Célja

A fizetésképtelen gazdálkodó szervek újjászervezése, "meggyógyítása".
Ezért a csődeljárás lényege, olyan egyezség létrehozásának megkísérlése a hitelezők bevonásával és hozzájárulásával, amely várhatóan helyreállítja az adós fizetőképtelenségét.

Jellemzői

  • a csőd bejelentése az adós elhatározásán múlik, erre két évente egyszer van lehetősége
  • az adós általában azért jelent csődöt, hogy megelőzze a hitelezők által kezdeményezett felszámolási eljárás lefolytatását (csődeljárás alatt nem lehet felszámolási eljárást folytatni)
  • az adós a csődeljárás bejentésétől 15 napon belül köteles a hitelezőket tárgyalásra hívni, ahol kéri a 90 napos fizetési haladékot
  • a fizetési haladékot akkor kell megadottnak tekinteni, ha a lejárt kitelezői követlések jogosultjainak több, mint a fele a le nem járt hitelezői követelések jogosuljainak a több mint 1/4-e egyetért feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek a követelése eléri a mérlegben szereplő összes hitelezői követelések 1/3-át
  • a tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben többek közt meghatározzák azt az összeget, amelyet az adós kötelezettségként vállal
  • a tárgyalás eredményéről az adós 3 napon belül köteles értesíteni a bíróságot
  • a bíróság vagy megszünteti a csődeljárást, mert az adós nem kapta meg a fizetési haladékot vagy ha megkapta vagyonfelügyelőt rendel ki és közzéteszi a fizetési haladékot tartalmazó végzést a cégközlönyben
  • a vagyonfelügyelő:
    • az a személy, akit a bíróság kirendel csődeljárás idejére és aki korlátozza a gazdálkodó szervezet vezetőinek vagyonnal való rendelkezését
    • ellenőrzi a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, erről tájékoztatja a hitelezőket és a bíróságot
    • megtámadhatja a csőd bejelentését megelőzően egy éven belül valamint a bejelentést követően megkötött szerződést vagy más jognyilatkozatot, amennyiben annak a tárgya a vagyonból való ingyenes elidegenítését a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy 3. személy javára feltűnően nagy értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet
    • felhívhatja a gazdálkodó szervezetet valamely követelése érvényesítésére
    • a bíróságtól a vagyon védelmében biztosítási intézkedések elrendelését kérheti
    • jóváhagyja az adós vagyoni jellegű kötelezettségek vállalásait, ha azok a hitelezők által meghatározott összeget meghaladják
    • csak olyan kötelezettségvállalást hagyhat jóvá, amelyek az adós célszerű működéséhez szükségesek
  • a törvény előírja, hogy az adósnak is meg kell tennie mindent a fizetőképesség helyreállításáért, ebből a célból programot és egyezségi javaslatot kell kidolgozzon
  • a program és a javaslat megismertetése céljából az adós köteles a hitelezőket egyezségi tárgyalásra hívni
  • az egyezségnek tartalmaznia kell:
    • a hitelezők által elfogadott programot
    • a végrehajtás és az ellenőrzés módját
    • a teljesítési határidők esetleges módosítását
    • a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását
    • mindazt amit az adós és a hitelezők az egyezségbe belefoglalnak, mert azt a fizetőképesség helyreállítása érdekében szükségesnek tartják
  • az egyezséget a vagyonfelügyelőnek jóvá kell hagynia és a bíróságnak is be kell jelentenie
  • amennyiben az egyezség megfelel a csődtörvénynek a bíróság a csődeljárást befejezettnek nyilvánítja következmények nélkül