13. A kislistás választási rendszer alapvető szabályai (ajánlás, jelölés, szavazás, az eredmény megállapítása)

Charta: 3. Cikk:
A helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy – jogszabályi keretek között – a közügyek lényeg részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.
E jogot olyan tanácsok vagy testületek gyakorolják, amelyeknek tagjait egyenlő, közvetlen és általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják, és amelyek nekik felelős végrehajtó szervekkel is rendelkezhetnek. E rendelkezés semmilyen módon nem érinti az állampolgári gyűléseknek, a népszavazásnak vagy a közvetlen állampolgári részvétel egyéb formájának igénybe vételét ott, ahol azt jogszabály megengedi.
A kislistás választás
A 10 000 lakosnál kisebb településeket nem szabdalják választókerületekre, hanem a település egésze alkot egy választókerületet, a képviselőket listán választják meg. Ez még az a nagyságrend – de az e kategóriába tartozó települések többsége jóval kisebb lélekszámú –, ahol az emberek jól ismerik egymást, könnyen ki tudják választani egy listáról azt a néhány embert, akit képviselőjüknek akarnak. Tehát a kislistás választás – az elnevezés megtévesztő lehet – lényegében személyekre, nem pedig listára történő szavazást jelent. Nem versenyeznek különböző listák egymással, hanem valamennyi jelölt nevét (függetlenül attól, hogy állampolgárok vagy szervezetek jelölték) ábécérendben egy listára veszik fel, amelyről a választópolgár annyi jelöltet választ, ahány képviselő a törvény értelmében az adott településen lehet.
A képviselők száma a lakosság számának függvényében változik. A törvény hat kategóriát alakított ki:
1. 100 lakosig 3 képviselőt,
2. 600 lakosig 5 képviselőt,
3. 1300 lakosig 7 képviselőt,
4. 3000 lakosig 9 képviselőt,
5. 5000 lakosig 11 képviselőt,
6. 10 000 lakosig 13 képviselőt választhatnak.
A szavazólap tartalmazza a megválasztható képviselők számát abc-sorrendben. A jelöltek neve után feltüntetik annak a pártnak vagy társadalmi szervezetnek a nevét (vagy rövidítését), amely a jelöltet állította, illetve jelzik a független jelölés tényét. A választópolgár a szavazólapon legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a képviselő-testületnek lehet. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen több jelölt neve melletti körben helyezték el az egymást metsző két vonalat [ (+) vagy (x) ], mint ahány képviselő megválasztható.
Képviselők azok lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták, a törvényben meghatározott mandátumszámhoz viszonyítva. Tehát ahol öt képviselőt lehet választani, ott az az öt jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy milyen sorrendben szerepelt a listán. Ha két jelölt azonos szavazatszámot ért el, a sorrendet sorsolás dönti el, ez alapján jutnak mandátumhoz. A törvényben nincs előírás arra nézve, hogy hány százalékot kell elérnie a jelöltnek, így relatív többséggel is megválaszthatók a képviselők. Nem tartható meg a választás, ha kevesebb jelölt indul, mint amennyi a településen megválasztható képviselők száma. Ilyenkor időközi választást kell kitűzni, csakúgy, mint a be nem töltött képviselői helyekre. Ha a kislistán szereplő jelöltet egyidejűleg polgármesternek is megválasztották, akkor a kislistáról törlik, és helyébe a legtöbb szavazatot elért jelölt lép.
1. A választójog
Hazánkban a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Ennek megfelelően minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható.
Az aktív választó vjog (választás) megilleti a Magyarországra bevándorolt – a magyar jog szerint nagykorú – nem magyar állampolgárt is.
Passzív választó vjoggal (választhatóság) csak a magyar állampolgárok rendelkeznek. Tehát önkormányzati testület tagjául, továbbá polgármesternek nem választható az, aki nem magyar állampolgár.
A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján – törvényben foglalt kivétellel – lakóhelyén gyakorolja.
2. A választó jogosultság nyilvántartása
A helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően – szavazókörönként – összeállítja a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét, melybe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a szavazókörben van. A névjegyzéket a szavazás napja előtt 60 nappal – 8 napra – közszemlére kell tenni, melynek idejét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani. A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról 3 napon belül dönt. A kifogás elutasítását a választópolgár annak közlésétől számított 3 napon belül kifogással megtámadhatja az illetékes helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál. A bíróság egyesbíróként jár el. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője: az illetékes jegyző.
A területi választási iroda vezetője: a főjegyző.
A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be.
3. A választókerületek kialakítása, szavazókörök A választókerületet úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítően azonos legyen.
Az egyéni választókerületek sorszámát és területét a helyi választási iroda vezetője a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján állapítja meg. E döntés ellen – a döntést követő 3 napon belül – a területi választási iroda vezetőjéhez lehet kifogással fordulni, ha a településen belül az egyéni választókerületeket úgy alakították ki, hogy az egyes választókerületek lakosságának a száma aránytalan. A kifogásról a területi választási iroda vezetője – a megyei főjegyző – 3 napon belül dönt. Döntésével szemben további jogorvoslatnak helye nincs.
