A racionalizálási mozgalom szervezeti formái röviden:
Az I. vh-t követő pénzügyi összeomlás, a '20-as évek végén kezdődő gazdasági válság vetette fel a racionalizálás szükségességét. A első években a közigazgatásban csak toldozás-foldozás volt megfigyelhető. Bizonyos mértékben ez megváltozott az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924: IV. Tc-vel az ún. szanálási törvénnyel. Segítette a közigazgatási reformot és ezen belül a közigazgatás racionalizálásának lendületet adott ez a törvény, valamint ennek végrehajtási rendelete alapján megalakult Országos Takarékossági Bizottság (OTB).
Az OTB célja az azt létesítő jogszabályok szeirnt az állam és az önkormányzatok közig-i szervezetének és üzemeinek a nem feltétlenül szükséges feladatoktól és a felesleges szervektől való mentesítése volt, s e célból a kormánynak javaslatokat tehetett.
A bizottság működése során számos javaslatot készített. Ezek közül közig-i szempontból az 1929. évi javaslat emelkedett ki. Ennek alapján bocsátotta ki a kormány a közigazgatási ügyrend egyszerűsítésének érdekében az 5500/1929. ME. számú rendeletet.
1930 januárjában a kormány a Takarékossági Bizottság bevonásával a miniszterelnökségen egy tárcaközi bizottságot hívott életre, hogy javaslatot készítsen a közigazgatás racionalizálására. E bizottság egyik tagja Magyary Zoltán, aki a Vallás- és Közok. Min-ban az egyetemi osztály főnöke volt, aki a miniszterelnök elé előterjesztést tett a magyar közigazgatás racionalizálására.
Néhány hónappal a tanulmány közzététele után 1931 jan-ban jelent meg a közig. egyszerűsítésének előkészítését célzó 370/1931. ME-rendelet, mely szerint az előkészítő munkát a közig. egyszerűsítésének előkészítésére kinevezett kormánybiztos és egy tárcaközi előkészítő biz. végzi.
A miniszterelnök Magyary Zoltánt nevezte ki kormánybiztosnak 1931. jan. 24-én a közig. racionalizálásának előkészítésére. A bp-i PPTE jogi karán 1931 elején megszervezték a Magyar Közigazgatástudományi Intézetet.
Magyary Zoltán megbízása alapján nagy aktivitással fogott munkához, s már 1931-ben egy, az addigi eredményeket összefoglaló javaslatot terjesztett Károlyi Gyula miniszterelnök elé. Az 1931-ben készült "Javaslat" előszavában a kormánybiztos megállapítja, hogy a vizsgálata alapján közigazgatásunk "megméretett, és könnyűnek találtatott". Ennek következtében bizalmi válság van a közigazgatás és az emberek között, és ezt megszüntetni csak a közig. átszervezésével lehet.
A kormánybiztos feltérképezte a közig. egészét:
- Megállapította, hogy nem szabad állami és önkormányzati közig. között különbséget tenni.
- Szükségesnek tartotta a közig-i statisztikai anyaggyűjtést.
- Áttekinthetetlennek találta a jogszabályok tömegét. (közig-i hatáskörök kuszasága)
- Javaslata felölelte a közig-i bíróság fejlesztését is (középfokú bíróságok felállításának terve).
- Elodázhatatlan kérdés volt a közüzemek körének bővítése.
Figyelme a közig. racionalizálásának technikai segédeszközeire is kiterjedt. Látta, hogy a közig-nak is szüksége van megfelelő kutatóintézetre.
A közig. reformjának egyik legfontosabb kérdése a tisztviselő-választás, a tisztviselői jogállás rendezése, a tisztviselői képzettség emelése.
Egy évvel később a kormánybiztos összefoglalta az elért eredményeket. (A magyar közig. racionalizálásának programja, Bp., 1932.).
Megállapította, hogy a racionalizálásnak nem szabad különbséget tenni állami és önkormányzati közig. között. A továbbiakban beszámolt a közig. területi beosztásában uralkodó anarchiáról.
Véleménye szerint célszerű lenne a közig. vmennyi párhuzamosságát és szervezési hibáját megszüntetni.
Mérlegelést kívánt a személyzet szükséges létszámának meghatározására. Külön problémát jelentett a dologi kiadások csökkentése. Jól látta, hogy a közig. és a gazd-i élet kapcsolatai megszaporodtak. Hasznos lenne egy összefoglaló nemzeti gazd-i tanács. Azt is szükségesnek látta, hogy az egyes tárcák saját hatáskörükben végezzenek egyszerűsítéseket és hajtsanak végre racionalizálási reformokat. A közig. egészét érintette a hatályos jogszabályoknak hivatalos gyűjteményként való összeállítása.
Magyary Z. tervezetei a polgári állam közigatásának megerősítését célozták. Megvalósításukhoz nem kapott elég segítséget. 1933-ban visszaadta megbízatását.
A racionalizálás hivatalos irányítása ezután a BM-ben életre hívott Közig-i Racionalizálási Biz. keretében folyt tovább. Itt az adminisztratív vezetést Mártonffy Károly miniszteri tanácsos látta el. Mivel a Racionalizálási Biz. úgy látta, hogy az államigazgatás egész területét egyszerre feldolgozni lehetetlen, munkásságát a közig. négy területére szorította:
- Szervezet.
- Ügyintézés.
- Jogszabályrendezés
- Köztisztviselői Képzés.
Így került előkészítésre a tanyai közigazgatás reformja, a községszervezés kérdése, az ügyintézés reformja, a jogszabályok közzétételének reformja, a közoktatásügyi igazgatás újjászervezésének előkészítése.