkönyv nélkül is lehessen érteni, értelmezni
• Mindig tartalmaznia kell a végrehajtásért felelő szerv vagy személy megjelölését
A képviselő-testületi döntés megjelenésének más formái
Vannak esetek, amikor a jogalkotó a képviselő-testület döntését meghatározott formához köti.
Például: ilyennek kell tekinteni a képviselő-testület önkormányzati rendelet alkotására kapott törvényi felhatalmazását, vagy az Ötv. 52.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, amelynek értelmében „Az előkészítő bizottság javaslatára a képviselő-testület határozatában foglalja az új község alakításának a kezdeményezését”.
21. A képviselő-testület ülése, az ülés vezetés szabályai
- Találatok: 11971