A feladat- és hatáskör telepítés szabályozását a törvényalkotók szorosan hozzákapcsolják a helyi közügyek intézéséhez.
Az Ötv. értelmében a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.
A helyi közügyek kapcsolódnak:
•    Helyi közszolgáltatáshoz (egészséges ivóvíz biztosítása, köztemető fenntartása, közvilágítás, stb)
(az egyes ágazati jogszabályok szabályozzák)
•    A közhatalom önkormányzati tipusú helyi gyakorlásához (népszavazás, népi kezdeményezés)
•    Személyi és tárgyi feltételek megteremtéséhez (költségvetési törvény lebontása szerint az önkormányzati költségvetés alapján)
A helyi közügy fogalma:
•    a lakosság részére nyújtott közszolgáltatásokhoz,
•    a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásához,
•    továbbá az ezekhez szükséges feltételek biztosításához kapcsolódnak.
A helyi közügy önálló intézésének minden esetben előfeltétele a feladat- és hatáskör megléte.
Tágabb értelemben a törvény indokolása a helyi közügyekhez sorolja a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkát is.
A helyi közügyek határainak kijelölése igen nehéz feladat, mivel a felsorolás nem megoldható, így az Ötv. azt határozza meg, hogy a helyi közügyekben való önálló eljárás hogyan korlátozható.
A helyi közügy önálló intézésének minden esetben előfeltétele ( korlátja ) a feladat- és hatáskör megléte, mert e nélkül nincs döntési kompetencia.
Fontos, és garanciális jelentőségű szabály, hogy a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
A feladatkijelölés és a hatáskör telepítés szabályai:
Az önkormányzatok részére a feladatkijelölés és a hatáskör-telepítés különböző formában valósulhat meg, a megoldásokat az határozza meg, hogy az önkormányzat vagy szervei részt vesznek-e állami feladatok ellátásában. Ebben az esetben hatáskör két részből áll: saját és átruházott hatáskörből.
A hatályos szabályozás viszont következetesen érvényesíti azt az elvet, hogy a helyi önkormányzatok csak önkormányzati ügyekben igazgatnak és szabályoznak. Ugyanakkor az önkormányzat szerveinek egy része, és a jegyző államigazgatási feladatokat is ellát, illetve államigazgatási hatáskörrel van felruházva.
A helyi önkormányzás joga a választópolgárok közösségét illeti meg. A hatalom gyakorlása közvetlenül( helyi népszavazás ) és közvetett formában ( képviselőik útján ) valósul meg. A nyilvánosság ereje az önkormányzatiság egyik éltető eleme.
A feladatok és hatáskörök címzettje: a képviselő-testület.
A képviselő-testület a feladatok elvégzéséről háromféle módon gondoskodhat: leggyakrabban   szervei (polgármester, részönkormányzat testülete, bizottsága, társulások testülete, polgármesteri hivatal????), továbbá a jegyző bevonásával, a feladatok egy részét a képviselő-testület által alapított intézmények teljesítik, lehetőség van más szervek illetve magánszemélyek bekapcsolására.
Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.
Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.
Elvileg adott a lehetőség a népszavazás alkalmazására.
Az önálló, befolyásoktól mentes hatáskörgyakorlás az önkormányzatiság egyik elengedhetetlen kritériuma. Az önkormányzat jogainak védelme érdekében az Alkotmánybírósághoz fordulhat, illetve hatáskörének jogszerű gyakorlása bírói védelemben részesül.
A helyi önkormányzat – törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntéseit az Alkotmánybíróság és bíróság, kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
A hatáskör önálló gyakorlásából következik a hatáskörelvonás tilalma. A hatáskörelvonás alkotmányellenes. A helyi önkormányzathoz telepített hatáskör csak törvénnyel vonható el és az önkormányzati alapjogok megsértése nélkül.
A kötelezően ellátandó és a szabadon vállalható feladat- és hatáskörök
Feladat- és hatáskörök az Ötv. Szerint:
A községnek, városnak, fővárosnak és kerületeinek (= települési önkormányzat), a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek, a hatáskör mindig feladatokra épül.
A helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő feladat- és hatásköröket vállalhatnak.
Törvény a nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak – más helyi önkormányzatokhoz képest – több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata – amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud – működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.
A helyi önkormányzat önként vállalt, illetve kötelezően előírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles körét fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe.
A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek.
Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is. Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.
Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
A települési önkormányzat kötelező feladatairól
A kötelezés a közszolgáltatásokról és a közhatalmi helyi feladatok ellátásáról való gondoskodást foglalhatja magában.
A települési önkormányzat köteles gondoskodni:
•    az egészséges ivóvízellátásról,
•    az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
•    az egészségügyi és szociális alapellátásról,
•    a közvilágításról,
•    a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,
•    a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.
Minden település egészséges ivóvízzel való ellátásáról már 1994-ig gondoskodni kellett, de nem tekinthető csak önkormányzati feladatnak, legalább annyira állami is.
Szintén kissé ellentmondásos a kisebbségi jogok érvényesülésének szabályozása, mert annak teljes körű biztosítását nem célszerű az egyes települési önkormányzatokra hárítani.
A kötelezően ellátandó feladatok és hatáskörök nem tekinthetők megváltoztathatatlannak, például az egészségügyi reformok és a közoktatási szférában történő változások nagyban befolyásolhatják a magánszféra megjelenését.
A kötelező feladatok és a hozzájuk kapcsolódó hatáskörök címzettjei nem mindig ugyanazok a szervek. Szakmai, gazdaságossági okból sok esetben a hatáskörök egy részét más szervhez, illetve szakmai önkormányzathoz telepítik.( a centrális alárendeltségű szervek is hatáskörhöz jutnak )
A települési önkormányzat szabadon vállalható feladatairól
Az önkormányzatiság előnyeinek kamatoztatására különösen sikeres és eredményes lehet a szabadon vállalható feladatok ellátása. A törvény így lehetőséget biztosít a települési önkormányzatok megerősödéséhez.
Alapszabály:
1.    az vállalható, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe
2.    az önként vállalt helyi közügy ellátása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok és hatáskörök ellátását
Szabadon vállalható feladatok különösen (nem taxatíve felsorolás, csak körvonalazás):   
településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás,
•    vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,
•    csatornázás,
•    helyi közutak és közterületek fenntartása,
•    helyi tömegközlekedés,
•    a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,
•    gondoskodás a helyi tűzvédelemről,
•    gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól,
•    közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában,
•    a közösségi tér biztosítása,
•    közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása stb.
Az önként vállalt ügyekben a képviselő-testületnek a választók akaratát is figyelembe kell venni.
A települési önkormányzatok kétféle módon vállalhatnak feladatot: Olyan új feladatok ellátására vállalkozhatnak, amelyek eddig nem tartoztak egyetlen szerv feladatai közé sem.
Átvehetnek feladatot más helyi önkormányzatoktól.
Az átadásnak, illetve átvállalásnak két feltétele van: ha a megelőző négy év átlagában az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők többsége a településen lakóhellyel rendelkező lakosok közül került ki; ha a települési önkormányzat legalább három éven keresztül gondoskodik a körzeti közszolgáltatást biztosító intézmény fenntartásáról, fejlesztéséről, irányításáról.
Az átadást – átvételt kötelező megállapodásba foglalni.
A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat, kinevezi a vezetőket. Ez a lehetőség a kötelező és szabadon vállalt feladatok esetében egyaránt fennáll.
A feladatok vállalását két körülmény döntően befolyásolja: a lakosság igénye,
•    az anyagi lehetőségek.
A megyei jogú város és önkormányzatának státusza
A megyei jogú város önkormányzata települési önkormányzat! Feladat- és hatáskörei két részből tevődnek össze: ellátja mindazokat a feladatokat, és gyakorolja azon hatásköröket, amelyek a települési önkormányzatokat megilletik; saját hatáskörként ellátja a megyei önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket is.
A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és koordinálására egyeztető bizottságot hoz létre.
A megyei jogú városi önkormányzat kerületeket alakíthat, kerületi hivatalokat hozhat létre, s a kerületek részönkormányzatként működhetnek.