Munkaerő tervezés
Egyensúly teremtésre irányul a termelés, a termelékenység és a létszám között (elemzésekkel).
Munkaerő szükséglet meghatározása
Többféle módszerrel lehetséges:
- normaóra szükségleten alapuló létszám meghatározás: egy termék előállításának időszükségletéből és a gyártandó termékek számából számítják az éves összes munkaidőszükségletet, amit elosztva az egy fő által teljesíthető éves munkaidővel megkapjuk, hogy hány főre van szükség a tervezett mennyiség előállításához.
Számításkor figyelembe kell venni a teljesítmény %-t is, mert a norma alul vagy túlteljesítése esetén változik a létszámigény - létszám-normatíván alapuló kalkuláció: az egyes gépek, berendezések működéséhez előírt létszám segítségével
- funkcióelemzésre épülő számítások: a tevékenységet részeire bontva részenként állapítják meg az időigényt és ez alapján számítják a teljes időigényt illetve a szükséges létszámot
- bázis alapú tervezés: a korábbi tevékenység létszámához viszonyítva határozza meg a szükséges munkaerőt
- munkakör tervezés: kialakítják az adott munkakör tartalmát, funkcióját és kapcsolódó rendszerét, az eredmény pedig egy munkaköri leírásban rögzíthető.
Ennek elemzése alapján is meghatározható a létszámigény
Ha a szükség és a lehetőség oldal nem egyezik, akkor az összhang megteremthető létszámcsere (elbocsátás/felvétel) vagy átképzés illetve átcsoportosítás segítségével.
Munkaerő szükséglet kielégítése
- vonzáskörzet "kijelölése": a napi ingázási körzet (jelenleg kb 2 óra/nap oda-vissza utazási idő) meghatározása
- munkaerő-toborzás: hírdetéseken és fejvadász cégeken keresztül
- munkaerő kiválasztása: ennek eszközeit, módszereit az adott munkakör és a helyi sajátosságok határozzák meg. A kiválasztásra vonatkozó döntést mindig a közvetlen vezetőnek (aki együtt fog dolgozni a új munkatárssal) kell meghoznia.
- munkaerő felvétele
- munkaerő segítése a beilleszkedésben
Konkrét elvárások, követelmények, tisztázása a munkáltató által (munkaköri leírás)
Munkaerő mozgás irányítása
Allokációs döntések: a vállalkozás döntései a munkaerő megtartásásban, átcsoportosításában, minőségi cseréjében.
Munkaerőmozgás csoportjai
- külső munkaerőmozgás: az a folyamat, amikor valaki belép a munkaerőpiacra (pl befejezi a tanulmányait) vagy kilép onnan (nyugdíjbavonul)
- belső munkaerőmozgás: a munkaerőpiacon belüli mozgás; ekkor nem változik a munkaerőpiac szereplőinek száma illetve személye csak pozíciója módosul - munkahely illetve beosztás változása vállalaton belül vagy kívül
Fluktuáció: a belső munkaerőmozgáson belüli munkahely változtatás, amikor az egyik vállalattól való kilépést egy másik vállalathoz való belépés követ.
Mobilitás: az a tartós külső vagy belső mozgás, amikor a munkavállaló új munkakörbe, beosztásba kerül és ezáltal megváltozik a foglalkoztatás szerkezete.
Munkaerő fejlesztés és képzés
Szerves része a vállalati tevékenységi körnek, mert a munkaerő éppúgy folyamatos fejlesztést igényel, mint a többi termelési és eredményességi tényezők (termék, technológia, piaci magatartás).
Képzés iránya lehet
- tudás fejlesztése
- készségfejlesztés
- magatartás fejlesztés