Képesítési rendszeről röviden:

A közig. személyi állománya szakképzettségének általános rendezését az ipari forr. korában már nem odázhatták el a polgári kormányok. Európában sorra születtek meg a korszerű kvalifikációt tartalmazó törvények. A német nyelvterületen a jogi végzettséget követő gyakorlati idő elteltével ak épességi-szakvizsga vált követelménnyé. Angliában és Fro-ban a versenyvizsgák intézménye honosodott meg. A fr. közig. közismert klasszikus tételének "Kormányozni lehet távolból is, de jól igazgatni csak a helyszínen lehet" konzekvenciáit a magyar tv-hozás csak megkésve vonta le.

Hazánkban a közig. és az igazságszolgáltatás elválasztásával a jogi képzettséggel rendelkezők jelentős része kikerült a közigazgatásból. A tv-hatósági tisztviselői állások közül a külön szakképzettségre kötelezett orvoson, állatorvoson, mérnökön kívül csak a főjegyzői, árvaszéki elnöki, a tiszti ügyészi állást kötötte törvény jogi minősítéshez. Kedvezőbb volt a községi törvény (1871. évi XVIII. tc.), amely a jegyzői állást a tv-hatóság által kiküldött állandó szakbizottság előtt teendő jegyzői szigorlathoz kötötte.

A közigazgatásban alkalmazottak szakképzettsége hiányában rejlő gondokat a köztisztviselők minősítéséről szóló tv. kívánta orvosolni.
Az 1883. évi I. tc:

• az általános közig-ban a központi szervek fogalmazási szakában alkalmazottak
• a vármegyékben az alispánok, a jegyzők és a szolgabírák, a tv-hatósági jogú városokban a polgármester, a rendőrkapitányok és a jegyzők
• a rendezett tanácsú városokban a polgármester
• számára - képesítési követelményként - az államtudományi államvizsgát, ill. ezzel egyenrangúan az államtudományi v. jogtudományi tudorságot, az ügyvédi oklevél megszerzését írta elő.

A képesítést rendező tv. a közszolgálati alkalmazás általános feltételeként a magyar állampolgárságot, a büntetlenséget és az erkölcsi megbízhatóságot írta elő. Az ismertetett kvalifikáción túl egyes állások betöltéséhez még külön kondíciókat, 2 évi gyakorlatot, továbbá gyakorlati közig-i vizsgát határozott meg.
A községi jegyzők képzése a községi közig-i tanfolyamokat rendszeresítő 1900. évi XX. tc-vel megfelelő megoldásra talált. "A községjegyző a közig-nak végső láncszeme, irodájában a község igazgatása mellett a tv-hatósági és állami közig-nak jóformán minden szála, mint egy gócpontban összefut".

A községi tv. (1871) vizsgabizottsági rsz-ének meghaladására időközben már egyes tv-hatóságok tettek kísérletet rövid életű jegyzői tanfolyamok beindításával. A tv-hozás e kezdeményezések tanulságait értékelve határozott az állami jellegű közig-i tanfolyamokról. A felvételt gimnáziumi érettségihez v. ezzel egyenrangú középiskolai végzettséghez, továbbá jegyzői irodában eltöltött 1 éves gyakorlathoz kötötte.
Országos érvényű jegyzői oklevelet csak az szerezhetett, aki a tanfolyamot elvégezte és a községi közigazgatási vizsgát sikeresen letette. A közig-i szakvizsga írásbeli és szóbeli részből állt.
A közig-i tanfolyamok meghonosításával jelentős eredmények születtek a közigazgatási szakemberképzésben.