15. Az erkölcs

Olyan szabályokból tevődnek össze, amelyek erkölcsi magatartás szabályok. Arról szól ,hogy egy eszméhez képest mi a jó és mi a rossz.A jóság és rosszaság fizikai értelemben nem magyarázható, csak eszmeileg.
Az erkölcs esetében az értékítélet hasonlósága: megkülönböztetés jó és rossz között. Az értékképzés módja elképzelt, azaz eszmei, amely csak emocionálisan magyarázható.
Az erkölcs az érzelmek racionalizáltsága, az ösztönök rendezettsége. Önmagában másoktól elvonatkoztatva értelmetlen. A jó és a rossz, másokra vonatkoztatva kategória. Az etikai kategóriák – a jó és a rossz – ideák, a jóságnak megfelelőség pedig ideális.
Az önösség é a lemondás az erkölcsnek viselkedési alapkategóriái, csak etikai összefüggésben értelmezhető.
Tegyük fel, hogy az egyén mindent megszerezhet magának, ami csak elérhető számára életében: ez a lehetőség. És mindent elveszít a halálával: ez a tény.
Az erkölcs mágia a képzetekkel, amelyekben úgy hiszünk, hgoy az azzal ellenkezőnek a bizonyítására nem is vagyunk kiváncsiak. Az erkölcs az emberiség optimizmusának kifejeződése.
Az erkölcsi norma megszegésének következménye általánosan a helytelenítés. E szankció azonban nem differenciálatlan: nem mindegy, hogy milyen jelentőségű erkölcsi szabály megsértésére került sor.  Az erkölcsi szabály megszegése esetén arányosításra kerül sor. Minél nagyobb a szabályos viselkedéstől az eltérés, annál inkább elítélendő a cselekmény. A jónak és rossznak fokozatai vannak: az erkölcsi szankciók tehát nem egyneműek, hanem súlyozottak.
Az erkölcsi szankciót sokatn egyértelműnek képzelik a szokás szankciójával. Ez abban az esetben igaz, ha szokássá vált erkölcsi norma megszegéséről van szó.
Az erkölcs klasszikus normarendszerei vallásetikai szabályrendszerek.
Orvosi etika, ügyvédi etika, politikai , sajtó etika. - önálló erkölcsi szabályrendszereknek foghatók fel, akárcsak a katonatiszti becsületkódex.
Az erkölcsi szabályok nemcsak úgy maguktól keletkeztek, akkor sem, ha a verbális kifejezőik ismeretlenek. Az erkölcsi szabályozottság tudatos állapot, nem magától létrejövő, spontán helyzet.
Az erkölcsi normarendszerek jellegzetesen többesszabályozást jelentenek., meghatározott tér és idődimenzióban sokféle normarendszer működik, mint etikai alapú szabályrendszer. Ezek egymást erősíthetik, gyengíthetik, közömbösíthetik.
Az erkölcsi normarendszerek érvényesülésének technikája sajátos. Vannak olyan erk. Normarendzerek, amelyeket akár külső fizikai kényszerítés erősíthet meg. Vannak azonban olyan felfogások, melyek szerint az erkölcsi norma belső kényszerből érvényesül.
Az erkölcs szabályai lelki kényszerrel megerősítettek, a jog szabályai meg fizikai kényszerítés lehetőségével. Az előbbi mögött a lelkiismeret áll, az utóbbi mögött az állam kényszerítő ereje.
Ami erkölcstelen, rendszerint jogellenes is, de ami jogellenes, nem szükségképpen erkölcstelen.