Mint társadalmi rend az állam valamely társadalomnak a rendezett állapota, meghatározó tulajdonságainak az összessége, a társadalom viszonyainak és társadalmi kapcsolatoknak normativitással és irányítással összehangolt szabályos rendje. Az állam tényleges működése folytán valóságos. Az állam absztrakció: a gondolkodásban tehát eszme, amelynek fogalmi meghatározottsága empirikus értelemben közmegegyezés dolga.
Fogalmának meghatározásának ugyanis nem általában, hanem mindig valamilyen vonatkozásban van értelme. Axel Hagerström szerint az állam önmagában eszmei egység, amely feltevés szerint hatalmat
gyakorol: a társadalmon belül az igazságos kényszerítés.
A közös kultúra és civilizáció, a közös társadalmi értékek, a mindezek alapján közös normarendszer és a közös irányítás mag az államá szerveződött társadalom. Ehez képest a közvetlenül az irányítás ténylegességéből eredően az állam bizonyos központosságot jelent a társadalombn. Ebben az értelemben az állam a társadalom központos szervezettsége. Megléte bizonyos szempontból centralizáció kérdése. Az állam reálitása a társadalom szervezettségében, az egyénekben, az állampolgárokban van, tényleges tevékenységükben. Nincs állam állampolgárok nélkül. A központosság, az elrendezettség azonban nem magától jön létre.
Az államiság központos szervezettség é törvényesség.