Közfeladatok ellátására létesült jogi személy, társadalmi és egyben állami jelentőségű feladatok megoldása céljából létesített szervezet. A közfeladatokat számukra a hatályos jog állapítja meg.
Közjogi jogi személyek különösen: az állam, az állam valamely meghatározott szerve, a köztestület,
a közüzem, a közintézet.
Az állam, mint jogi személy alkotmányosan rendezett jogok és kötelezettségek összessége, azoknak, hordozója és működtetője. Összetett jogi személy - önállósága nyilván való - , de az is hogy elkülönülő jogi személyek halmazaiból tevődik össze.
Az állam valamely meghatározott szerve közjogi személy. Közvetlenül inkább ezeknek a működése szemlélhető meg nem az államé. Közjogi jogi személy különösen:
–az országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a kormány, a bíróságok, a minisztériumok, az ügyészség, az országos hatáskörű közjogi szervek, a helyi ( területi ) önkormányzatok.
A felsoroltakon kívül egyéb közjogi személyek is lehetnek: létük tételesjogi kérdés. Értelmezésük elsődlegesen az alkotmányjogi és közigazgatási jog körébe tartozik.
A köztestület vagy közjogi jelentőségű társulás valamely közösség érdekeit szolgáló, jogszerű autoritás, amely a jogrendben való elismertsége folytán hivatalos intézmény.Célja, szervezete,működés folytán önálló jogalanyi minőség a társulások között.
Fontosabb köztestületi formák:
–politikai, politikai és érdekképviseleti, intellektuális, kulturális, tudományos, szakmai érdekképviseleti, gazdasági érdekképviseleti szociális jóléti köztestületek.
Ezek nem csak részszabályozást hoznak létre, hanem hatást gyakorlolnak általában minden olyan jogi szabályozásra amely érdekeiket érinti.
22. Közjogi személy
- Találatok: 5269