02. Az egyén

Egyed: az önállóan létező élőlény, valamely élőlénynek egyetlen példánya. Nincs két élőlény, melynek minden tulajdonsága pontosan megegyezne egymással. Minden élőlény egyed. Az egyediség önálló létezés, egy élőlény azonosíthatósága. Az egyed megújíthatatlan, ua. Az egyed nincs mégegyszer.
Jellegzetességei:
–tulajdonságai
–a vele kapcsolatos történések
–viselkedése
Az egyed másokhoz képest egyedi és közös jellegzetességek összessége. Az egyed értelmezése idő és térbeli. Az idő a keletkezés és elmúlás időtartamát fejezi ki. A tartamhoz tartozó jelegzetesség az, hogy az egyed hol létezik.
Az idő és tér egy általunk választott koordináta-rendszer az élőlény önálló létezésének kifejezésére. Az egyed időbeli és térbeli kifejezése azaz értelmezése: valóságos. Ami térben és időben nincs meghatározva az nem valóságos, mert minden megállapításnak az ad megfelelő alapot, ha az térben és időben kifejezett.
Egyén ( individum ):az emberi egyed. Az ember legfeljebb biológiai értelemben egyed.Tulajdonságaiban lényegesen nagyobb, magasabb rendűnek tartott tudatosságot és akaratosságot feltételez, mint bármely más élőlény. Az élővilággal szembeni fölénye a gondolkodásban, az akaratban,  a beszédben, munkában, az erkölcsiségben, művészetben,  vallásban, tudományban,  jogszerűségben és államiságban stb. Nyilvánul meg.
Azok a jellegzetességek melyek segítségével megkülönböztetik egymástól az egyedet és egyént – minden más élőlényt és az embert – nem az egyén egyetlen példányában létező, egyeni tulajdonságai, hanem az egyének közös tulajdonságai. E közös jelegzetességeket összeségben : emberi jellegzetességnek nevezik.Ezek a jellegzetességek értelmetlenné válnának ha csak egyetlen ember egyediségéhez kötődnének. Az egyén más egyének létét feltételezi. Más egyénekhez képest, és azokkal együtt valami.
Egyén értelmezése idő, térbeli és társadalmi, azaz emberi. Az egyén az emberiségnek ill. Valamely társadalomnak egy bizonyos,azonosítható tagja. Társadalmi mindaz, ami emberi.
A jellegzetességek egybefoglalása kettészakad: egyik a természetre másik a társadalomra irányul.
Az egyének tevékenységétől függ, hogy mi történik velük. Hasonló körülmények közt, egyáltalán nem biztos, hogy ua. Az eredmény fog bekövetkezni.
A természet okozottságát keresztezheti, módosíthatja az emberi célszerűség.
A term. Világáról feltételezzük, hogy abban az okozottság érvényesül, az emberi világról, hogy abban a célszerűség. A term. Okozatos jelenségei nevezhetők valóságosnak. A társadalom célszerűségei ehhez képest legfeljebb lehetőségek.
Az egyén tulajdonságai:egyediek és egyéniek. Tulajdonságai tudatához, ismereteihez, gondolkodásához, szemléletéhez, akaratához, magatartásához köthetők elsősorban, s ezek  társadalmiság szempontjából értelmezhetők. Az egyéni tulajdonoságok nem teljesen függetlenek az egyedi tulajdonságoktól. Az egyén tulajdonságai egyed mivoltából adódnak, továbbá társadalmi mivoltából, s ezek elsajátított, megtanult tulajdonságok.
Az ember önmagát egyénként ( ego ) tudja, azt, hogy nem teljesen azonos semmiféle más emberrel ( alter ) Minden más ember ugyszintén egyén ( individum ) . A dolgok változtathatóak az egyének legfeljebb befolyásolhatóak.
Ami nem az egyén önmaga, az feltétel, melyeket önmaga számára minősíthet úgy mint hasznos, káros, kellemetlen, közömbös..Ezek értékítéletek, mely alanyi, tehát egyénhez kötött. Lehet tárgyilagos is ha az egyének nagy többsége hasonlóan vélekedik róla.
Az egyén magatartásának tudatossága: az akarat és az elvárás. Akarat az, amit saját magatartása folytán eredményként kíván. Elvárás az, amit mások magatartása folytán szeretne.
Az egyén tulajdonságai egyrészt adottak, másfelől előre számítottak, mint elvárt tulajdonságok.
Ami adott az valóságos egy térbeli és időbeli összefüggés adott kereteiben. Ami elvárt, valóságos, mint egy elképzelés tartalma és annak tárgya.
Az egyén körülményei:
Mindazok a feltételek, amelyek befolyásolják azt, ami az egyénnel történik.
Társadalmi és természeti feltételek. Egyfelől adottak, másfelől változtathatóak. Az emberi alkalmazkodás a változó körülményekhez rendszerint nem az emberi tulajdonságok megváltoztatása, hanem beavatkozás az emberi környezetbe
Nem igaz, hogy a körülmények mindent meghatároznak az ember számára. Az sem, hogy tetszés szerint változtathatja körülményeit.
A körülmények az egyén számára bizonyos értelemben külső feltételek összessége.
A társadalmi étrékítélet nemcsak az ember tulajdonságait, hanem körülményeit is befolyásolja.
Az egyén magatartása:úgy tartják, hogy a magatartást az akarat irányítja, amely szellemi, tudati természetű, maga a viselkedés mint cselekvés vagy nem cselekvés pedig fizikai megnyilvánulás. Az akarat a magatartás tudatossága. Az egyén válasza a külvilág jelenségeire.
Az egyén magatartása függ az egyén tulajdonságaitól és körülményeitől. A magatartás alkalmazkodás a körülményekhez, tudatos elhatározás alapján.
Az egyén magatartása általában ésszerű., más egyénekhez való alkalmazkodás társadalmi értékítéletek alapján. Az egyén viselkedése szabálykövető
A társadalmi szabály erőhelyzetből szabály, előfeltevése, hogy az értékítéletet általánosító akarat erősebb, mit az egyéné.
Az egyén akarata és magatartás mindenesetre befolyásolható. Cselekvését a szabályokból  eredő motiváció is formálja.
A társadalmi szabályok azonban nem önmaguktól érvényesülnekk és nem feltétlenül, ha így lenne okságként működnének. Erejük érvényességükben és érvényesülésükben van. Az érvényesség az a nyelvi kifejezés: az a jelentősége, hogy az emberek azt hiszik jelent valamit. Az erő érzetét kelti, a feltételek megszabását. S az erő valóban ott mögötte,ha a szabály tényleges érvényesül, mert az általánosan követik vagy kikényszerítik.