07. A helyi önkormányzatok országos rendszere, típusai; az önkormányzati testület elnevezése, szervei, szervtípusai

A helyi önkormányzatok országos rendszere:
Önkormányzatok
Helyi
Települési                        Területi
Község                        Város                Megye
Község  Nagyközség  Körjegyzőség    Város  Megyei jogú város  Főváros
A Magyar Köztársaság állami szervrendszere:
1.    Képviseleti szervek,
2.    Végrehajtó szervek,
3.    Bírói vagy igazságszolgáltatási szervek.
Területi tagozódásuk:
1.    Országos szervek,
2.    helyi szervek (felső, alsó)
Az önkormányzatok típusai:
-    a helyi hatalomgyakorlás szervei
-    bizonyos tevékenységet végző (tb)
-    szakmai önkormányzatok (kamarák)
-    kisebbségi önkormányzatok
Az önkormányzat:
•    jogalkotó szerv (rendelet),
•    hatalmat gyakorol,
•    Tagjai választott képviselők. Helyi képviseleti szerv.
•    Jogalkalmazó szervek is, de nem igazságszolgáltató szervek!
•    Normatív vagy egyedi döntést hozhatnak.
•    Tevékenységük lényege a törvényekben foglaltak végrehajtása. Törvény felhatalmazása alapján rendelkezés a helyi társadalmi viszonyok szabályozására, ha nincs törvény erre, és a szabályozás szükséges.
•    Tevékenységük jellege a végrehajtó hatalmi ághoz köti, de oldalirányban kell elhelyezni, mert nem illeszkedik a hierarchiába. ( Autonómiával rendelkezik).
Az országos szervek: hatóköre az ország egész területére terjed ki.  Az Alkotmány egyrészt megnevezi, hogy a Magyar Köztársaságban milyen szervek léteznek és a helyi szervezetek esetében milyen területi egységekre tagozódik az ország területe.
Az Alkotmány IX. Fejezete szól a területi tagozódásról. Eszerint: A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A főváros kerületekre tagozódik. A területi tagozódás megváltoztatásához Alkotmányt kell módosítani. A városokban kerületek alakíthatók.
Két szintű a tagozódás: országos szint és helyi szint.
A helyi szint: megye, város, község. A település: a legalsóbb területi egység. A magyar településtípusok: község, váro, melyek  között nincs hierarchikus viszony.
A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.
Minden települési egységben és minden területi egységben önkormányzat működik.
Települési szintű egységek: a község, a város és a főváros, melyek szükségszerűen lefedik az ország teljes területét. A fővárosi és városi kerületek létrehozatala lehetőség, az adott település feltételrendszerének függvénye, a megyék területi egységek, amelyek települési egységekből állnak.
A települési önkormányzatoknak egymástól eltérő feladat-, és hatásköre lehet,  míg a megyéknek szükségszerűen attól eltérő a faladat-, és hatásköre.
Az önkormányzati rendszer alapelemei a települési önkormányzatok:
Az egyes önálló helyi önkormányzatok alapjogaikat tekintve egymással egyenlőek, nagyságrendjük, eltérő címük többletfeladat ellátását jelenti. Az önkormányzatok egymással alá-, fölérendeltségi vagy irányítási viszonyban nem állhatnak. A települési önkormányzatok egymással szabadon társulhatnak. Községek és városok egymással meghatározott feltételek alapján egyesülhetnek, ilyenkor az egyesült községek önállósága megszűnik és az újonnan létrejött önkormányzatra száll.
-    az ezer lakosnál kisebb községek főszabályként igazgatási feladataik ellátása érdekében körjegyzőséget alkotnak, ez azonban nem érinti az önkormányzati önállóságukat és önálló létüket
-    új község alakulásánál (kiválásánál) azt kell vizsgálni, hogy képes e ellátni az önkormányzati kötelező hatáskörök egy minimumát
-    a városi rangot kezdeményező önkormányzatnak azt kell alátámasztania, hogy fejlettsége, térségbeli szerepe e cím használatát indokolja-e. A Köztársasági Elnök  a belügyminiszter javaslatára ezek alapján dönt
-    megyei jogú város esetében a számszerűségi előírás: övenezer lakos. A települési önkormányzat feladat-, és hatáskörein túlmenően területén ellátja a megyei önkormányzati feladatokat is. A közgyűlés kerületeket alakíthat, kerületi hivatalokat hozhat létre. A hivatal vezetője az elöljáró, aki a polgármester által ráruházott feladatkörben jár el. a kerületben megválasztott képviselőkből áll a képviselő testület. A kerületi képviselő testület önálló jogi személy
-    a főváros és kerületei speciális helyzetű települési önkormányzatok
-    a megyei önkormányzat: olyan feladatokat ellátó önkormányzat, mely feladtatok ellátására a települési önkormányzatok nem kötelezhetőek (körzeti jellegű közszolgáltatások). A megye által ellátott ilyen feladatokat a települési önkormányzatok átvehetik, ha azt maguk is el tudják látni.
Az önkormányzat szervei:
A helyi önkormányzati jogok a település választópolgárainak közösségét illetik meg, melyeket az önkormányzati testület útján vagy helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak, az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és szervei látják el.
A képviselő testület: az önkormányzati tevékenység meghatározó szerve, vezető-irányító és ügydöntő testület, a demokratikus közhatalom-gyakorlás megvalósítója. Döntéseit testületi ülésen hozza, hatáskörét azonban külön jogszabályok szerint átruházhatja bizonyos szerveire, a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
Szervei:
1.    Bizottságok: közreműködnek az önkormányzati feladatok megvalósításában. Különösen jelentős szerepük a döntés előkészítésben, a döntések végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében. Az átruházott hatáskörökben döntéshozatali joggal is rendelkeznek. Jogállásuk fontos eleme, hogy kizárólag a képviselőtestülettel állnak szervezeti-irányítási függőségben, más szervekkel mellérendeltségi viszonyban vannak. Tagjaik nagyrészt a képviselő testület tagjai, de lehetnek tagjai nem képviselők is. A kétezernél több lakosú településeken kötelezően létre kell hozni pénzügyi bizottságot. Ennek tagjai csak képviselők lehetnek. Ha kisebbségi jelöltként a képviselő testületbe került tag kéri, szintén kötelező megalakítani a kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot. Ideiglenes bizottság létrehozatala akkor célszerű, ha az adott feladat ellátására állandó bizottság nincs, illetve ha a feladat eseti jellegű.
2.    Tisztségviselők: polgármester (főpolgármester), alpolgármester (főpolgármester-helyettes), a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke és a jegyző (főjegyző).
3.    Polgármesteri hivatal (a megyei közgyűlés hivatala): a képviselő testület hozza létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntés-előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására
4.    településrészi önkormányzat testülete