Egy szavazókörre mintegy 600, legfeljebb 1 200 választópolgár kell, hogy jusson, és minden településen kell, hogy legyen legalább 1 szavazókör.
A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen ki kell jelölni azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezésé hajlt tartalmazza (éktalanok).
A kislistás választási rendszerben a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település egy választókerületet alkot, ahol a képviselők száma a lakossági lélekszámra figyelemmel 3 – 13 fő lehet.
A vegyes választási rendszerben – a 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben – a lakosságszámra tekintettel határozzák meg az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok számát:
•    egyéni választókerületek száma 10 – 16 között,
•    a listás mandátumok száma 7 – 11 között alakulhat azzal kiegészítve, hogy 70 000 lakos feletti település és minden további 15 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
Budapesten a főváros egy választókerületet alkot
4. A jelölt ajánlása
Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt a választópolgárok az értesítéssel együtt kapják meg. Az ajánlás vissza nem vonható. Jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 23 napig az a választópolgár ajánlhat, akinek a lakóhelye a választókerületben van.
A jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 23. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál. A jelölt bejelentéséről a választási iroda, míg a nyilvántartásba vételről a választási bizottság igazolást ad ki. A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt az előírt nyilatkozatokat nem tette meg.
A jelölésnek az ajánló személyére vonatkozó adatai nem nyilvánosak. Az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos. Az ajánlószelvényeket az illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti. A jelöltnek is meg kell semmisítenie a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidő lejártát követő 3 napon belül. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet 3 napon belül át kell adni a választási bizottságnak.
Kislistás, illetve egyéni választókerületi képviselő jelölt az lesz, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerületben lévő települések választópolgárai legalább 0,3%-ának ajánlását összegyűjtötte. A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított.
Budapesten a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztásánál listát az a jelölő szervezet indíthat, amely legalább 6 fővárosi kerületben kompenzációs listát állított.
5. A szavazás
Szavazni kizárólag személyesen és csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Szavazni a szavazás napján 6:00 órától 19:00 óráig lehet, de a helyi körülmények indokoltsága esetén a választási bizottság által elrendelhető, hogy a szavazás reggel 5:00 órakor kezdődjön. A szavazásra a köztársasági elnök által kitűzött napon kerülhet sor.
A települési kislistás, az egyéni választókerületi, a helyi kisebbségi önkormányzati és a (fő)polgármesteri választás szavazólapja abc sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét.
A fővárosi és a megyei listás szavazólap a választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölő szervezetek nevét.
A szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazó helyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, illetve akit a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe felvesz.
A szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát, és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben.
Amennyiben a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, melyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választópolgár a szavazólap átvételét aláírásával igazolja.
A szavazólap kitöltéséhez szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére, melynek használatára azonban a szavazó nem kötelezhető.
6. Eredmény megállapítása
Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, illetve listára a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körben tollal írt, két egymást metsző vonallal lehet.
Érvénytelen az a szavazólap, amely:
•    nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
•    a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.
Érvénytelen az a szavazat, amelyet:
•    nem hivatalos szavazólapon adtak le,
•    a szavazatot kiesett jelöltre adták le.
A szavazólapra bármit lehet írni pluszban, a szavazat érvényes.
A szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után felbontja az urnát és az előírt sorrendben összeszámlálja a leadott szavazatokat, melyről jegyzőkönyvet készít és azt továbbítja a helyi választási irodához. A jegyzőkönyvek alapján a helyi, illetve a területi választási bizottság összesíti a szavazatokat és megállapítja a választás eredményét.
Figyelem! Nem része a tételnek, de tudni kell!
Az időközi választás
Időközi választást kell tartani, ha:
•    az egyéni választókerület képviselőjének, illetve a polgármester megbízatása megszűnik;
•    10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen kevesebb jelölt indult, mint amennyi képviselő megválasztható lett volna;
•    ha a listás választáson a Vt-ben meghatározottnál kevesebb számú képviselőt választanak meg, mint amennyi a betölthető képviselői helyek száma;
•    ha az egyéni választókerületben a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, illetve a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő számú szavazattal érte el;
•    ha a kislistán megválasztott képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken;
•    ha az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatták, avagy maga mondta ki feloszlását.
Az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki. Időközi választást az önkormányzati általános választást megelőző, valamint az azt követő 6 hónapon belüli időpontra nem lehet kitűzni. Az időközi választásra egyébként az általános választás szabályait kell alkalmazni.
Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet a megüresedéstől számított 30 napon belül jelentheti be az új jelöltet az illetékes választási bizottsághoz. Ha a jelölő szervezet a fenti határidőig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép.
Amennyiben a kislistán, illetve a listán nincs több jelölt, akkor nem kell időközi választást kiírni, a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad.
Az időközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni.