Közfeladatok ellátására létesült jogi személy, társadalmi és egyben állami jelentőségű feladatok megoldása céljából létesített szervezet.  A közfeladatokat számukra a hatályos jog állapítja meg.
Közjogi jogi személyek különösen: az állam, az állam valamely meghatározott szerve, a köztestület,
                                                      a közüzem, a közintézet.
Az állam, mint jogi személy alkotmányosan rendezett jogok és kötelezettségek összessége, azoknak, hordozója és működtetője. Összetett jogi személy  - önállósága nyilván való - , de az is hogy elkülönülő jogi személyek halmazaiból tevődik össze.
Az állam valamely meghatározott szerve közjogi személy. Közvetlenül inkább ezeknek a működése szemlélhető meg nem az államé. Közjogi jogi személy különösen:
–az országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a kormány, a bíróságok, a minisztériumok, az ügyészség, az országos hatáskörű közjogi szervek, a helyi ( területi ) önkormányzatok.
A felsoroltakon kívül egyéb közjogi személyek is lehetnek: létük tételesjogi kérdés. Értelmezésük elsődlegesen az alkotmányjogi és közigazgatási jog körébe tartozik.
A köztestület vagy közjogi jelentőségű társulás valamely közösség érdekeit szolgáló, jogszerű autoritás, amely a jogrendben való elismertsége folytán hivatalos intézmény.Célja, szervezete,működés folytán önálló jogalanyi minőség a társulások között.
Fontosabb köztestületi formák:
–politikai, politikai és érdekképviseleti, intellektuális, kulturális, tudományos, szakmai érdekképviseleti, gazdasági érdekképviseleti szociális jóléti köztestületek.
Ezek nem csak részszabályozást hoznak létre, hanem hatást gyakorlolnak általában minden olyan jogi szabályozásra amely érdekeiket érinti.