A jogszabály normatív kijelentés.Minden kijelentés nyelvi formában található meg. A jogszabályok nyelvileg és logikailag értelmezhetőek. Ezen túl a normatív kijelentések normatív értelmezést igényelnek.
A szerkezet elsősorban valamily normatív kijelentésnek a felépítését jelenti: fogalmak műveleti jelek viszonyát, amelyek összekapcsolásának szabályossága van. Szerkezet hiányában a jelentés értelmetlen, nincs jelentéstartalma. A jogszabály szerkezete más szóval a jogi norma strukturája.
A jogszabály szerkezete nyelvi, logikai és jogi normatív szabályosság.
Nyelvi értelemben fontos, hogy a normatív kijelentés mindig rendelkezés, előírás. Egy felszólító módba tett mondat nem feltétlenül jogszabály. A jogszabályok jelentős része nyelvtanilag nem is felszólító mondat.
A szókészletnek meg van azon része, amelyet a jogszabályokban használnak, esetleg csakis jogszabályokban. Bizonyos szavaknak nincs értelmük, ha eltűnik jogi jelentésük. ( pl:alperes, szabadalom, joghatóság )
A normatív állítmány mindig rendelkezés, akkor is ha nyelvtanilag nem az.
A kijelentés nyelvi és normatív értelme eltér abban is, hogy a magyar nyelvű jogszabályokban általában egyes számot használnak akkor is ha azok többes számot jelentenek.
A logika nem a fogalmaknak az általános magyarázatáról, hanem a gondolatilag összekapcsolható fogalmak közötti összefüggés szabályosságairól szól. A logikai ítélés alany és állítmány összekapcsolásának helyességéről szól. Az alany fogalom, az állítmány az alanynak tulajdonsága, amelyet az állítmány tételezetten fejez ki.
A normatív ítélés nem ugyanez. A jogi norma nem logikai következtetés, hanem rendelkezés. A rendelkezés értelme az, hogy amire kiterjed, amire vonatkozik azt feltétlenül el kell fogadni. A jogi normában az állítmány kijelölése abszolút é ehhez képest lehetnek az állítmánynak alanyai.
Minden kodifikált jogszabálynak van jogi érvényességi értéke. Ennek az a lényege, hogy egy olyan jogszabályt nem lehet érvényesnek mondani, amelynek tartalma magasabb szintű jogszabállyal, illetőleg különösen az Alkotmánnyal ellentétes. A jogszabályok egymáshoz való viszonya felépítés kérdése, strukturális viszony. Egy bizonyos jogszabálynak a hatályos jog strukturájába kell illeszkednie.
A JOGREND  ez a struktúra. Normatív alapon megítélhető, hogy egy jogszabály, hogyan viszonyul más érvényes jogszabályokhoz.
A jogszabály szerkezete dogmatikai értelemben:
Egy bizonyos magatartástípust rendező szabály szerkezete hagyomásnyos értelemben a következő három elemi részből áll:
a.) feltételezés ( hypotézis )
b.) rendelkezés ( dispositió )
c.) jogkövetkezmény ( sanctio )
Tegyük fel, hogy a szabály a következő: ha valaki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles a kárt mgtéríteni.
A szabály hipotézise: ha valaki másnak jogellenesen kárt okoz. - a szabály szerint nem ezt kellene tennie, azonban amit nem kellene tenni, még lehetséges.
Amit szabályosan kellene tenni azt a diszpozició írja elő, mely a szabálynak megfelelő magatartás. Arról szól, hogy bizonyos esetben mit kell vagy mit lehet tenni.  A vizsgálat példamondatban nincs diszpozíció, arra a hipotézisből és szankcióból lehet következtetni. Belőlük a diszpozició visszafejthető.A hipotézis és a szankció implicit ( rejtett, burkolt ) formában magába foglalja a diszpoziciót. Mert ha másnak jogellenesen való károkozást a szabály szankcionálja, akkor szabály az, hogy nem szabad másnak jogellenesen kárt okozni.
A hipotézis a szabálytól való eltérést tipizálja, a diszpozició a szabályos magatartás leírása, a szankció pedig mint jogkövetkezmény önmagában is jelöli azt, hogy nem szabályos magatartásról van szó. Vagyis ha a hipotézis megjelölt esetben bekövetkezik, szanciónak van helye.
A példa szanciómondata:  köteles a kárt megtéríteni.
A hagyományos értelmezés szerint a teljes szerkezetű jogi szabályban mindhárom szerkezeti elem megvan. Ha valamelyik szerkezeti elem hiányzik, a szabály inkomlett. Ha a szabályból a szankció hiányzik, az ilyen szabály jogi eszközökkel nem kényszeríthető ki.
A jelenlegi hatályos jogszabályok jelentős része nem alkalmas e három szerkezeti elem közvetlen szemléltetésére.
A jogszabály szerkezete technikai értelemben:
1.)Valamely magatartás típus szabályozása nem mindig oldható meg egy vagy néhány mondatba foglalt előírással.  A technikailag megfelelő szabályozás tehát több rendlekezés megtételét előfeltételezi. Ezeknek közlése kötött vagy tetszőleges sorrendű.
Jogszabály esetén a sorrend kötött: főszabály, kivételek, mellék- vagy részletszabályok. A sorrend praktikus. A jogalkalmazó ugyanis mindig a legrészletesebb szabályból indul ki, amely az esetre speciálisan irányadó.
2.) Az egyetlen jogalkotási művelettel létrehozott jogszabály – egy törvény vagy egy rendelet – rendszerint több olyan jogszabályból áll, amelyről a korábbiakban volt szó. Tehát több magatartástípusról rendelkezik. Az ilyennek a szerkezetét a törvényforma vagy a rendeletforma általánosítja.
 Mind a két esetben elmaradhatatlan szerkezeti elem a jogszabály számának é címének megjelölése, a hatályosság meghatározása, a szabály jogszabályi hierarchiában való elhelyezkedése, továbbá bizonyos helyzetet vagy magatartástípust rendező szabályok közlése. Nem elmaradható elem annak megállapítása, hogy a jogszabály végrehajtásáról, milyen szerv, milyen eljárási szabályok szerint gondoskodik. Mindez azt szolgálja, hogy a jogszabály azonosítható legyen.
Ha a jogszabály mindezeket a kritériumokat nem elégíti ki: formailag lehet jogszabály, tartalmilag azonban nem.
Törvény:az érdemi szabályozás előtt ünnepéslyes bevezetés -preambulum – áll. Közvetlenül nem jogosít és nem kötelez. A rendeletnek nincs preambuluma. A rendeletforma a törvények végrehajtását szolgálja. Ezt alakilag is kifejezi az, hogy a rendlete rendszerint törvényi felhatalmazásra hivatkozik., amely alapján önállóan határoz.
A törvény vagy rendelet szerkezete nem tetszőleges hanem  rendezett szabályhalmazként jellemzhatő. A terjedelmesebb jogszabályok – részekre, fejezetekre, címekre, szakaszokra osztottak kifejezetten a gyakorlati áttekinthetőség érdekében.  A szerkezet felépítése a szabályozás tárgyához is igazodik.