Thompson szerint a közszolgálati etika azt jelenti, hogy a morális alapelveket a szervezetekben működő tisztviselők viselkedésére alkalmazzák.
Mártonffy Károly szerint a közigazgatási munkának szociális tartalommal való megtöltése a köztisztviselőnek a közösséghez való etikai viszonya. Az egyén felelőssége fennáll közigazgatási döntéseiért. Az eszközöket és folyamatokat, amelyeket a nem kívánatos magatartások elleni szabályozáshoz, ill. a kívánatos szabályozás ösztönzéshez alkalmazhatók összefoglaló néven etikai infrastruktúrának nevezhetjük.

Az etikai infrastruktúra 8 kulcseleme:

  1. Politikai elkötelezettség: a közigazgatási tevékenységgel szoros kapcsolatban álló „politikacsinálók” – parlamenti képviselők, kormány tagjai, polgármesterek, testületi tagok – felelősséggel tartoznak az őket megválasztóknak. Kapcsolódik hozzájuk a példamutatás, az önkéntes szabálykövetés
  2. Hatékony jogi keretek: az etikai infrastruktúra kulcselemei közül nálunk talán ez a leginkább kimunkált eszköz (Alk., Btk., Áe., Ktv., Ae.,)
  3. Számonkérés mechanizmusai - elszámoltató - ellenőrzés: a köztisztviselői magatartás ellenőrzése, értékelése egyrészt belső eljárásokon, szabályzatokon keresztül, másrészt külső kontroll mechanizmusok etikus magatartására ösztönöznek
  4. Közszolgálati feltételek: külső és belső tényezőket magába foglaló eszköz. Belső: kiválasztás, képzés, továbbképzés, fegyelmezés.
  5. Működőképes magatartási kódexek.
  6. Szervezeti, szakmai, szocializációs mechanizmusok: mindenki magával hozza azokat az erkölcsi értékeket, normákat, amelyeket addigi élete során tett magáévá
  7. Koordináló etikai testület: funkciója, hogy összehangolja és támogassa az etikai infrastruktúra elemeit.
  8. Aktív civil társadalom: lakossági fórumok, közmeghallgatások révén történik a lakossági kapcsolatok építése.

Ktv-ben meghatározott alapelvek és értékek a következők:

  • Demokratikus közigazgatás: hatalmi ágak elválasztásának követelményéből adódó kérdéseket tv-i szinten kell rendezni. A választott politikai tisztséget betöltők és a köztisztviselők jogállását következetesen elválasztják.
  • Közmegbecsülés: akkor tartható fenn, ha biztosított a közügyek pártatlansága.
  • Pártatlanság: tv előírja, hogy a jogszabályoknak megfelelően pártatlanul és igazságosan köteles ellátni
  • Pártpolitikai semlegesség: politikai összeférhetetlenség szabályozása alapvető garancia. Pártban tisztséget nem viselhet. Párt nevében, érdekében közszereplést nem vállalhat.
  • Törvényesség: köteles tiszteletben tartani és végrehajtani a jogszabályokat és utasításokat.
  • Szakmaiság: cél: magasan képzett köztisztviselők lássák el a feladatokat.

A Ktv. 2001. évi módosítása szabályozta az etikai eljárást, mely az etikai kódex érvénybe lépésének hiánya miatt egyelőre nem érvényesülhet.

Etikai vétséget követ el a köztisztviselő, ha az etikai szabályokat vétkesen megszegi.

Nyilvános etikai eljárás során az alkalmazható intézkedések:

  • Szóbeli figyelmeztetés,
  • Írásbeli figyelmeztetés,
  • Javaslat vezetői megbízás visszavonására,
  • Elmarasztalás kihirdetése a közigagatási szerv köztisztviselői előtt.

Az etikai eljárást a tudomásra jutástól számított 2 hónapon belül, a vétségtől számított legfeljebb 1 éven belül a szervnél működő Etikai Bizottság elnöke rendeli el, és 30 napon belül a Bizottság szótöbbséggel határoz.
Az etikai szabályokat, az Etikai Bizottság megalakulásának és működésének szabályait az Etikai Kódex tartalmazza, melyet a belügyminiszter az országos érdekegyeztető fórumokkal egyetértésben ajánlás formájában tesz közzé.