Munkaerő tervezés

Egyensúly teremtésre irányul a termelés, a termelékenység és a létszám között (elemzésekkel).

Munkaerő szükséglet meghatározása

Többféle módszerrel lehetséges:

  • normaóra szükségleten alapuló létszám meghatározás: egy termék előállításának időszükségletéből és a gyártandó termékek számából számítják az éves összes munkaidőszükségletet, amit elosztva az egy fő által teljesíthető éves munkaidővel megkapjuk, hogy hány főre van szükség a tervezett mennyiség előállításához.
    Számításkor figyelembe kell venni a teljesítmény %-t is, mert a norma alul vagy túlteljesítése esetén változik a létszámigény
  • létszám-normatíván alapuló kalkuláció: az egyes gépek, berendezések működéséhez előírt létszám segítségével
  • funkcióelemzésre épülő számítások: a tevékenységet részeire bontva részenként állapítják meg az időigényt és ez alapján számítják a teljes időigényt illetve a szükséges létszámot
  • bázis alapú tervezés: a korábbi tevékenység létszámához viszonyítva határozza meg a szükséges munkaerőt
  • munkakör tervezés: kialakítják az adott munkakör tartalmát, funkcióját és kapcsolódó rendszerét, az eredmény pedig egy munkaköri leírásban rögzíthető.
    Ennek elemzése alapján is meghatározható a létszámigény

Ha a szükség és a lehetőség oldal nem egyezik, akkor az összhang megteremthető létszámcsere (elbocsátás/felvétel) vagy átképzés illetve átcsoportosítás segítségével.

Munkaerő szükséglet kielégítése

  1. vonzáskörzet "kijelölése": a napi ingázási körzet (jelenleg kb 2 óra/nap oda-vissza utazási idő) meghatározása
  2. munkaerő-toborzás: hírdetéseken és fejvadász cégeken keresztül
  3. munkaerő kiválasztása: ennek eszközeit, módszereit az adott munkakör és a helyi sajátosságok határozzák meg. A kiválasztásra vonatkozó döntést mindig a közvetlen vezetőnek (aki együtt fog dolgozni a új munkatárssal) kell meghoznia.
  4. munkaerő felvétele
  5. munkaerő segítése a beilleszkedésben

Konkrét elvárások, követelmények, tisztázása a munkáltató által (munkaköri leírás)

Munkaerő mozgás irányítása

Allokációs döntések: a vállalkozás döntései a munkaerő megtartásásban, átcsoportosításában, minőségi cseréjében.

Munkaerőmozgás csoportjai

  • külső munkaerőmozgás: az a folyamat, amikor valaki belép a munkaerőpiacra (pl befejezi a tanulmányait) vagy kilép onnan (nyugdíjbavonul)
  • belső munkaerőmozgás: a munkaerőpiacon belüli mozgás; ekkor nem változik a munkaerőpiac szereplőinek száma illetve személye csak pozíciója módosul - munkahely illetve beosztás változása vállalaton belül vagy kívül

Fluktuáció: a belső munkaerőmozgáson belüli munkahely változtatás, amikor az egyik vállalattól való kilépést egy másik vállalathoz való belépés követ.
Mobilitás: az a tartós külső vagy belső mozgás, amikor a munkavállaló új munkakörbe, beosztásba kerül és ezáltal megváltozik a foglalkoztatás szerkezete.

Munkaerő fejlesztés és képzés

Szerves része a vállalati tevékenységi körnek, mert a munkaerő éppúgy folyamatos fejlesztést igényel, mint a többi termelési és eredményességi tényezők (termék, technológia, piaci magatartás).
Képzés iránya lehet

  • tudás fejlesztése
  • készségfejlesztés
  • magatartás fejlesztés